A finn hatóságok vizsgálják a Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti áramkábel meghibásodását - közölte Petteri Orpo miniszterelnök. A Balti-tengeren keresztül Észtországba áramot szállító Estlink 2 üzemeltetője szerdán észlelte a meghibásodást - közölte a Nord Pool áramtőzsde.
"A hatóságok készenlétben állnak karácsonykor, és vizsgálják az ügyet" - írta Orpo az X-en, hozzátéve, hogy a finnországi áramellátás nem érintett. A kábel üzemeltetője, a Fingrid csütörtök reggel kezdte meg a kár vizsgálatát - közölte Arto Pahkin, a vállalat hálózatüzemeltetési igazgatója.
"Több lehetséges okot is vizsgálunk, a szabotázstól a műszaki hibáig, és még semmit sem zártunk ki" - mondta Pahkin szerdán a Helsingin Sanomatnak.
"Legalább két hajó közlekedett a kábel közelében a szakadás idején".
Az észt átviteli rendszerüzemeltető Elering közölte, hogy az ország áramellátása folyamatos. "Az, hogy pontosan milyen tartalékkapacitásokat aktiválunk, a piaci helyzettől függ, de ezek a tartalékkapacitások Észtországban, Lettországban és Litvániában léteznek" - mondta Reigo Kebja, az Elering igazgatósági tagja az ERR közszolgálati műsorszolgáltatónak.
A múlt hónapban két tenger alatti távközlési kábel - a Németországot és Finnországot összekötő C-Lion1, valamint a Svédországot és Litvániát összekötő BCS East-West Interlink - szakadt meg. Boris Pistorius német védelmi miniszter akkor azt mondta, hogy Berlinnek "biztos információk hiányában azt kell feltételeznie, hogy a károkat szabotázs okozta".
A kábelek a 2022 szeptemberében szabotázs által megrongált Északi Áramlat-vezetékek közelében futnak. Bár senki nem vállalta a felelősséget a támadásért, a nyugati média arról számolt be, hogy Ukrajnához köthető személyek álltak az akció mögött.
Moszkva 2024 októberében azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az USA és az Egyesült Királyság felelős az Északi Áramlat szabotázsáért. London és Washington, valamint Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.
