Ma már nem csak a bankfiók előterében vagy a mobiltársaság bemutatótermében álló ügyfélhívón lehet sorszámot tépni. Az ügyek intézése, az ügytípus kiválasztása mobiltelefonról vagy tabletről is kezdeményezhető, amivel időt, energiát lehet spórolni - és ez még nem minden.

A Cisco emellett új megoldásokat is bejelentett a Cisco Kinetic for Cities platformjához.

A fizikai és digitális világot egy fedél alá hozó okosépületek nyílt architektúrák és hálózati technológiák segítségével gyűjtik össze és osztják meg a létesítményeket működtető rendszerekből érkező adatokat, hogy összekapcsolják és automatizálják őket az optimális teljesítményhez. A hatalmas üzleti értékkel bíró megoldások azonban hasonló mértékben fokozzák a kiberbiztonsági kockázatokat is, amelyek megnyugtató kezelése üzemeltetők és lakók számára egyaránt kulcskérdés.

Lehetett volna legalább kényelmes, bár nem korszakalkotó megoldás, ehelyett falrengető kudarc lett a Budapesti Közlekedési Központ legutóbbi okosváros-projektje, az online bérlet. A történet és egy kevéske abból, ami mögötte van.

Schneider Electric felmérések: hódítani fog az IoT az épületekben és a városokban.

Az infokommunikációs technológia fejlődése végre megvalósíthatóvá tette az évtizedekkel ezelőtt alkotott jövőképet az okosvárosokról, amelyekben a kormányzat és a lakosság a begyűjtött digitális adatok elemzésére alapozza demokratikus döntéseit. A koncepciót ennek ellenére sokan még ma is kiforratlannak tartják, és nem látják, hogyan ültethetnék át a gyakorlatba.

Bécs? Dögunalom. Az egész csak egy múzeum! Vagy mégsem? Az osztrák főváros vezetői eltökélték, hogy a jó öreg császárvárost átvezetik a 21. századba. Ehhez pedig partnereket is találtak.

"Planétánkon a technológia mindenkire hat és folyamatosan hatni fog arra, ahogyan a városvezetők a lehető legjobban szolgálják a lakosokat, a látogatókat és vállalkozásokat." Így hangzik a bemutatkozó mondat a Város-főinformatikusok Globális Tanácsának weboldalán, amely nem dúskál tartalomban. Úgy fest, mindössze a kezdet volt könnyű.

Egyre több város törekszik az "okosváros" címre. Barcelonában zöld energiával szeretnék működtetni a közvilágítást, Szingapúr a közbiztonság javítására koncentrál, Kansas City erőssége a szélessávú internet, Amszterdamé a környezetvédelem.

Innovatív urbanisztikai ötleteikkel a főiskolai és egyetemi hallgatók külföldi körutat nyerhetnek és akár állásajánlatot is kaphatnak.

Tervezzenek adattárház-, big data analitikai, okosváros- vagy a dolgok internetével összefüggő projektet vagy készüljenek kibervédelmük megerősítésére, a hazai szervezetek mostantól a megoldáshoz szükséges összes IBM hardvert és szoftvert beszerezhetik az RRC Hungarytől. A cég értéknövelt disztribútori szemléletéből adódik, hogy ezúttal is jóval többről van szó, mint puszta termékértékesítésről.

Az energiafogyasztás és a levegőszennyezés csökkentéséhez felhasználják a köztéri lámpákat. A fejlesztőcsapatnak magyar résztvevői is vannak.

Észak-Amerika legnagyobb okosváros-projektje Kansas város új villamosvonalához kapcsolódik.

Az elektronikus kormányzásról, a nyílt és közérdekű adatok kezeléséről, az úgynevezett okosvárosokról, a kiberbiztonságról és az átlátható kormányzásról kezdődött kétnapos nemzetközi konferencia csütörtökön Budapesten.

Nyolc hazai megyei jogú várost, valamint egy kisvárost vizsgált meg az MTA Regionális Kutatások Központja abból a szempontból, hogy a települések mennyire felelnek meg az intelligens vagy más néven okos városokkal (smartcity) szemben támasztott kívánalmaknak, így például mennyire képezi részét az infokommunikációs eszközök használata a mindennapi ügymeneteknek. A témáról Dr. Lados Mihályt, az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatóját kérdeztük.