Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

Ahhoz, hogy egy bolt kínálatát jól szemügyre lehessen venni a kiterjesztett valóságban, elég egy okostelefon és a kereskedő mobilappja. A legújabb trend, hogy már a mobilappra sincs szükség.

A mobilokba épített technológiák folyamatosan fejlődnek, többek között a készülékbe épített szenzorok is, amelyek a megfelelő mesterséges intelligenciákkal kombinálva akár életeket menthetnek.

Soha nem volt még ilyen adventünk, mint idén. Amit csak lehet, a neten keresztül intézünk a karácsonyi készülődéshez, hogy minél kisebb egészségügyi kockázatnak tegyük ki magunkat és szeretteinket. Ezzel azonban erősödik az online térben érezhető fenyegetés.

Jelentősen befolyásolja hétköznapjainkat az egészségügyi, társadalmi és gazdasági krízist okozó koronavírus megjelenése, hiszen sok egyéb mellett hatással van az ügyfelekre, a szolgáltatókra és a gyártókra is. Az emberiség a történelem során számos hasonló válságot túlélt kisebb vagy nagyobb áldozatokkal.

Emotet, Trickbot és Hiddad - ez a három leginkább terjedő kártevő ma a világ számítógépein. Ráadásul az eredeti célpontok után rászálltak az egészségügyi szolgáltatókra is, a lehető legrosszabbkor.

A Fujitsu - partnerével, a VMware-rel közösen - néhány nap alatt biztonságos és ellenálló felhőprojektet valósított meg Katalónia egészségügyi dolgozói számára.

A Covid-19 szétzúzta a korábban megszokott munkahelyi kereteket, a cégek sikeres működéséhez azonban továbbra is szükség van a szervezeti kultúra megőrzésére és fejlesztésére. A megváltozott helyzet újfajta hozzáállást igényel az informatikai vezetőktől.

Az Egyesült Államokban nem rajonganak a központi adatnyilvántartásokért. A Covid-19 azonban életre hívta az ország történetének talán legnagyobb egészségügyi adatbázisát, amely a későbbi járványok leküzdésében is jó szolgálatot tehet.

A koronavírus-járvány felgyorsította az egészségügy digitalizálását. Olyan új megoldások terjedtek el, amelyek tartósan velünk maradnak.

Sokakban krónikus szorongást és zavarodottságot kelt a Covid-19 miatt bizonytalanná vált jövő. Ez a helyi önkormányzatokhoz, állami egészségközpontokhoz és egészségügyi intézményekhez beérkező megkeresések számának növekedéséhez vezet.

A nonprofit szervezetek számára idén is megnyílt a lehetőség, hogy innovatív ötleteik megvalósításához anyagi és szakmai segítséget kapjanak. Zsüri mellett a nyilvánosság is dönt a támogatások odaítéléséről.

Drámai változás ment végbe az elmúlt hónapokban, amikor a vállalatok rendkívül gyorsan távoli munkavégzésre tértek át. A globális egészségügyi válság közepette a prioritásokat kellőképp felmérő és az erőforrásokat agilisan átcsoportosító vállalatok most még többet nyerhetnek.

Az informatikai biztonsági szektor legkiválóbb kiberszakértői önként vállalják, hogy védelmet biztosítanak Európa egészségügyben dolgozó hőseinek.

A webes bűnözők minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy átverjék a felhasználókat, most az országos tisztifőorvos nevével élnek vissza.

A Kaspersky kutatása szerint szinte minden magyar változtatna magán valamit, ha tehetné. Sokan azonban attól tartanak, hogy az embertökéletesítés csak a gazdagok kiváltsága lesz, vagy hogy a testünk kiberbűnözők célpontjává válhat.

Nemhogy nem voltak kíméletesek a járvány miatt amúgy is túlterhelt egészségügyi és igazgatási szereplőkkel, egyenesen rájuk szálltak a kiberbűnözők, derül ki a Check Point Research 2020 első félévét kiveséző jelentéséből. Hálózatok, számítási felhők és mobilszolgáltatók álltak a célkeresztben. Soroljuk a behatolókat.

Az Óbudai Egyetem projektjének célja egy csoportos ellátásra is alkalmas lélegeztetőgép kifejlesztése, a munkába beszállt a GANZ KK és a Schneider Electric is.

Vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy a Google a Fitbit felvásárlásával nem kerül-e olyan adatok birtokába, amelyek jogosulatlan előnyökhöz juttatják az egészségügyi piacon. A döntés december 9-én várható.

Hosszú távon minden második ember fogyasztási szokásait átalakítja az egészségügyi vészhelyzet világszerte - derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A krízist követően a vevők egy meghatározó része visszatérne a megszokott életviteléhez, bár ők sem bíznak abban, hogy ez maradéktalanul megvalósulhat.