Miután 2012-ben éves szinten 30 százalékkal csökkent a Magyarországon értékesített nyomtatók száma, a piac az eladott darabszám alapján tavaly további 3,5 százalékkal szűkült. Becsült piaci átlagárat véve alapul a piac értéke ugyanakkor 15-20 százalékkal nőtt, elsősorban a drágább lézernyomtatók iránti, nagyobb érdeklődésnek köszönhetően.
– Összességében, a tintasugaras és a lézernyomtatókat is beleértve, 2013-ban 227 ezer darab gépet értékesítettek újonnan a szállítók – mondta Tóth László, az IDC Hungary elemzője. – Meglehet, a két évvel ezelőtti visszaeséssel megelőztük a közép-kelet-európai régió országait, ma már elmondhatjuk, hogy nem lógunk ki a mezőnyből, tavaly ugyanis a cseh és a szlovák nyomtatópiac is 20-30 százalékkal alábbadta. Egyedül a lengyelek tartják magukat, ott a nyomtatóeladások 2013-ban is 3 százalék körüli csökkenést mutattak, de ők a szabályt erősítő kivétel, a jelenség nem elszigetelt ebben a térségben.
Lézer a technológia
Magyarországon a meglehetősen nyomott hangulatban a nyomtatópiac szegmensei eltérően teljesítettek az elmúlt évben. A tintasugaras gépek forgalma esett vissza a legnagyobb mértékben, az eladott 122 ezer nyomtató éves összevetésben 17 százalékos csökkenésnek felel meg. Ezen belül a multifunkciós gépek eladásai 20, míg a sima nyomtatóké 1 százalékkal estek. A kép azonban csalóka, mert a tintasugarasok szegmensében a forgalom zömét, 113 ezer darabot a multifunkciósok adták.
A lézernyomtatók szegmense ezzel szemben 104 ezer darabbal 20 százalékot nőni tudott 2013-ban. A színes lézernyomtatók kategóriájában a multifunkciós gépek eladásai közel 30 százalékkal nőttek, míg a sima nyomtatóké 1 százalékkal csökkentek. Más a helyzet a fekete-fehér lézerek esetében, a sima nyomtatókból 30 százalékkal több talált gazdára, mint egy évvel korábban, míg a multifunkciós gépek forgalma 15 százalékkal nőtt.
– Ebben közrejátszik, hogy a felhasználói igények fejlődésével az utóbbi években folyamatosan visszaszoruló otthoni nyomtatás mára úgyszólván megszűnt, új gépeket legalábbis a fogyasztók már csak elvétve vásárolnak – mondta Tóth László. – A digitális eszközök, LCD tévék, okostelefonok és tabletek elterjedésével fotóikat és más dokumentumaikat mindig elérhetik és megoszthatják, anélkül, hogy kinyomtatnák őket. Másrészt az említett digitális eszközök szexibbek, mint a nyomtatók, a lakosság inkább rájuk költi a pénzét.
Meglepő adat, hogy tavaly több mint 1100 különböző típusú nyomtatót értékesítettek Magyarországon, még az okostelefonok pörgő piacán sincs ekkora választék. Jól látszik azonban, hogy a felhasználók érdeklődése a lézernyomtatók felé fordul, amiben az évek óta folyamatosan csökkenő árak mellett egy-egy kormányzati tender – tavaly például a nemzeti dohányboltok és a kormányhivatalok nyomtatóbeszerzésére kiírt pályázat – hatása is közrejátszik, tette hozzá az elemző. Ezzel együtt, a nyomtatópiacon legalábbis, elmaradt a választások előtti időszakra korábban jellemző, a projekteket kifuttató, nagyobb költekezés.
Nyereséges szolgáltatások
Tavaly továbbnőhetett a használt nyomtatók részesedése a piacon – bár az IDC ezt nem méri, a piaci szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján arányuk ma már közelebb járhat az 50, mint a 40 százalékhoz.
– A szállítók számára az elmúlt évben is az eredeti kellékanyagok és a nyomtatási szolgáltatások értékesítése ígért nyereséget, ezen a téren nem történt változás – mondta Tóth László. – Mind a kellékanyagok, mind a menedzselt nyomtatási szolgáltatások (MPS) gyárilag felújított, használt gépekhez is eladhatók, ami negatívan hat az új nyomtatók forgalmára, cserébe azonban lehetőséget kínál a szolgáltatással bővített értékesítés terén. Az irodai felhasználásra szánt nyomtatók döntő többségét már jó ideje teljes üzemeltetési szerződés (TÜSZ) keretében értékesítik a szállítók.
Ennek lényege, hogy a felhasználó által fizetett, nyomatszám alapján számított szolgáltatási díj mindent tartalmaz, a kellékanyagok és a karbantartás-javítás költségét éppúgy, mint a gép részletekben fizetett árát. Az MPS-szolgáltatások ehhez a gépek távfelügyeletét adják, ami lehetővé teszi a meghibásodások megelőzését és a nyomtatás optimalizálását, magasabb szolgáltatási színvonalat és nagyobb kényelmet ad a felhasználónak.
MPS-szolgáltatást mindazok a szállítók kínálnak, amelyek megfelelő infrastruktúrával – saját leányvállalattal és kellően nagy szakembergárdával – rendelkeznek Magyarországon. Míg a korábbi években ez a piac 10-15 százalékkal is nőtt, addig 2013-ban ez a trend megtorpant. A szervezetek árérzékenysége és költségcsökkentése miatt a szállítók mozgástere beszűkült, az 50-100 legnagyobb vállalat és intézmény körén kívül, új ügyfelekkel alig köttettek MPS-szerződések.
Idén nem számíthatunk számottevő változásra a nyomtatópiacot formáló trendek tekintetében, mondta az elemző, aki szerint a stagnálás is jó eredmény lenne. A pozitív nullától azonban mindkét irányban 5-10 százalékkal is eltérhet a piac, elsősorban annak függvényében, hogy a kormányzati szektorban milyen projektek valósulnak meg, vagy maradnak el.
