Túlnyomó többségük, a szervezetek mintegy 90 százaléka közepes mértékű vagy jelentős összegű big data analitikai beruházásokról számolt be abban a felmérésben, amelyet a Teradata a McKinsey tanácsadó céggel és a Forbes Insights elemzőivel közösen készített, hogy feltérképezze a nagyadat-megoldások üzleti hatását. A kérdésekre félmilliárd dollárt meghaladó éves bevételű nagyvállalatok 316 felsővezetője válaszolt többek között a pénzügyi szolgáltatások, az informatika, a távközlés, az egészségügy és a kereskedelem területéről. A válaszadók összesen hat iparágat és három régiót képviseltek, 50 százalékuk Észak-Amerika, 25-25 százalékuk pedig az európai, közel-keleti és afrikai, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térség gyakorlatába adott bepillantást.
Kereskedők kedvence
Figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a big data analitikai kezdeményezések már az eddigiekben is jelentős és mérhető hatással bírtak a szervezetek árbevételének alakulására.
- Jó hallani, hogy a big data analitikai technológiákat alkalmazó vállalatok számszerűsíteni tudják az előnyöket, amelyeket a szállítók egy ideje már ígérnek nekik a nagyadat-megoldásokkal összefüggésben - mondta Chris Twogood, a Teradata termék- és szolgáltatásmarketingért felelős alelnöke. - Nemcsak elkötelezettek a szervezetek a big data analitikai beruházások irányában, hanem többségük már a beruházások pénzügyi eredményét is látja. A felmérésünkben részt vevő, minden ötödik válaszadó a big data analitikát nevezte meg a versenyképességet leginkább erősítő tényezőként, míg 38 százalékuk ebben az összefüggésben az öt legfontosabb megoldás közé sorolta azt.
Twogood hozzátette még, hogy a big data analitikai megoldásokat az adattárházat is magában foglaló, teljes analitikai környezetükben bevezető szervezetek a korábban elkülönülten működő rendszereiket is összekapcsolják, és az integráció tovább erősíti versenyképességüket.
Iparáganként eltérő módon ítélték meg a felsővezetők a big data analitika értéknövelő képességeit, amelyeket a válaszok alapján a kereskedővállalatok értékelnek a legnagyobbra. Ezen a területen a döntéshozók már napjainkban is a versenyelőny zálogát, nélkülözhetetlen eszközét látják a big data analitikában.
Rávilágított a felmérés azokra a területekre is, amelyeken a big data analitika az üzleti innováció motorjaként működik, új távlatokat nyit a fejlődés előtt - a szervezetek 54 százaléka az új üzleti modellek megalkotásában, 52 százaléka a termékfejlesztésben, míg 40 százaléka az adatkészletek értékesítésében lát nagy lehetőséget.
Felsővezetői áldás
A big data analitikai kezdeményezéseikkel élenjáró szervezetek, amelyek különösen nagy jelentőségűnek tartják ezt a területet, kiemelték a felmérés során, hogy a projektek sikere szempontjából döntő fontosságú volt a felsővezetői támogatás megnyerése.
Kiderült, hogy a big data analitikát a versenyképességet leginkább erősítő tényezőként értékelő szervezetek több mint felénél a projekteket a vezérigazgató személyesen felügyelte. Míg azoknál a vállalatoknál, amelyek versenyképesség szempontjából az öt legfontosabb terület közé sorolták a big data analitikát, a kezdeményezések élére jellemzően a menedzsment eggyel alacsonyabb szintjét képviselő vezetők álltak.
Ezzel együtt a Teradata felmérése rávilágított az akadályokra, kulturális, stratégiai és működésbeli hiányosságokra is, amelyek sok esetben hátráltatják vagy megnehezítik a big data analitikai kezdeményezések megvalósítását. A válaszadók több mint fele az adatközpontú vállalati kultúra hiányát emelte ki első helyen a big data analitikai projektek nehézségei közül. Bármilyen meglepően hangzik, az 50 százalék feletti arány azt jelzi, hogy az adatközpontú gondolkodás és megközelítés korántsem univerzális a vállalatok gyakorlatában. A megkérdezettek hiányolták például az adathasználat elismerését és jutalmazását, valamint az adatokkal történő kísérletezés, a kreativitás és kérdezés bátorítását is szervezetüknél.
Bőven van még hová fejleszteni a vállalati kultúrát a big data analitika vonatkozásában, mivel ezek a hiányosságok kudarcba fojthatják a kezdeményezéseket. Nem meglepő módon azok a szervezetek, amelyek a legmesszebbre jutottak big data analitikai projektjeikkel, ösztönzik az adatok újszerű hasznosítását, és a tranzakciós adatokon túl, jóval messzebbre tekintenek, különböző típusú adatok elemzésével kísérleteznek. A válaszadók több mint fele gyűjti például elemzés céljából a mobileszközök földrajzi elhelyezkedését jelző, lokációs adatokat, és hasonló arányuk a szöveges, strukturálatlan adatokkal - levelekkel, üzenetekkel, dokumentumfájlokkal, diákkal stb. - is ezt teszi.
Analitikai környezetükben azután a strukturált és a többszörösen strukturált adatkészletek ötvözésével kísérleteznek a vezető vállalatok, hogy az üzleti innovációt serkentő, újszerű betekintést nyerjenek.
