Meglehet, lesznek olyan évfolyamok, amelyek hallgatói hónapokig nem látták belülről az oktatási intézmények falait, az online térben intenzíven folyik a tanítás, ezekben a napokban pedig a leendő gólyák ismerkednek a felsőoktatásban rájuk váró követelményekkel és lehetőségekkel.
Computerworld: Jelenleg is zajlanak a nyílt napok az Óbudai Egyetemen. Milyen az érdeklődés, hogy folyik az ismerkedés az online térben?
Kovács Levente: Azt hiszem, senki sem erre készült, de a pandémia miatt nem volt más lehetőség. Egészen más az oktatást online térben végezni, mint egy beiskolázási kampányt, nyílt napokat megtartani. Az egyetem és a karok honlapján meghirdetett valamennyi képzés elérhető, az online nyílt napok arra adnak lehetőséget a hallgatók számára, hogy a netes felületeken folyamatosan érdeklődjenek és kérdéseket tegyenek fel. Ez még egy új, nem mindenki által ismert rendszer, de az érdeklődő fiatalok szemmel láthatóan szép számmal keresnek rá a platformjainkon megjelenő információkra. Mivel azonban az Óbudai Egyetem az elmúlt időszak fejlesztéseivel, innovációival sűrűn hallatta a hangját (például MassVentil, a tömeglélegeztető rendszer), bízunk abban, hogy szép számmal lesznek jelentkezők, de magunk is teszünk azért, hogy minden lehetséges fórumon, online konferencián és kiállításon jelen legyünk.
CW: Van lehetőség interakcióra?
KL: Természetesen, kollégáink személyes virtuális jelenlétet kínálnak az előre rögzített időpontokban, amikor a hallgatók feltehetik kérdéseiket, érdeklődhetnek a karok által nyújtott képzésekről.
CW: Milyen felvételi követelményekre számthatnak idén a jelentkezők?
KL: Az emelt szintű érettségi miatt már tavaly változtak a felvételi követelmények. Ettől minden felsőoktatási intézmény jobb homogenizációt vár, hiszen az emelt szintű érettségi magasabb színvonalú felkészültséget jelent. Az Óbudai Egyetemen ettől az évtől emelt szintű érettségi felkészítőket tartunk online formában. Újdonság a felvételi követelményekben, hogy az alapképzési szakokra ez évtől nem csak emelt szintű érettségi vizsgával, felsőfokú oklevéllel, hanem felsőoktatási szakképzési szakon szerzett oklevéllel is be lehet kerülni. Folyik a Szakképzés 4.0 program alapján a technikusi képzés illesztése is a felsőoktatási rendszerhez.
CW: Idén mely szakok lesznek a legnépszerűbbek?
KL: Műszaki felsőoktatási intézményként minden szakunk kelendő, mivel a piacon nagy mérnökhiányról beszélhetünk. Az Óbudai Egyetem frissen végzett hallgatói a Diplomás Pálykövető Rendszer (DPR) tanúsága szerint a fizetési rangsorokban minden szakával dobogós helyen állnak. A legnagyobb sláger mégis a mérnök-informatikus szak, ahol ráadásul országos elsők vagyunk a DPR kezdőfizetési rangsorában. Nem mintha gépész- vagy villamosmérnökökre nem volna nagy szükség, de az ipar digitalizációja, az Ipar 4.0 miatt óhatatlanul megnőtt az informatikai szaktudás iránti igény. Ezért mérnök-informatikus szakunk a legkeresettebb. Mindezt tetézi a Covid-járványnak a digitális átalakulást gyorsító, a munka világát is átalakító hatása. A leendő munkavállalók anyagilag is megbecsült, lehetőleg online végezhető, innovatív munkára, munkakörökre vágynak.
CW: Milyen tervekkel indul az idei év?
KL: Bízunk abban, hogy a tavalyinál jobb lesz, de amíg az oltás nyomán nem alakul ki nyájimmunitás, addig a pandémia határozza meg a körülményeket. Ennek ellenére olyan új szakokat, interdiszciplináris képzéseket tervezünk indítani, mint a kiberbiztonság, a gazdaság-informatikus szak vagy a grafikus kommunikáció. Mesterszakokat és idegen nyelvű képzéseket is indítunk, tovább erősítve az Ipar 4.0-s irányvonalat.
CW: Ennek kapcsán lesz-e változás az oktatói gárdában?
KL: A januártól hatályos felsőoktatási törvény alapján az egyetemek rektorai hosszas akkreditációs eljárás nélkül, megfelelő minőségbiztosítással közvetlenül nevezhetnek ki külföldön befutott egyetemi tanárokat saját tanári karukba. Mi elsősorban magyar anyanyelvű, külföldön sikereket elért, szellemi tőkéjüket az anyaországban visszakamatoztatni kész oktatókban gondolkozunk. Emellett a kormányzat innovációt ösztönző törekvései mondhatni repozicionálják az oktatói gárda jelentős részét, amennyiben tudásukat nem csak interdiszciplináris kutatásban, hanem az oktatásban is kamatoztatni szeretnék. Amennyiben a hallgatói létszámon alapuló finanszírozás úgy módosul a jövőben, hogy a kutatás-fejlesztést is figyelembe veszi, akkor a bérüket tekintve is nőhet az oktatók megbecsültsége.
Néhány nappal ezelőtt választották meg a Magyar Tudományos Akadémia bizottságainak új tagjait, melynek során az Óbudai Egyetem minden eddiginél több tagot delegált: az Informatikai Tudományos Bizottságba tizenhét tagból ötöt az Óbudai Egyetem adott, az Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottságba is bekerültünk, és az Agrártudományok Osztálya is két tagunkat választotta soraiba, ami komoly tudományos elismerés egyetemünk számára.
