Ezen a héten Újlaki Andrea az OKI Systems (Magyarország) marketing és kiemelt partner menedzsere kommentálja szakcikkünket.

A cégek számára a kommunikációs kiadások általában a költségek tetemes részéért felelnek, pláne akkor, ha nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek.

A outsourcing valóban nem újkeletű jelenség a gazdaság működésében. Kezdetét a XIX.századra teszik, amikor az angolok a textilgyártást Indiába és az USA-ba „outsourcing”-olták.

Egy friss becslés szerint annyi adat keletkezett az informatika terén a kezdetektől számítva 2003-ig, mint 2010-ben két nap alatt, vagy mint az idei évben 10 perc alatt. Elképesztő mennyiségű adatot termelünk nap mint nap, ami óriási lehetőségeket tartogat - de csak abban az esetben, ha fel is tudjuk dolgozni ezt az adattömeget.

A vállalatok jellemzően aktívan figyelik a legújabb IT-trendeket, hogy azok alkalmazásával megtarthassák versenyképességüket a piacon, vagy akár versenyelőnyt is szerezzenek.

Egy újgenerációs informatikai vállalkozás számára mi sem kézenfekvőbb, mint támogatni az új szakember-generációt. Nem csak életkorukat, de hozzáállásukat, gondolkodásmódjukat, vállalkozó kedvüket és áldozatvállalási hajlandóságukat tekintve is újgenerációsakat.

A mobiltechnológiák egyik legújabb képviselője az NFC: ez a három betű már nem csak a kommunikációt újítja meg, de a telefonunkba költözhet az aláírásunk és a pénzünk is.

Mobilizálódó világunkban állandóan változik a munkavégzés módja.

A Tracon Magyarországon több mint 5000, a környező országokban pedig további 3000 partneren keresztül értékesíti kisfeszültségű villamos készülékeit és alkatrészeit.

Vonzónak számítanak a magyar technológiai vállalkozások a befektetők számára.

Minden vállalatvezetőnek fel kellene tennie saját magának a kérdést, hogy egy katasztrófa után miként tudná újraindítani a cég üzleti működését. Sokan mégis inkább elhessegetik a témát, abban bízva, hogy velük nem történik baj. Úgy gondolják, fölösleges pénzkidobás lenne egy olyan eseményre felkészülni, amely jó esetben soha nem következik be.

Az utóbbi hónapokban sokan kérdezik tőlem, hogy vagyok? Mi történt? Hogyan telnek a napjaim? Milyen az életem a "VirusBuster" után (nélkül)? A kérdések hangneme aggodalmat mutat, és félve teszik fel őket, nehogy megbántsanak vagy sebeket szakítsanak fel bennem.

Dokumentumokat minden szervezet és vállalat használ. Ám sok helyen nincs semmiféle stratégia a dokumentumok kezelésére, ami fölösleges pluszmunkához és pénzkidobáshoz, illetve szervezetlenséghez vezet. Mik a buktatók és a lehetőségek?

Munkánk során mindannyian nap mint nap szembesülünk a leállások miatti adatvesztések és munkakiesések okozta nehézségekkel. Ez a munkavállalónak csupán bosszantó fennakadást, esetleg ismételt feladatvégzést jelent, a vállalatok számára viszont pénzben mérhető veszteséget.

Kommunikációs tréning, szervezetfejlesztés, motivációs tréning, időgazdálkodás, csapatépítés, pénzügyi varázslók és javasasszonyok... Vajon melyik jelent valódi megoldást a vállalat problémáira?

Az elmúlt néhány év egyik legégetőbb IT-problémaköre a saját IT eszközök használata munkahelyi környezetben.

Talán kiábrándító lehet abban a hihetetlen felhajtásban, ami az informatikai felhő körül zajlik, hogy szerintem maga a szolgáltatási modell mindössze két dolgot tud nyújtani.

BYOD - napjainkban ez az egyik leggyakoribb buzzword az informatikában. Az alkalmazottak üdvözlik, a cégvezetők érdeklődnek iránta, az informatikai szakemberek azonban tanácstalanok vele kapcsolatban.

Míg néhányan szeretettel gondolunk vissza a kazettás magnókra és a videolejátszókra, a fiatalok már csak a digitális technológiát ismerik. Az ún. iEverything Generation számára valószínűleg sokkoló lesz hallani, hogy az első digitális alapú hálózati videokamerát csak 15 évvel ezelőtt találták fel.

Tudom, mi folyik a cégnél, hiszen én vagyok az első számú vezető - mondjuk gyakran. De senkinek sincs kétsége afelől, hogy ez bizony nem így van.