A rugalmasság, a gyorsaság, az innovativitás, az alacsonyabb költségek mind amellett szólnak, hogy a vállalatok egyre nagyobb mértékben használjanak nyílt forráskódú szoftvereket. Az Open Source 2014 konferencián kiderült, hogy ez a folyamat az előnyök dacára miért nem haladt eddig sokkal gyorsabban, de világossá vált az is, hogy ettől még feltartóztathatatlan.
A konferencia első előadását Szabó Zsolt, az Infobex Kft. IT-üzemeltetési vezetője tartotta az opensource-megoldások vállalati környezetben való működtetéséről. Elmondta, hogy a nyílt forráskódú megoldásokkal nehéz volt kitörni a rendszergazdák környezetéből. A bevezetéssel járó felelősséget ugyanis senki sem merte vállalni, mert nem volt világos, hogy ki fog e rendszerek mögé állni, az üzemeltetésükben segíteni.
Amikor az Infobexhez hasonló üzemeltetést támogató cégek megjelentek a piacon, a nyílt forráskódú rendszerek is gyorsabb terjedésnek indultak a vállalati világban. Ezt a folyamatot segítette, hogy az opensource-termékek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a tulajdonosi szoftvereknél csak komoly díjazás ellenében lehet elérni. De az előnyök nemcsak a költségekben, hanem az innovativitásban is megjelennek, s a biztonság is megfelelő. A közösség ereje is segít ebben – fejtette ki Szabó Zsolt.
A dokumentumszerkesztés jövőjéről Rakyta Péter, a Multiráció Kft. vezető fejlesztője beszélt. Szerinte új trendek vannak kialakulóban ezen a területen, amelyeket többek között az új biztonsági kihívások (például a tömegessé váló megfigyelési ügyek), a szabványos nyílt megoldások előtérbe kerülése, a megosztott szerkesztés iránti igény növekedése, illetve a mobilizáció és a globalizáció által keltett igények fűtenek.
A Multiráció maga is fejleszt szabad forráskódú irodai alkalmazásokat, az OpenOffice-alapokra épülő EuroOffice-t, amelynek idén tavasszal jelenik meg az új verziója. Ebben olyan ingyenes és fizetős alkalmazások is elérhetők, amelyeket más irodai programcsomag nem kínál (szótár, térkép app, költségoptimalizálás, vonalkód, QR-kód, modeller, nyelvi modulok, minigrafikon, levélarchiváló stb.)
Mivel a dokumentumok megosztása, közös szerkesztése, s a mobilhálózatos technológiák terjedése a területen tapasztalható legerősebb trend, ők is olyan alkalmazásokat akarnak fejleszteni, amelyek versenyképesek a zárt dokumentumokra írt applikációkkal, és például kisebb teljesítményű okostelefonokon is igénybe vehetők. A terveik között szerepel, hogy mobileszközökre egy teljes irodai programcsomagot hozzanak létre, amelyben már lesz dokumentumkonvertálás és megosztott szerkesztés is.
A nyílt forráskód évtizede
A SUSE Linux legújabb kihívásokra kifejlesztett megoldásait ismertette Hargitai Zsolt, a NetlQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet üzletfejlesztési igazgatója. Kifejtette, hogy ez az évtized a nyílt forráskódú rendszerek évtizede lesz, hiszen többek között az okostelefonok, a szuperszámítógépek a felhők és a big data területén alapvetőek. A jövőképük szerint a nyílt kódú rendszerek lehetővé teszik, hogy a fejlesztésre több pénz jusson – a fenntartás és üzemeltetés rovására.
Ezért olyan szolgáltatásokkal egészítik ki a termékeket, amelyek fontosak a cégeknek, s ezek egy része ingyenesen, más része pedig reális költségért vehető igénybe. Így garantálják a szükséges innovációt a vállalatok számára. Heterogén környezetek üzemeltetéséhez igyekeznek a legjobb megoldásokat nyújtani, s ezzel szeretnék megszüntetni a vállatok gyártóktól való függését.
Példaként említette az SAP futtatásához optimalizált Linuxot (SUSE Linux Enterprise Server for SAP Appliction.) Az SAP rendszerek többsége a sima SUSE Linuxot használja, de egyre több SAP-ra optimalizált verziót telepítenek, mert ehhez már specializált támogatás is tartozik. Nem véletlen, hogy az SAP HANA rendszeréhez az egyetlen ajánlott OS éppen ez az optimalizált SUSE Linux.
Az OpenStack-környezetben nyújtott hálózati szolgáltatások a Cisco számára stratégiai fejlesztési irányt jelentenek. Ezekről beszélt Szabó Gábor, a Cisco Systems Magyarország Kft. mérnök-tanácsadója. Az OpenStack egy infrastruktúra-szolgáltatási projekt, amelynek szabad szoftvereit Apache-licenc alatt bocsátják ki. A projektet a nonprofit OpenStack alapítvány irányítja, amelyhez több mint 200 cég csatlakozott (így a Cisco, az AMD, a Dell, az Ericsson, a HP, az IBM, az Intel, a NEC, a Red Hat, a SuSE, a VMware, vagy éppen a Yahoo).
Az OpenStack gondoskodik a tárhelyről, a számítási kapacitásról és a hálózat felhasználásáról egy adatközpontban, a segítségével egy webes felületen a felhasználók virtuális gépeket hozhatnak létre, s a rendszergazdák menedzselhetik a saját rendszerük erőforrásait.
Az előadás részletesen ismertette az OpenStack platform Neutron modulja által nyújtott hálózati szolgáltatásokat, a felépítését, az egyes komponensek szerepét, illetve az alkalmazott hálózati technológiáit. A Neutron a hálózatokat és IP-címeket kezeli. Gondoskodik róla, hogy a hálózat ne válhasson szűk keresztmetszetté, és lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy kiszolgálják az igényeiket.
Szűcs Imre, a United Consult kutatás-fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy milyen nyílt forráskódú bigdata- és NoSQL-megoldásokat használhatnak a nagyvállalatok. Először is a jelenlegi gazdasági környezet olyan kihívások elé állítja a nagyvállalatokat, amelyekre ha nem reagálnak elég gyorsan, nem lehetnek sikeresek a piacon. Ennek egyik alappillére az információvezérelt architektúrák alkalmazása, amelyek számos eleme nyílt forrású fejlesztésekből származik.
Az információközpontú nagyvállalati architektúrában a stratégia az üzleti és IT-területek együttműködése során alakul ki, információalapú a döntéshozatal, és működik a 3V (volume, velocity, variety – mennyiség, sebesség, változatosság) alapú információmenedzsment. Ez akkor kap különös jelentőséget, ha a hagyományos adatbázis-kezelési technológiákkal való feldolgozáshoz túl nagy vagy túl komplex adattömeget kell kezelni. A határ, amikortól már érdemes elgondolkodni a BIG Data feldolgozáson, 100 GB körül van, de 1 TB-nál már csak ez a világ létezik. NoSQL-megoldások pedig akkor kerülnek elő, amikor nem táblázatos formában lévő adatok tárolása és feldolgozása a feladat.
A Big Data technológiák a tudomány területéről terjedtek el, de a Google, a Facebook vagy a Yahoo is rengeteget tettek a strukturálatlan adatok kezelhetővé tétele érdekében. A szakemberek a bizonytalanságról nem szívesen beszélnek, de gyakran a próbálkozások és hibák sorozatán keresztül jutnak előre, s nem mindig tudják, hogy hová jutnak, mert teljesen új problémákkal találhatják szemben magukat.
A vállalatok e bizonytalanság miatt húzódoznak az ilyen projektektől. Nehezen tudják kiszámítani a megtérülést, amelyet a nagy adatmennyiségből származó bizonytalanságon kívül még befolyásol a szervezet mérete vagy a szabályozási környezet (például a bankoknál), vagy a társadalmi gazdasági környezet, amelyben a privát adatok védelméhez nagyobb érdek fűződik, mint az innovációhoz.
Önkormányzati sajátságok és kóderózió
Az egér és az elefánt, avagy a szabad szoftver harca az államigazgatásban – írta előadása első lapjára Karay Tivadar, a Budapest, XVIII. kerület Polgármesteri Hivatala Testületi és Ügyviteli Irodájának vezetője. Elmondta, hogy amennyire csak lehet, igyekeznek opensource-termékeket használni. A 12 szerverből 9 linuxos, a linuxos munkaállomások aránya eléri a 20 százalékot a hivatalban, s mind a 200 asztali gépen LibreOffice fut. Rendeztek szabadszoftver-konferenciát, és van egy erről szóló honlapjuk is. Illetve vannak apró szabad kódú fejlesztéseik, például saját mentési megoldás, telefonkönyv stb. A stratégiájuk része, hogy egy új alkalmazás legyen platformfüggetlen (a linuxos gépek miatt).
A szállító jó nagy terméket akar eladni jó nagy pénzért a hivatalnak, de ez már nem működik. Megkeresik őket például ügyirat-kezelési szoftverekkel és workflow-szoftverekkel, de az üzletileg bevált dolgok itt nem működnek, mert rengeteg típusú ügy van a kutyanyilvántartástól az építési engedélyezésig, amelyeket az üzleti célú megoldások nem képesek kezelni. A komplex megoldások pedig azért nem jók, mert túl nagy a változások, főleg a jogi változások száma és sebessége.
A költségmegtakarítás miatt a kisebb teljesítményű öreg gépeket még egy darabig vígan tudják használni Linuxszal. A gyorsan változó jogszabályok esetében pénzért igénybe vett open source support jó dolog, mert az állandó jogkövetést támogatja. Ha zérus közeli a befektetés, de magas a support-költség, az könnyebben elfogadtatható megoldás az önkormányzatoknak, s például a kis szolgáltatócégeknél is nagyon jól működik, amelyek így biztos piacot találnak. Ha a szállító a támogatási szerződése szerint abban érdekelt, hogy ne kelljen kiszállni a helyszínre, akkor igyekeznek jól megcsinálni mindent elsőre. Ha a hibajavításra szerződnek, akkor a támogató partner a sok hibában lesz érdekelt.
Melyik nyílt forráskódú rendszert válasszam? – tette fel a kérdést Bakota Tibor, a FrontEndArt Kft. ügyvezető igazgatója.
A felhasználók és fejlesztők számára is elérhető a cég által fejlesztett QualityGate forráskód minőségmenedzsment-eszköz nyílt forráskódú fejlesztéseket monitorozó online felülete. Az eszköz valós időben elemezi, méri és minősíti számos nyílt forráskódú rendszer karbantarthatóságát. A nyílt forráskódú rendszerek elemzéseihez bárki ingyen, regisztráció nélkül hozzáférhet, és teljes, objektív képet kaphat az elemzett rendszerek karbantarthatósági jellemzőiről, a minőség időbeli alakulásáról, a romlás vagy javulás okairól stb. A tervek szerint a jövőben számos további nyílt forráskódú rendszer elemzése fog megkezdődni, illetve a QualityGate rendszerhez a fejlesztői közösségek számára dedikált hozzáférést nyújtanak. Jelenleg 21 rendszer minőségét monitorozzák valós időben, de ez a szám akár száz fölé is mehet.
A forráskód minősége alapvetően azt jelenti, hogy karbantartható-e a szoftver, s mekkorák lesznek a karbantartások költségei. Mert ha túl sokba kerül, akkor nem lehet fenntartani. A forráskód karbantarthatósága szubjektív fogalom, de az összehasonlíthatóság objektív. A különféle paraméterek statisztikai módszerekkel aggregálhatók, és egy benchmarkkal összehasonlíthatók. Zárt rendszereknél erre nincs rálátás és mód.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztések ütemének fenntartása azonos idő alatt egyre többe kerül, vagy azonos fejlesztési pénzek mellett lassul. De minden élő szoftver állandóan változik, s a változások során a szoftver minősége mindig romlik. Például ha kifejlesztenek egy új funkciót, akkor nem lehet minden szálat elvarrni a becsatoláskor. Ilyenkor megjelenik a forráskód eróziója. De a romlás üteme egyáltalán nem mindegy a fenntarthatóság miatt. Azaz a forráskód minél jobb minőségének megőrzése alapérdek. A romlás üteme viszont többek között a fejlesztési folyamatoktól, a technológiától, a módszertantól, a fejlesztők képességeitől függ.
A romlás üteme kifejezhető egy eróziós együtthatóval, azaz egységnyi módosítás a szoftveren mennyivel rontja a forráskód karbantarthatóságát egy adott időszakban. Ha ezt a számot egy cégnél ki tudják számítani, akkor a cég a folyamatairól is kap bizonyos információkat.
Magyarán mondva
A szabad szoftverek magyarításáról beszélt Kelemen Gábor, aki szabadszoftveres mindenesnek mutatta be magát. Vajon mennyire természetes, hogy például a Firefox magyarul is megjelenik? Mennyire természetes ez más szoftverek esetén? Ha egy szoftver mégsem jelenik meg magyarul vagy a honosítása több problémát okoz, mint ahányat megold, az vajon miért történik? – tett fel egy sor kérdést.
Idén volt 10 éve, hogy az első szabad szoftver fordítását beküldte egy projektbe. Egy évtized alatt elég messzire sikerült eljutni a szoftverfordításokkal, hiszen vagy fenntartották, vagy növelték a fordítási lefedettséget, s ő maga is több projekt karbantartásában vett részt. Ennek alapján állítja, hogy akkor készül a legjobb, legegységesebb fordítás, ha az végig egyetlen szakember kezében marad.
Az Openscope közös hibakövető projekt keretében (egy helyen gyűjtik a hibákat, ha oda bekerül egy jelzés, a fordítók egymás között elintézik a problémákat) a fordítói közösség igyekszik egységes színvonalat fenntartani. Egy darabig működött szabadszoftver-kompetenciaközpont (2012-2013) is, s ennek révén a fordítók beleláthattak a minisztérium szabad szoftverekkel kapcsolatos munkájába.
Az elmúlt években a fordítási projektek egyre nőnek, s egyre több értékes projekt alakul ki, amiből az is következik, hogy egyre több a karbantartási feladat is. A Mozilla projektnek például 2004-ben két eleme volt, a Firefox és a Thunderbird. Ez az idén már így néz ki: Firefox, Thunderbird, Firefox for Android, Firefox OS, *.mozilla.org, Súgó, Hírlevél, Facebook üzenetek.
Kelemen Gábor kudarcnak tekinti, hogy nincs idő a fordítók oktatására (milyen eszközöket jó használni, melyek a tipikus hibák stb.), a munkafolyamatok dokumentálása hiányos, a fluktuáció nagy, s csak néhány szent őrült tart ki. Emiatt nehéz pótolni a szakembereket, akik mögött nincs erős fordítói közösség, s így nem lehet átadni, átvenni a feladatokat. A legrosszabb pedig, hogy nincs a fordítást pénzügyileg támogatni képes szervezet. Nem csoda, ha ma csak 3-6 ember vesz részt a karbantartási projektekben.
Más opensource-területeken jobb a helyzet, hiszen a Drupal, a WordPress, vagy éppen a MediaWiki esetében nagyobb közösségek állnak a szoftverek mögött.
A Mozillán belül a Firefox OS hazai fejlesztői közösségét Nagy Gergő gondozza (aki emellett főállásban szoftverfejlesztő mérnökként dolgozik az EPAM-nál). Az idei mobil világkongresszus (MWC) sok érdekes bejelentést hozott a Firefox OS esetében, hiszen több gyártó is bejelentett Firefox OS alapú készüléket. Ezeket 15 országban forgalmazzák, nálunk a Telenor és T-mobile is befogadta a technológiát. A fejlesztések elsősorban a feltörekvő országokra fókuszáltak, ahol elsősorban nem a legerősebb készülékeket vásárolják.
A hardveres cégek (Alcatel, ZTE, LG, Huawei) ígérik, hogy az idén már lesz telefon, tablet és smart tv is. Továbbá megjelennek a fejlesztők számára kialakított készülékek is, a Firefox OS Flame és a Geeksphone. Az OS csaknem ugyanazt a működési szintet produkálja, mint a natív mobil operációs rendszerek, s a Firefox OS Webapival a webalkalmazások 97 százaléka el tudja érni a hardvert.
Az alkalmazásoknak 3 szintjük van. A legkülső egy standard weboldal, de abban senki sem bízik meg. Ezek hosztolt alkalmazások. Privilegizált API-k, amelyekről már tudunk adatokat is tárolni a telefonon, s végül a Certified API (telefon, sms, bluetuth stb.), ahová csak a fejlesztő vagy az operátor fejleszthet.
Az IBM és az open source viszonya olyan, mint amikor Dávid és Góliát este együtt mennek sörözni – vélekedett Tóth Bálint, az IBM Hungary brand sales managere és Sana Norbert, az Inter Computer Csoport szoftverfejlesztője. Az IBM kapcsolata a nyílt forráskóddal már 15 éves. A cég világszerte több mint 1000 fejlesztőt fizet, hogy vegyen részt a nyílt forráskódú fejlesztésekben, s jelenleg is több tucatnyi ilyen projektjük fut.
Minden IBM szerver, és szinte minden IBM szoftver hivatalosan támogatja a Linuxot (RedHat, SUSE). A Linux projektekre a vállalat 2001-ben egymilliárd dollárt különített el, s ezt tavaly is megismételte. Az opensource-fejlesztéseknek egy sor fejlett alkalmazás köszönhető. Többek között: WebSphere Application Server (WAS), Apache Geronimo, WAS Liberty profile könnyűsúlyú alkalmazáskiszolgáló, WAS for developers downloads, vagy a WAS Migration Toolkit, amely kompatibilitási problémákat elemez, s végigvezeti a felhasználót a teendőkön.
Az IBM a mobilizációnál is támaszkodik a nyílt forráskódra, s a nagy biztonságú mobilalkalmazásokat ilyen platformon fejleszti. De még a nem nyílt termékek esetében is figyelembe veszik az opensource-lehetőségeket. Például a hatékonyabb fejlesztéshez és appok menedzseléshez hátteret adó Worklight mobil alkalmazásplatform hozzásegít a nyílt mobilalkalmazásokat egy vállalati rendszerbe beapplikálni.
Az Inter-Computer IBM termékekkel szállít megoldásokat a vállalatoknak. Például nyílt kódú megoldásokat használnak a virtualizációnál, az irodai feladatoknál, az adatelemzésnél, vagy éppen a szoftverfejlesztésnél. A nyílt szoftverek alkalmazását az indokolja, hogy nincs mindenkinek megfelelő termék. Az igényekhez alakítás azonban az open source esetében viszonylag egyszerű a fejlesztői és felhasználó közösség miatt. Innen majd mindig lehet segítséget, támogatást szerezni.
Az e-portfólió mindent átalakít
Az úgynevezett elektronikus portfólió (a felhasználók által elsősorban a weben összegyűjtött különféle formájú tartalom és információ) radikálisan átalakítja a tanulás világát. Jön az open learning, a nyitott tanulás kora a digitális világban – állította Koltányi Gergely (learnovator) és Papp Gyula (moodler).
Az előadók indították el a Digitális Átállás a Tanulásban kezdeményezést, amelynek célja a digitális tanulás formáinak megismertetése, a munkavállalók versenyképes tudással való ellátása, könnyen, olcsón, jó minőségben. Illetve a munkavállalók önfejlesztési lehetőségeinek kiszélesítése, önirányító, önszervező együttműködésen alapuló tanulási lehetőségek megteremtése.
Amerikában ezen a piacon 90 százalékos növekedést jósolnak idénre. Lehetséges-e, hogy csökkenő ráfordítással hatékonyabb oktatás jöjjön létre? Szerintük igen, méghozzá a digitális tanulás (a formális e-learning, a nyitott online tanulási formák és az ezeken kívüli módszerek együttesének) elterjedésével. Itt a digitális tanulás a helyes kifejezés, és nem az oktatás, mert nem egy átadó, hanem befogadó önirányított folyamat zajlik.
A költségek jelentősen mérsékelhetők a tartalomfejlesztés kiadásainak mérséklésével, méghozzá azzal, hogy a digitális csatornák lehetővé teszik a tudásátadás skálázását. Egy oktató tudása így sok emberhez juthat, s az egy tanulóra jutó költség csökken.
Egy másik fontos tényező, hogy az emberek ismeretszerzésének 70 százaléka informálisan jön létre, de ezt a tudást nem szokás formálisan elismerni. Ezt az ismeretszerzést egy badge-rendszer segítségével láthatóvá lehet tenni. A közösségi médiában pedig közzétehetők és ellenőrizhetők ezek az ismeretek. A tanuló közösségek és a stand up stílusú akadémiák nagyon népszerűek lettek, s ezek online kiterjesztése nagyon izgalmas lehetőségeket nyit meg az ismeretszerzési piacon. Ebben sokat segíthetnek a Moodle szolgáltatásai, amelyekkel úgy felfűzhetők ezeket az ismeretelemek, hogy egy ilyen füzér már-már diplomaértékű lehet.
