Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek gyors ütemben eszkalálódnak, miközben Izrael is egyre aktívabban készül egy esetleges katonai konfliktusra. Amerikai és izraeli források szerint akár heteken belül célzott csapásokat mérhetnek Iránra - válaszul Teherán atomprogramjának előrehaladására és fokozódó regionális tevékenységére.
Donald Trump elnök március végén nyíltan megfenyegette Iránt példátlan katonai csapással és további szankciókkal, ha Teherán nem hajlandó tárgyalni egy új atomalkuról. A jelentések szerint az elnök levelet küldött az iráni vezetésnek, amelyben május végéig adott határidőt a tárgyalások megkezdésére.
Izrael számára Trump visszatérése az elnöki székbe stratégiai lehetőséget jelent. Benjamin Netanjahu kormányfő már régóta szorgalmazza Irán katonai gyengítését, és most úgy vélik: nem lesz még egy ilyen kedvező pillanat a beavatkozásra.
Izrael azzal is vádolja Iránt, hogy közvetetten részt vett a 2023. október 7-i támadásban, amely újabb háborúhoz vezetett a Hamász ellen. Azóta izraeli hadműveletek érték az iráni érdekekhez kötődő célpontokat Jemenben és Szíriában.
A világ visszatartott lélegzettel figyel
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah gyors és kemény választ ígért bármilyen amerikai vagy izraeli agresszió esetén. Az iráni hadsereget magas készültségbe helyezték, és figyelmeztették a térség országait - köztük Irakot, Törökországot, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket -, hogy az amerikai támadást segítő bármilyen lépés ellenséges cselekedetnek minősül.
Bár Hamenei kizárta a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, Irán jelezte hajlandóságát közvetett, például ománi közvetítéssel folytatott egyeztetésekre. Ugyanakkor Teherán kizárja, hogy visszatérjen a 2015-ös alku feltételeihez - atomprogramjuk azóta jelentősen előrehaladt.
A nemzetközi közösségben Oroszország ajánlotta fel a közvetítő szerepet. Putyin és Trump februárban tárgyaltak is erről, és Moszkva nyitott az egyeztetésekre - azonban az ukrajnai háború és a feszültségek miatt a tényleges közvetítés egyelőre távoli lehetőség.
Kína eközben gazdasági és stratégiai érdekei miatt különösen érzékeny az iráni konfliktusra: Peking egyik legfontosabb olajbeszállítója Irán, és része az "Egy övezet, egy út" kezdeményezésnek. Egy háború aláásná Kína hosszú távú befektetéseit, de Peking aktívan diverzifikál, hogy ne függjön kizárólag Teherántól.
Több, mint helyi háború
A Perzsa-öböl térsége - ahol a világ olajszállítmányainak jelentős része halad át - különösen sebezhető. Egy konfliktus esetén a Hormuzi-szoros lezárása az olajárakat akár 120-130 dollárra is felnyomhatja, világgazdasági válságot és társadalmi feszültségeket kiváltva világszerte.
A közelgő konfliktus jóval túlmutat a térség határain: akár a globális világrend átrendeződésének katalizátora is lehet. Egy nyílt háború nemcsak az Egyesült Államok, Izrael és Irán sorsát befolyásolná, hanem átrajzolhatja a világgazdasági és geopolitikai erőviszonyokat is - megkérdőjelezve az amerikai dominanciát, és felgyorsítva az alternatív nemzetközi rendszerek (mint a BRICS vagy a SCO) megerősödését.
Az elkövetkező hetek döntő jelentőségűek lehetnek. A világ vezetői és társadalmai most egyensúlyoznak a diplomáciai nyomásgyakorlás és a háborús spirál határán - ahol egyetlen rossz döntés is globális katasztrófát idézhet elő.
