Az álhírek, a dezinformáció és a deepfake jelenségekről tartottak online kerekasztal-beszélgetést a BCE Kommunikáció- és médiatudomány végzős alapszakos hallgatói. A RealDeep egyetemi projekt keretében megrendezett eseményen szakértők és kutatók járták körbe a deepfake és a fake news jelenségköreit annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a már a mindennapjaink részévé vált álhírek, illetve deepfake tartalmak veszélyeire, valamint az ezek elleni védekezés jelentőségére.
Az online rendezvényen a résztvevők megtudhatták, mit is jelöl pontosan a deepfake fogalma. Mezriczky Marcell deepfake-et kutató mesterszakos hallgató úgy definiálta ezt, mint a mesterséges intelligencia által generált olyan audiovizuális jelenséget, amelyben a tartalom eredeti szereplőinek képmását vagy hangját egy másik, tőle különböző személy képmásával vagy hangjával helyettesítik. A Corvinus Egyetem végzős hallgatója szerint ez a jelenség bárkit érinthet, ugyanis ma már bárkiről készíthető ilyen tartalom, méghozzá elég hiteles módon.
Mezriczky Marcell az eseményen elmondta, hogy a deepfake jelenséget érintő digitális változások szoros kapcsolatban állnak a filmiparban is alkalmazott vizuális effektekkel, retusálásokkal. Példaként említette Az ír című filmet, amelyben arcmanipulációval fiatalítottak meg idős szereplőket. Elmondása szerint deepfake-filterekkel könnyen megjeleníthető lehet Elon Musk egy Teams-megbeszélésen, de ezzel a technikával egy elhunyt személy, akár Mona Lisa is életre kelhet, és előadást tarthat az egyetemen. A szakértő szerint a deepfake technológiának vannak pozitív oldalai, de rengeteg veszélyt is rejthet magában: másolt hanggal például már csaltak ki pénzt nagyvállalatoktól.
Dr. Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense, információstársadalom-kutató a deepfake legnagyobb veszélyét a politikában és az egészségügyben látja, szerinte itt jelenhetnek meg a legmagasabb kockázatok. Hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a deepfake éveken belül nagy teret nyerhet, és mindenki számára könnyedén elérhetővé válhat. Véleménye szerint nem felesleges a fejlesztése, az oktatásban és az egészségügyben ez a hasznunkra válhat.
Szabó Lilla Petronella, az MTA tudományos segédmunkatársa, a Corvinus doktorandája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a deepfake jelenség szoros kapcsolatban áll a fake news témakörével, ugyanis a deepfake segítségével híreket is lehet manipulálni. A szakértő szerint félrevezető hírek már korábban is voltak, napjainkban viszont sokkal gyakoribbak. Kiemelte, míg régebben a kiadóktól származtak az álhírek, ezeknek most a fő forrása a közösségi média. Itt szinte bármit publikáltunk hírként - nehezen ellenőrizhető, hogy kitől és honnan származik. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszélyt az ismerősök és a barátok megosztásai jelentik, mivel ezek azt az érzetet keltik, hogy igazak a hírek.
Szabó Lilla Petronella hangsúlyozta, nemcsak az számít, mit írunk le, hanem az is, hogyan fogalmazzuk meg az adott híreket. A szakértő azt javasolja, hogy ne csak a hír címét nézzük meg, olvassuk el a teljes hírt, és ellenőrizzük több forrásból is ennek a hitelességét. Ha álhírrel találjuk szembe magunkat a közösségi oldalakon, akkor azt mindenképp jelentsük, mert a Facebook algoritmusai jelen helyzetben nehezen tudnak megküzdeni ezzel. Az előadó továbbá azt is elmondta, hogy az egyén felelőssége az, hogyan használja ezeket a felületeket, és hogyan kommunikál rajtuk.
Az online kerekasztal-beszélgetést a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszak projektnapja keretében rendezték meg. A projektben részt vevő hallgatók: Al-Dulaimi Rebeka, Jávor Dániel Richárd, Kolozsi Szabolcs Ferenc, Márkus Kitti, Szántó Szabina Petra és Szőke Bálint. A Projektszemináriumot Pelle Veronika vezette.
