Legtöbbünk először az e-receptek kapcsán találkozott először az e-egészségüggyel, pedig a paradigmaváltás már évekkel korábban megindult. Magyarország 2015 környékén kapcsolódott a folyamatba az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszer, vagyis a leletek, receptek és vizsgálatokkal kapcsolatos információkat gyűjtő, tároló és megosztó integrált informatikai rendszer és adatbázis kiépítésével, amelyhez több lépcsőben a járó- és fekvőbeteg-ellátók és a háziorvosok, a gyógyszertárak és részben a magánklinikák számítógépei is csatlakoznak.
De a világon másutt is intenzív digitalizálási erőfeszítések folynak, mégpedig roppant praktikus okból: miközben az orvosi kezelésre szorulók száma folyamatosan nő (egyszerűen azért, mert emelkedik a várható élettartam), az egészségügyi ellátó rendszerek egyre égetőbb szakemberhiánnyal küzdenek. Az integrált, digitális adatkezelés ezen azzal tud segíteni, hogy az adminisztrációs terhek egy részét leveszi az orvosok válláról, akik a papírmunka helyett a betegekkel tudnak foglalkozni. A Deloitte egy korábbi tanulmánya számszerűsítette is ezt az előnyt: a szakértők úgy számoltak, hogy a rendszer kiépülése nyomán az orvosok adminisztrációs munkaterhelése 60 százalékkal csökken, és naponta két további vizitre jut idejük.
A távgyógyításé a jövő
Az elemzések már a koronavírus-járvány előtt az e-egészségügy lendületes fejlődését várták, de persze nem számolhattak azzal a robbanással, amit a járvány idézett elő. A pandémia az egész egészségügyi ellátó rendszert megrázta, és minden eddiginél jobban ráirányította a figyelmet a digitális megoldások jelentőségére. A legnagyobb változás az online egészségügyi konzultációk (távgyógyítási események) számában mutatkozott: a "békeidőben" kalkulált 36 millió helyett pár hónap alatt 200 millióra nőtt az ilyen típusú interakciók száma, év végére pedig az előrejelzések csak az Egyesült Államokban egymilliárd távgyógyítási konzultációt jósolnak.
Nálunk a távorvoslás a járvány előtt inkább csak gyerekcipőben járt, és elsősorban olyan területeken alkalmazták, mint az anyajegyszűrés és a mozgás-monitorozás. A koronavírus-járvány azonban brutális változást hozott, és az orvos-beteg kapcsolatok jelentős részét egyik pillanatról a másikra az online térbe terelte át. Az egyik patinás magánorvosi rendelőhálózat, a Prima Medica EgészségCsoport igazgatója, Babai László egy interjúban a változás mértékét azzal érzékeltette, hogy míg a hálózat orvosszakmai központjaiban a járványt megelőzően 1 százalék volt az online vizitek aránya, márciusban közel 40 százalékra nőtt, és a járványügyi intézkedések lazulása után is 19 százalékon maradt.
Mindez arról árulkodik, hogy nem csak az orvosok, hanem a betegek is ráéreztek a telemedicinában rejlő előnyökre, vagyis arra, hogy a távgyógyítás nem csak a fertőzésveszélyt csökkenti, és időt, pénzt takarít meg a számukra, de bizonyos esetekben az ellátás minőségén is javít (például módot ad arra, hogy több szakember kapcsolódjon be a kezelésekbe). Vagyis nagyon hasonló a helyzet, mint a home office-nál: mindkét megoldást a koronavírus-járvány kényszerítette ki, de annak lecsengése után is minden bizonnyal velünk marad, mert sok esetben jelentős előnyöket kínál a korábbi megoldáshoz képest.
Óriások harca
A telemedicinában rejlő hatalmas piaci lehetőségeket az is mutatja, hogy a nagy technológiai cégek egymással versengve igyekeznek ilyen jellegű termékekkel, többek közt az e-gyógyítást kiszolgáló infrastruktúrával és speciális alkalmazásokkal bővíteni portfóliójukat.
A Microsoft például az egyik vezető elektronikus egészségügyi nyilvántartó (EHR) céggel, az Epic-kel épített ki szoros kapcsolatot. A megoldás lényege, hogy az orvosok az Epic EHR platformjáról a Microsoft Teams videókonferencia-alkalmazáson keresztül bonyolíthatnak le távgyógyítási meneteket. A fejlesztés nem csak azért figyelemreméltó, mert hozzáférést biztosít a Microsoft fejlett videóplatformjához, hanem azért is, mert a klinikai adatok, például képek biztonságos továbbítását is támogatja.
A redmondi székhelyű szoftverház más módon is igyekszik segíteni programjának távgyógyítási karrierjét: a Nuance Communicationsszel együttműködve például olyan hangalapú technológiák integrálásán dolgozik, amelyek a Microsoft Teamsben zajló virtuális vizitek beszédanyagának szintetizálásával további terheket vesznek le az orvosok válláról.
Mindeközben nem tétlenkedik az Amazon sem, amely bejelentette, hogy alkalmazottai számára virtuális orvosi ellátást kínál: ez a lépés arról árulkodik, hogy a cég további lépéseket tervez az egészségügyi szolgáltatások piacán.
De a csúcstechnológiai óriások közül alighanem az Apple várja a legkedvezőbb helyzetben az e-egészségügyi robbanást, hiszen az iOS eszközökre épülő ökoszisztémája hihetetlenül megkönnyíti az EHR-adatok begyűjtését és integrálását.
Mobilappok a járvány ellen
A koronavírus-járvány alig néhány hónap alatt gyökeresen átalakította a nagyvállalatok működését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly még a dolgozók 10 százaléka dolgozott kívülről, idén már 90 százalék. Ez persze komoly terheket ró a biztonsági stábra, viszont vannak pozitív hatásai is: sok vezető számolt be arról, hogy a nehéz időkben összetartóbbá vált a kollektíva, és a home office révén a hatékonyság is javult. Ráadásul végre zöld lámpát kapott sok olyan digitalizálási feladat és fejlesztés, amit évek óta halogattak a cégek, és aminek a pandémia utáni időszakban is hasznát láthatják.
De most még javában tart a járvány, és sok helyütt keresik a módját annak is, hogy vállalati szinten miként tudnák IT-technikákkal közvetlenül segíteni a dolgozókat a vírusfertőzés elkerülésében. Bár a kontaktkövető appok lassíthatják a járvány terjedését, a fertőzések megakadályozásában egy hétköznapi eszköz, a maszk a leghatásosabb. És ez fordítva is igaz: a fertőzési kockázatnak még a Covid-teszteknél is megbízhatóbb mutatója az, hogy egy adott közösségben mennyire tartják be a maszkviselés szabályait. Több mobilapp is készült ennek a mérőszámnak a jelzésére: ilyen például a MaskCount, amely crowdsourcing technikával gyűjtött adatok alapján, területfüggően jeleníti meg ezt a létfontosságú információt. Ezek a mobiladatok pontosabb képet adnak egy adott (kis) közösség fertőzési helyzetéről, mint a hivatalos számok, és azok a vállalkozások, amelyek a szívükön viselik alkalmazottaik egészségét, gyakran ezeket az adatokat is figyelembe veszik a dolgozók mozgatásakor.
E-gészséges élet
A fitnesz és az egészségmegőrzés már a járvány előtt is slágertéma volt, és a koronavírus-járvány még tovább erősítette jelentőségét. Világszerte innovatív kis- és középvállalkozások, startupok sokasága nyomul ezen a vonalon, de mellettük olyan óriások is beszálltak a versenybe, mint az Apple, a Google és az Amazon. Az Apple előrelátóan felépített, sokoldalúan kiaknázható ökoszisztémájáról már szóltunk, de vannak kifejezetten az egészség-megőrzésre szakosodott ajánlatai is.
Ezek között ott találjuk az aktivitást mérő Health appot és a Watch okosórát, továbbá a cég nemrég beindított, előfizetéses alapú új szolgáltatását, a Fitness+-t, amely - részben a koronavírus-járványhoz kapcsolódva - az otthoni testedzés divathullámát lovagolja meg. A szolgáltatás az Apple Watch-tulajdonosoknak készült, és úgy működik, mint egy személyi tréner, aki követi a fejlődésünket, motivál, biztat, és kielemzi az edzéseket.
Nem szeretne kimaradni a személyes egészségmegőrző és wellness piacról a Google sem, amely nemrég vásárolta fel a Fitibitet (bár az ügylet egyelőre még nem állta ki a trösztellenes vizsgálatok próbáját). A keresőóriás ráadásul több vasat tart a tűzben, hiszen az Alphabet porfóliájából ott találjuk az élettudományokra specializálódott Verifyt is, továbbá a klasszikus IT-piacot célzó Google Cloudot, amely olyan fontos egészségügyi szolgáltatókkal áll szoros üzleti kapcsolatban, mint a Mayo Clinic.
A viselhető eszközök piaca az Amazont is csábítja: a cég szeptemberben dobta piacra a Halo fitneszkarkötőt, amely a klasszikus szolgáltatások (aktivitásmérés, alvási mutatók stb.) mellett testzsír-százalékot számol, és egy mesterségesintelligencia-alapú hangelemző rendszer segítségével az érzelmi állapotunkat is kiszámítja, vagyis mentális egészségünkről is képet ad. (Ezt a szolgáltatást azonban egyelőre csak az amerikai angolt beszélő felhasználók élvezhetik.)
Végszó gyanánt az ismert mondást idézhetnénk: ami nem öl meg, az megerősít. Remélhetőleg igaz lesz ez erre a mostani krízisre is, amely felgyorsította az egészségügy korszerűsítési törekvéseit, és talán arra is sokunkat rávesz, hogy saját életmódunkat egészségesebb pályára állítsuk át.
