Az egészségügyi információ kényes érték. Egyenként minden érintett számára féltett, különleges adat. Adatbázisként pedig az egészségügyi ipar, no meg a hackerek számára nagy kincs.

Hiába költ komoly összegeket big data analitikai projektekre és látja azokban a versenyképesség zálogát a nagyvállalatok többsége a Teradata globális felmérése szerint, a törekvéseket ma még gyakran hátráltatja a szervezetekre jellemző, fejletlen adatkultúra.

Léteznek már olyan professzionális videórendszerek, amelyek más videókonferencia-eszközről, okostelefonról, notebookról, de akár egy sima böngészőből is elérhetőek.

A kiberbiztonsági folyamatok téves megítélése megakadályozza a hatékony védelmi stratégia kialakítását.

Noha a programozók a legjobban fizetett szakemberek közé tartoznak mind Európában, mind Magyarországon, itthon több ezer állás betöltetlen.

Egyetlen vállalat sem tudhatja teljes biztonsággal, hogy informatikai rendszerét milyen támadások érték a múltban. A tudatos és tudattalan hibás kódok káros hatását a jövőben sem lehet 100 százalékban kiküszöbölni, a támadás valószínűségét azonban lehet és kell is csökkenteni.

A kiberbűnözők által a bizalmas információk megszerzésére és a programkártevők célba juttatására alkalmazott trükköknek csak a fantázia szab határt.

Kezdődhetett a show, jöhettek az előadók és azok, akikért az egészet kitaláltuk, az informatikai vezetők, döntéshozók. Fontos reggelre ébredtünk szeptember 10-én Bikalon.

Vajon elegendő a bizalomhoz a magas szintű technológia?

Interjú Keleti Arthurral, a szeptember 23-24-én sorra kerülő ITBN CONF-EXPO 2015 konferencia és kiállítás főszervezőjével.

A kérdés a jelenkori munkakultúrának köszönhetően mind fontosabbá válik.

A dokumentumok szerkesztése ma már nem helyhez és személyhez kötött.

A CIO-k IT-költségvetésében egyre nagyobb részt tesznek ki a szoftverekre kifizetett licenc- és követési díjak.

Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a jövő biztonsági vezetőjének. Milyen szakértelemre, háttérre és tapasztalatokra van szüksége, hogy meg tudjon birkózni az egyre összetettebb kihívásokkal?

Vajon miért van az, hogy sok cégvezető számára mindmáig nagyobb használati értékkel bír egy néhány ezer forintos "buta" GSM-telefon, mint egy sokmilliós, légkondicionált tárgyalóban berendezett fullHD-s, sok képernyős tárgyalótermi videókonferencia-rendszer?

Ritkán találkozik az ember a hálózatmonitorozó, -mérő és -tesztelő megoldások olyan gazdag palettájával, mint amilyet a Wandel-Services kínál, kivéve, ha távközlési vállalatnál dolgozik. Pedig minden nagyobb hálózattal rendelkező vállalat hasznosnak találhatja ezeket az eszközöket, amelyek ráadásul a felhőben, szolgáltatásként is elérhetők.

Együttműködésről írt alá megállapodást az SAP Hungary az Óbudai Egyetemmel a nyáron. Újabb előrelépés ez a felsőoktatási és az államigazgatási szektorra fokozottan odafigyelő szoftvercég életében, amely az intézményekre egyszerre tekint ügyfélként és stratégiai partnerként. Több jó oka is van erre a vállalatnak.

Valóban így lenne? Természetesen igen. Azok a gyerekek már biztosan tudják ezt, akik elmentek a VISZ júliusi Programozó Táborába.

Az Intel szeptember 2-án a berlini IFA kiállításon jelentette be hivatalosan Skylake lapkáit, amelyekről az augusztusi végi fejlesztői konferencián viszonylag kevés szó esett. Annak ellenére, hogy a lapkagyártó hatodik generációs processzorai közül az első már a hónap elején debütált a kölni Gamescom rendezvényen.

Amikor a vállalat elér egy bizonyos növekedési pontot, a menedzsment már nem elégedhet meg az adatok táblázatos alapú, manuális feldolgozásával; komolyabb Üzleti Intelligencia rendszerre van szüksége.