A vállalatok a rendelkezésükre álló adatokból hasznosítható információt akarnak nyerni, amilyen gyorsan csak lehet, hogy a döntéseiket ezekkel támogassák meg. Az üzleti intelligencia (BI) piac a gyorsan fejlődő igényekre válaszul új megoldások sorával reagált, amelyek féltucatnyi nagy és számos további kisebb trendbe álltak össze. Ezek a vizuális adatfeltárás és az önkiszolgáló BI, a felhőalapú BI, a mobil BI, a kis és a nagy adat, az egyszerűségre törekvés, illetve a halványabb tendenciák között a fejlett analitikák terjedése, a kollaboráció, a közösségi adatok hasznosítása, a tehetségek hiányának kezelése és a privát adatok védelme.
Az InformationWeek közepes és nagyvállalatok körében végzett kutatása szerint az utóbbi években a vizuális adatelemzés került leginkább előtérbe, illetve a Hadoop-megoldások és a NoSQL-adatbázisok hódítottak lassan, de biztosan. Miközben a piacot ma még olyan hagyományos vállalatok uralják, mint az IBM, a Microsoft, az Oracle, az SAP és az SAS, de egyre több a kisebb potens versenyző is, például a Tableau vagy a QlikTech, amelyek gondoskodnak róla, hogy a nagyok ne kényelmesedhessenek el.
Mindenesetre a vállalatok kétharmada jelezte, hogy tervezi analitikák, üzletiintelligencia- vagy statisztikai elemzőszoftverek bevetését üzleti teljesítményének fokozása érdekében. Kiderült az is, hogy a cégek 59 százalékánál a hatékony elemzés és BI legnagyobb akadályának az adatminőséggel kapcsolatos problémákat tartják. De a cégek több mint harmada máris egy vagy több analitikát és BI-terméket szabványosan bevezetett a szervezet teljes keresztmetszetében. A nagy adat elemzését pedig leginkább az hajtja (mondja a válaszadók 44 százaléka), hogy meg lehessen jósolni a fogyasztók viselkedését. A vállalatok 47 százalékánál az a vélemény alakult ki, hogy a bigdata-szoftverek használatától a szükséges szakértelem hiánya és drágasága tartja távol a cégeket. A sikeres információmenedzsmentet akadályozó legfontosabb tényező pedig (58 százalék szerint) a releváns és időszerű adatok elérésének nehézsége.
Vizuális adatfeltárás és önkiszolgáló BI
A vizuális adatfeltárás (vizualizáció) volt tavaly az elemzési technológiák piacán a sztár – állapította meg Cindi Howson, a BI Scorecard elemzőcég vezetője az InformationWeeknek írt cikkében. Az erre specializált fejlesztők és a közismert nehézsúlyú szoftvercégek egyaránt igyekeznek megtalálni a helyes egyensúlyt az agilis elemzés és megbízható adatok előállítása között.
Az alkalmazásoknak megfelelő felhasználói élményt kell nyújtaniuk, de közben az adatoknak is kontroll alatt kell maradniuk, amit egyáltalán nem könnyű elérni.
A BI-eszközök piacán igen keresetté vált az úgynevezett önkiszolgáló üzleti intelligencia is. Ennek keretében a felhasználók létrehozhatják a saját lekérdezéseiket anélkül, hogy ismernék a strukturált lekérdező nyelvet, az SQL-t. A vizualizációs eszközök sokkal könnyebbé tették az adatok kezelését, és rugalmasabbá vált a termelési jelentések, az üzleti lekérdezések és a műszerfalak kialakítása is a hagyományos BI-modulokhoz képest.
Ahogy a vizuálizáció alkalmazása elterjed, a BI-teamek szerepe és feladatköre meg fog változni, s gondoskodniuk kell róla, hogy túlzásba vitt agilitás nehogy adatkáoszt idézzen elő, és ugyanazokra az adatokra támaszkodva többféle verziója is előálljon az igazságnak. Ezért igen szigorú szabályok és eljárások között kell maradni az adatszolgáltatásnak, hogy a felhasználók, akik eddig az IT-re támaszkodtak minden szortírozásnál, szűrésnél és testreszabásnál, ezután megtanulhassák, hogy miként szerezhetik meg önállóan a számukra fontos információkat.
A felhőalapú BI polgárjogot nyer
A cloud computing szinte minden szoftverszegmensben már teljesen elfogadottá vált, s talán éppen a BI lóg ki leginkább a sorból. De 2014-ben végül az üzletiintelligencia-piac is minden bizonnyal befelhősül. E változás részben annak köszönhető, hogy a piac megérett, s a vállalati BI-szervezetek ahhoz, hogy fenntarthassák az infrastruktúrájukat, korszerű megoldások után kell, hogy nézzenek. A BI-ban a lehetőségek korlátozottak, ami azt jelenti, hogy a vállalatok vagy az infrastruktúra fenntartására, a szoftverek upgradelésére használják a munkatársaik idejét és szakértelmét, vagy az elérhető adatok feltárására, innovatív elképzelések kipróbálására és több értékes adat megszerzésére.
A felhőkben nagyobb a mozgási szabadság, jobb az adatbázisok skálázhatósága. Emiatt a BI skálázhatóságával kapcsolatos aggodalmak is egyre inkább a múltba vesznek. Ráadásul az adatokat ebben a rendszerben sem kell a cég kerítésén kívülre engedni, vannak szolgáltatók, amelyek csak a szoftvereket teszik a felhőkben elérhetővé. Ezzel pedig a biztonsági aggályok is mérsékelhetők. Ráadásul nem fontos egy vállalat teljes BI-rendszerét felhőalapokra átállítani. A technológiával való ismerkedés elkezdődhet olyan szolgáltatások igénybevételével, amelyet a cégben belüli aktuálisan működő üzletiintelligencia-rendszer nem képes nyújtani.
A mobil BI még vitákat gerjeszt
A BI-szoftvereket szállító cégek stratégiájában már régóta szerepel, hogy az alkalmazásokat mobileszközökön is könnyen használhatóvá tegyék. Így a piac mára viszonylag érett és stabil ebben a szegmensben, de abban még mindig nincs egyetértés, hogy mit is kell a mobileszközökön megosztani, milyen képességeket kínáljanak, és melyik eszközöket is támogassák. Talán ez is az oka, hogy a felhasználók még nem igazán találtak rá a mobil BI-ra, amelynek elfogadásáért az üzleti intelligencia vállalati szakemberei tehetik a legtöbbet.
Az egyik vitatéma, hogy a HTML5 vagy a natív mobilalkalmazások jussanak előnyhöz. Eddig a natív alkalmazások uralkodtak, s adták a legjobb felhasználói élményt, de idén már stratégiailag fontosabbá válhat a HTML5. A kódolók ugyanis egyszer szeretnek valamit lefejleszteni, amit aztán bárhol telepíteni lehet, s ez nagy előny a HTML5-nek. A készülékek birtokosai viszont a legjobb felhasználói élményben érdekeltek, s a készülékek műszaki lehetőségeit jelenleg csak a natív alkalmazások használják ki.
Fontosak a biztonsági megfontolások is. A Mobile Device Management (MDM) rendszerek segítségével a felhasználók hozzáférhetnek az alkalmazásokhoz és adatokhoz, ugyanakkor a cég szakembereinek lehetőségük van a tartalmak törlésére és blokkolására, ha például a készülék elveszik, vagy ellopják. Csak kevés mobilszállító kínál ilyen szolgáltatásokat a saját platformján, többnyire független MDM-fejlesztők termékeit alkalmazzák.
Vita folyik arról is, hogy a felhasználók egyszerű elérési lehetőséget kapjanak, vagy felhatalmazást a BI-rendszer használatára. Utóbbi nyújtana nyilvánvalóan nagyobb rugalmasságot és hatékonyabb támogatást a munkában, hiszen az interaktivitás miatt a riportok frissíthetők volnának, a leválogatás, szűrés és elemzés folyamatosan kérhetővé válna. A legtöbb felhasználó azonban erről ma még csak álmodhat.
A nagy adat és a kis adat
Habár a nagy adatról rengeteg szó esik, a valóságban a cégek döntő többsége legfeljebb az adatok gyűjtéséig jut el, s talán 10 százalékuk alkalmaz nagyadat-technológiát. Ennek jelentős mértékben az az oka, hogy a vállalatok húzódoznak az olyan beruházásoktól, amelyek megtérülése erősen kétséges, hiszen nem tudhatják, hogy a nagymennyiségű adat elemzéséből miféle információkat lesznek képesek kinyerni, s azok hogyan segítik a versenyképességük javítását.
Ez nem jelenti azonban, hogy a cégek nem kívánnák elemezni a rendelkezésükre álló adatokat, de ez nem az az összes elképzelhető forrásból és formában strukturálatlanul beömlő adattömeg, amellyel elvileg kezdhetnének valamit. Hanem (nevezzük kis adatnak) a jól meghatározható forrásból és gyakran strukturáltan hozzáférhető adatokról van szó. És ez sem kevés, ha ide soroljuk például a közösségi médiából befolyó strukturálatlan szöveges, kép- vagy videótartalmakat, amelyek például a vállalatok számára igen értékes fogyasztói kontakt vagy viselkedési információk hordozói.
Az idén a szakértők egy része e folyamatokat látva arra számít, hogy szorosabb integráció alakul ki a Hadoop-technológiák és a hagyományos adattárház-megoldások között, s igyekeznek kihasználni mindkettő előnyeit.
Az egyszerűség és a hiányzó szakértelem
A BI-eszközöktől sokan azért tartják távol magukat, mert olyan bonyolultnak látszanak, hogy aggódnak a helytelen használatból születő téves döntések miatt. Ezért 2014 nagy dobása lenne, ha egyszerűbb BI-interfészek jelennének meg, amelyek nem riasztanák el a potenciális felhasználókat. Ezek az újdonságok például a vizualizáció, a fejlett keresés, a jobb műszerfalak és a beágyazott BI fejlesztéseit használhatják.
A tehetség és az ismeretek hiánya a fejlesztéseket is megnehezíti. Ha mindenkinek kiváló elemzői képességei volnának, s még birtokában is lennének a szükséges tudományos és gyakorlati analitikai ismereteknek, akkor egyszerűbb volna a BI-termékek fejlesztése is. De a valóságban a fejlesztő cégek arra kényszerülnek, hogy a tudás- és tehetséghiányt közvetlenül a szoftverbe ágyazott szakértelemmel pótolják. Így nekik kell e munka elvégzéséhez kiválóan felkészült embereket találniuk, ami mégiscsak egyszerűbb.
