A jövőkutatók nem tévesztendők össze a jósokkal, bár a foglalkozás elnevezése valóban misztikusnak tűnhet. Világszerte techvállalatoktól egyéb piaci szegmenseken át kormányszervekig sokfelé alkalmaznak ilyen szakembereket, akik a jelenkori trendek vizsgálatából komolyan levezethető következtetéseket vonnak le a jövőbeni folyamatokkal kapcsolatban. Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője többek között arról is beszélt a Computerworld.hu-nak, milyen trendek várhatóak az idei évre az egészségügy területén és ezek milyen technológiai fejlesztésekre épülhetnek.
MB: Izgalmasak azok a fejlesztések, amelyek a mesterséges intelligencia szerepét mutatják be az orvosi döntéshozatalban vagy akár abban, hogyan lehet hamarabb diagnosztizálni adatok alapján fontos kórképeket. Rengeteg olyan eszközt látok piacra kerülni, amelyek az ellátás helyét egyre inkább a betegek otthona felé tolják el a kórházakból. Olyan eszközök ezek, amelyek életjeleket, adatokat és egy-egy betegségben jelentős életmódbeli változásokat tudnak mérni és továbbítani ez egészségügyi személyzet felé. Olyan technológiákról is olvasok tanulmányokat, amik az orvosok leterheltségét hivatottak csökkenteni például azzal, hogy csak olyan hangjelzéseket hoznak a tudomásukra egy kórházi szobában, amelyekkel valóban foglalkozniuk kell.
CW: Ezeket a trendeket mennyiben a koronavírus-járvány hozta, a pandémia nélkül is ezek lettek volna a várható irányok?
MB: A járvány miatt három terület robbanásszerű fejlődésen megy keresztül: a mesterséges intelligencia főleg népegészségügyi és diagnosztikai célokra használva, a távorvosláshoz fejlesztett eszközök és az otthon is használható laboratóriumi tesztek. A járvány nélkül is fejlődtek ezek a területek, de nem ennyire. Most az elfogadás olyan mértékű az új technológiák körül, hogy a digitális egészségügy óriási lökést kapott.
CW: Mi az, amit a járványnak köszönhet az egészségügy?
MB: A fenti példákon túl egyértelműen az új típusú, mRNS alapú vakcinákat, amik új frontvonalakat nyithatnak a betegségek, elsősorban a járványok elleni harcban.
CW: Hogyan értékelné az elmúlt évtizedet, történt-e olyan méretű előrelépés az egészségügyben, mint amit a technológiai fejlődés lehetővé tett, vagy még mindig lassú a digitalizáció?
MB: A technológiai fejlődés elképesztő mértékű, és semmi jele annak, hogy ez ne gyorsulna tovább. A technológiákat gyártó cégek mögött nagy hajtóerő van, hogy egyre olcsóbb, kisebb, jobb eszközöket és szoftvereket fejlesszenek. De amiben lassú a változás, az a kulturális forradalom, ami ahhoz kell, hogy az egészségügy alapja, az empátiára és bizalomra épülő beteg-orvos kapcsolat ne szenvedjen hiányt a technológiák miatt. Ezt kell most a digitális fejlődés mellé raknunk.
CW: Számíthatunk-e a járványhoz hasonló eseményekre, és ezek megelőzésére milyen lehetőségeket lát?
MB: Eddig is számíthattunk ilyen járványokra, csak kisebbek voltak. Az esély a COVID-19 kialakulásával nem nőtt meg a következő járványokra nézve, viszont továbbra is fennáll. Azt kell megtanulunk a jelenlegi helyzetünkből, hogy a bolygó nem bírja el azt az életformát, amit eddig folytattunk és ahogy próbáltuk átvenni a természet helyét, másrészt pedig azt, hogy ha az egészségügy nem működik jól, mert váratlan terhelés éri, az életünk megáll. Nem lesz olyan épeszű politikus a következő években, aki ne az egészségügyet akarná a legjobban fejleszteni.
CW: Min dolgoznak jelenleg?
MB: Azt kutatjuk jelenleg, hogy a mesterséges intelligenciával dolgozó orvosi eszközöket hogyan lehetne gyorsabban elemezni és engedélyezni, hogy hamar kerülhessenek ki úgy a piacra, hogy továbbra is biztonságosak és megbízhatóak maradjanak.
