Sok pályaválasztás előtt álló fiatalnak beszélik be a szüleik, hogy továbbra is az orvosi, a jogi vagy a közgazdász pálya ígéri a legjobb fizetést. Holott a valóságban ez már lejárt lemez. A friss diplomások közül az informatikus és programozó végzettségűek töltik a legkevesebb időt álláskereséssel; gyakorlatilag az egyetem után vagy még a diploma megszerzése előtt el tudnak helyezkedni. A kezdő fizetések is ebben a körben a legmagasabbak, messze megelőzve a humán szakokon vagy orvosképzésből kikerült pályakezdők fizetését. A közgondolkodás azonban a jelek szerint nemigen változik, az IVSZ felmérése szerint ugyanis Magyarországon az iskolásoknak mindössze 8 százaléka készül informatikai pályára, míg Dél-Kelet-Ázsiában éppen tízszerese, 80 százalék - mutatott rá az IVSZ és a Green Fox Academy közös sajtóbeszélgetésén Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója.
A hiány mértéke: két új Audi-gyár
Mindezek következtében Magyarországon már ma is húszezerrel kevesebb szakember van, mint amennyit az ágazat foglalkoztatni tudna, miközben az ázsiai országokban túlkínálat alakult ki alacsonyan vagy közepes szinten képzett informatikusokból. Európai kitekintésben még nagyobb munkaerőhiány mutatkozik: néhány éven belül várhatóan egymillió főre nő az üres pozíciók száma Nyugat-Európában, ami egyrészt tovább srófolhatja a hazai informatikusok bérét, másrészt hozzájárulhat a jól képzett magyar szakemberek elvándorlásához. A szakemberhiány - tavaly informatikai területen mindösszesen 366 fő szerzett mesterképzésen diplomát - Horváth Ádám szerint olyan méreteket öltött, hogy jól képzett informatikusokat szinte már csak egymástól tudnak elcsábítani a hazai piaci szereplők.
Az IVSZ szerint a szoftverfejlesztők hiánya nagy külföldi munkaadókat tántorít el a Magyarországra településtől, hiszen ezek a vállalatok legalább ötszáz fős kontingensekben gondolkodnak. Amennyiben a jelenlegi helyzeten sikerülne változtatni, az két új Audi-gyár felépítésével egyenértékű hatást jelentene: további 250 milliárd forintot adna hozzá a nemzeti össztermékhez.
Nem akárkiből faragnának programozót
A magasan képzett, kallódó szakemberek felkutatásából és átképzéséből szeretné a maga módján kivenni a részét a Green Fox Academy azzal, hogy hidat épít a jó szakemberekért harcoló IT-cégek és a jobb lehetőségek után kutató ambiciózus pályaváltók között. Kökény Tamás, a kezdeményezés szakmai vezetője (korábban a Prezi munkatársa) kifejtette: tapasztalataik szerint a szoftverfejlesztő iparnak inkább több jó kódolóra, semmint magasan képzett szoftvermérnökökre van szüksége. A leendő programozókkal szembeni elvárások közül szerinte kiemelkedik a precizitás, a logikus gondolkodás, a folyamatos tanulás képessége, a monotóniatűrés és az eszközök ismerete, fejlesztése.
Novemberig a jelentkezők kiválasztása folyik - mondta el Bárdos Kristóf, a Green Fox Academy alapításában résztvevő Digital Natives vezetője. Pszichológiai tesztekkel vizsgálják az átképzésre jelentkezők alkalmasságát, pályamódosítás iránti elhivatottságát, hiszen a képzésre korántsem csak informatikus szakról lemorzsolódott hallgatókat, hanem kallódó tehetségeket, harmincas éveikben járó pályaelhagyókat is várnak. A négy hónapos képzés valós céges projekteken, szakmai mentorok felügyelete mellett folyik majd. A havi egymillió forintos tandíjat csökkentheti részösztöndíj, de várhatóan lesznek olyan hallgatóik is, akiknek az átképzését teljes egészében a partner szoftvercégek finanszírozzák. A hallgatók első csoportja márciusban végez, de a kurzus sikerétől függően tavasz előtt indulhatnak újabb kódíró alaptanfolyamok, illetve a képzést más szoftverterületekre is kiterjesztené az akadémia.
