Az élet minden területén - az üzleti világban különösen - létkérdéssé vált a mindenhol jelenlévő informatikai rendszerek zavartalan működése. A megóvásukat ezért a legfontosabb prioritások között tartják számon. Elméletben mindenesetre. De mi a helyzet a gyakorlatban?

A tőzsdei kereskedők számára nincs fontosabb a gyors és zavartalan információcserénél. Az őket támogató egységesített kereskedési kommunikációs rendszereknek (Unified Trading Communications) azonban meg kell felelniük a szabályozási követelményeknek. E két fő szempont mentén fejlődnek az új tőzsdei technológiák.

A 2012-es mélyrepülés láttán tavaly még úgy tűnt, hogy a hazai nyomtatópiac teljesítménye tovább már nem csökkenhet, és a görbe a legrosszabb esetben a stagnálás egyenesévé simul. Az International Data Corporation 2013-as évre vonatkozó adatai azonban rácáfoltak erre.

Interjú Robert Virdinggel, az Erlang Solutions vezető programnyelv-szakértőjével, az Erlang egyik megalkotójával.

Az üzleti mobilitás legnagyobb kihívásai közé az integrációt, a biztonságot és a technológia gyors fejlődését sorolják a szervezetek. A nehézségek leküzdéséhez sokféle eszköz és szolgáltatás választható, de a sikerhez jó stratégia kell.

A Cisco előrejelzése szerint a világ mobiladat-forgalma 2018-ban meghaladhatja a havi 15 exabájtot. A hálózatoknak a tavalyi, éves forgalom tízszeresével, az internet 2000-ben mért, teljes adatforgalmánál 180-szor nagyobb terheléssel kell majd megbirkózniuk minden hónapban.

A magyarországi vállalatirányítási, ügyviteli rendszerek bevezetésének jelentős része nem a várt eredménnyel zárul. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az univerzális Windows-alkalmazások bejelentésével a Microsoft új fejezetet nyitott a fejlesztés történetében, de a PC, az okostelefon és a játékkonzol között hordozható programoknak az üzemeltetők is örülhetnek.

Csak megfelelő pénzügyi háttérrel szabad nekivágni egy vállalatirányítási rendszer bevezetésének. Sokan csak a szerződés aláírása után döbbennek rá, mennyi is lesz a teljes számla a végén.

Sok vállalatnál kihasználatlanok maradnak a nagyméretű nyomtatók, miközben „láthatatlan” költségeik folyamatosan jelentkeznek a szervezetben.

Többnyire szabályozatlan a mobileszközök vállalati használata. Ajánlott, hogy a nagyvállalatok minél előbb megoldást keressenek a problémára, de a kis- és középvállalatoknak sem célszerű túl sokáig várni.

Interjú Humphrey Browninggal, az egyesült királyságbeli Deep-Secure értékesítési igazgatójával.

A kiberbűnözés túl nagy üzletté vált ahhoz, hogy hatásait megfelelő ráfordítással a vállalatok kerítésén kívül lehetne tartani. Ráadásul a digitális technológiákat kényszerítő eszközként vagy fegyverként használó mozgalmárok és állami titkos ügynökségek is egyre aktívabbá válnak. Az idei biztonsági trendek a sötét oldal előretörését mutatják.

A hatékony kiberbiztonsághoz a hálózatok szintjén kell kezdeni a védekezést és ki kell terjeszteni minden támadási fázisra.

Néhány nagy kockázatfaktorú iparágtól, például a bankszektortól eltekintve a közösségi eszközök munkahelyi tiltása nem a várt eredményt hozza. A vaskalapos szigor a munkavállalók körében olyan benyomást kelt, mintha a vezetőség amellett kötelezné el magát, hogy a vállalatnál a kockát gurítsák, és a gömböt emeljék.

A helyzet 2013-hoz képest nem sokat változott, hiszen folyamatosan nő az igény a jól képzett és tapasztalt IT-szakemberek iránt. A kereslet óriási, az aktív jelölt pedig egyre kevesebb az országhatárokon belül.

A vállalatok versenyképességük fenntartása és fokozása érdekében egyre szívesebben veszik igénybe az elérhető adatok elemzéséből nyert információkat, amihez egyre jobb technológiák állnak a rendelkezésükre. Kialakult néhány különösen erős trend.

Interjú Simon Attilával, a Qualysoft Informatikai Zrt. vezérigazgatójával.

Az idei Open Source konferencia arra a kérdésre igyekezett választ találni, hogy működhetnek-e még a vállalatok nyílt forráskódú megoldások nélkül. A leszűrhető válasz így hangzik: talán igen, de nem nagyon érdemes.

Készültek olyan tanulmányok, amelyek szerint az érett opensource-projektek által gondozott kód kevesebb sérülékenységet tartalmaz, mint a zárt forráskódú szoftverek, a különbség azonban nem számottevő. A gyakorlat már megannyiszor alátámasztotta, hogy egy opensource-megoldás ugyanolyan biztonságos vagy kockázatos lehet, mint egy zárt forráskódú szoftver.