Magyar résztvevői is vannak annak az okosváros-koncepcióba illeszkedő európai uniós projektnek, amelyre összesen 1,4 millió euró támogatás áll rendelkezésre. A BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AUT), a British Telecom, a szintén brit Select Innovations Ltd. (EnLight), Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Pannon Pro Innovációs Kft. alkotta nemzetközi konzorciumnak 2015 és 2017 között kell felhasználnia a fejlesztési forrásokat. A Climate-KIC európai tudás- és innovációs közösség kutatási és fejlesztési projektjeinek sorába tartozó SOLSUN keretében intelligens városi infrastruktúrát alakítanak ki, a közvilágítási rendszer hasznosításával.
Speciális szenzorok
A fejlesztések elsődleges célja egy fenntartható okosváros-infrastruktúra kialakítása az energiafogyasztás csökkentésével és a levegőszennyezés mérséklésével. A városi közvilágítás oszlopaira szenzorokat helyeznek el, amelyek különféle paramétereket - levegőminőséget, fényerőt, energiafelhasználást, forgalmat stb. - mérnek. Az összegyűjtött adatokból, valamint az egyéb közlekedési és éghajlati paraméterekből kell aztán levonni a megfelelő következtetéseket, illetve megtenni a szükséges lépéseket.
A projektben Budapest Főváros Önkormányzata biztosítja a megoldás teszteléséhez szükséges helyet. A Móricz Zsigmond körtértől indulva a Fehérvári út lámpaoszlopaira helyeznek fel érzékelőket. Az EnLight a kültéri közvilágítás szakértője, különböző szenzorokkal, a szenzorok közti kommunikációt biztosító rendszerrel és eszközökkel járul hozzá a projekthez. A British Telecom nagyméretű, méretezhető háttérrendszere az összegyűjtött hatalmas adatmennyiség, a big data tárolását, feldolgozását, elemzését végzi majd. A Pannon Pro a Climate-KIC regionális képviselője.
A BME AUT-nak kettős szerepe van. Egyrészt ők fejlesztik azt a speciális, úgynevezett traffic sensort, amely a lámpaoszlopokra kerül fel, és amely megszámolja az elhaladó autókat, teherautókat, buszokat, villamosokat, kerékpárokat, gyalogosokat. Az érzékelők annyiban térnek el elődeiktől, hogy nem továbbítják a videófelvételt a központba későbbi feldolgozásra, hanem maguk, helyben végzik el a felvétel azonnali értékelését és a forgalomszámlálási műveletet, a központba pedig az eredményt küldik.
Brit részről olyan megoldással egészítik ki a rendszert, amelynek köszönhetően az eszközöket elegendő 500 méterenként elhelyezni, továbbá a megfelelő működéshez nem szükséges minden szenzort az internethez csatlakoztatni. Legfeljebb 64 érzékelő köthető speciális vezeték nélküli technológiával egybe úgy, hogy közülük csak egynek van internetkapcsolata, amin keresztül az összes begyűjtött adat a központba jut. Az EnLight folyamatosan dolgozik a hatótávolság növelésén, ami a rendszer városon kívüli alkalmazásánál bír nagy jelentőséggel.
Webes és mobilalkalmazások
A tanszék másik feladata a SOLSUN-hoz kapcsolódó webes és mobilalkalmazások fejlesztése, amelyek széles skálán mozognak, a felhasználói körtől függően. Az üzemeltetőknek például olyan eszközökre van szükségük, amelyekkel egy központi helyről vagy a terepen bárhol és bármikor monitorozhatják a közvilágítást, illetve szükség esetén be is avatkozhatnak a kültéri lámpák működésébe. Más alkalmazásokat igényelnek a városlakók, akik jellemzően mobileszközükön akarnak hasznos információkhoz jutni. A kerékpárosok számára például rendkívül fontos tudnivaló, hogy a város egyes pontjain milyen a légszennyezettség.
A projekt egyik fő célja - az energiamegtakarítás - úgy érhető el, hogy a lámpák nem világítanak mindig teljes fényerővel. A mért adatok alapján, a forgalomtól függően változhat a fényerejük; ha például éjszaka üres az utca, akár 40-50 százalékkal is csökkenthető a feszültség, amikor pedig megjelenik egy vagy több jármű, automatikusan erősödik a fény. Ehhez természetesen a mért adatoknak a lehető leghamarabb, tehát online be kell kerülniük a központi feldolgozórendszerbe, ahol a villámgyors kiértékelést követően történik meg a közvilágítás távoli szabályozása.
Képesség = keretrendszer + csapat
A BME AUT a SOLSUN projekt során saját fejlesztésű keretrendszert használ. Az úgynevezett SensorHUB képezi a kliensoldali adatgyűjtésnek, az adatok elemzésének és értékesítésének, továbbá az adatokra épülő alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztésnek az alapját, legyen szó a legkülönfélébb szakterületekről. E szakterületek (közlekedés, gyártósorok, egészségügy, okosváros stb.) az adatok jellegétől függően eltérnek egymástól, mindnek közös jellemzője azonban, hogy szenzorokon keresztül adatokat generálnak. Ezen adatok ugyanabba a keretrendszerbe, tehát a SensorHUB-ba tölthetők be, ott feldolgozhatók, onnan lekérdezhetők, majd az eredményekből különféle riportok készíthetők.
A keretrendszer segítségével a különböző szakterületekhez újrafelhasználható építőelemeket lehet készíteni, amelyek legószerűen illeszthetők egymáshoz. Mindennek a tetejére épülhetnek rá a legkülönfélébb webes és mobilalkalmazások.
- A keretrendszer mintegy kétéves munka eredménye. Célja kettős: egyrészt gyorsabbá teszi a fejlesztési folyamatot, másrészt alkalmazásával magas minőségű szoftverek születnek. A keretrendszer önmagában azonban kevés. Legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a mögötte álló csapat. A csapatban három kategóriába sorolhatók a résztvevők. Két-három ember követi és elemzi a szakmai trendeket, ők a vízionálók. A második csoportba tartoznak a topkategóriás operatív megvalósítók. Ők mélyen ismerik a különböző informatikai technológiákat, összefogják az egyes területeket, ők a fejlesztők vezetői. Nálunk négy ilyen terület van: big data, háttérrendszerek, webes felületek, mobilkliensek. A harmadik csoportot a konkrét feladatok megvalósítói, oktatók és hallgatók képezik. Nagyon fontos, hogy itt mindenki tanul mindenkitől, az oktatói-hallgatói tudásáramlás tehát kétirányú, továbbá folyamatosan csatlakoznak új hallgatók a csapathoz. Ez a záloga annak, hogy a munkavégzés állandóan lendületben van. Ez a modell természetesen nem csupán a SensorHUB csapatot jellemzi, hanem tanszékünk egész működését. Alapvetően a csapat és a keretrendszer együttesének - amit mi képességnek nevezünk - köszönhető, hogy folyamatosan kapjuk a külső megbízásokat, időről időre nyerünk hazai és nemzetközi projekteket. Képzésünkbe tehát szervesen beépülnek a valós, ipari feladatok, amelyek sikeres megvalósítása természetesen anyagi előnyökkel is jár - mutatott rá Lengyel László, a BME AUT docense.
Innovációs díj - üzleti haszonnal
Szeptember végén két egyetemi kutatócsoport vehette át a BME Pro Progressio Alapítvány innovációs díját. A 2014-es kiváló innovációs teljesítményért járó elismerések egyikét a SensorHUB koncepció és keretrendszer című fejlesztés megalkotói kapták. A SensorHUB-ot több ipari és két European Institute of Innovation & Technology (EIT) Climate-KIC EU projekt keretében folyamatosan felhasználják. A projektek kézzelfogható feladatokat, innovatív fejlődést, nemzetközi kapcsolatrendszert és bevételt eredményeznek. A SensorHUB jelenleg is alapvető kutatási szolgáltatásinfrastruktúraként szolgál több akadémiai kutatás-fejlesztési projektben.
Kiválósági központ
Csaknem 400 ezer euró támogatással - a Műegyetem bázisán - okosváros kiválósági központot hoznak létre Magyarországon. A Horizon 2020 Teaming európai uniós kutatási program keretében a BME, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a berlini Fraunhofer Fokus és a chemnitzi Urban Software Institute konzorciuma kapta a feladatot. A projekt első fázisában ki kell dolgozni az üzleti terveket. A második fázisban - az üzleti tervek értékelése alapján - kilenc pályázat nyerhet. Ezután jöhet létre a kiválósági központ, majd indulhatnak el a konkrét tevékenységek, öt-hét évig jelentős, 15-20 millió euró uniós támogatással. A második pályázati forduló megnyeréséhez számottevő hazai kormányzati forrás is szükséges. A létrehozandó központ célja, hogy mind a hazai, mind a regionális okosváros-fejlesztésekhez komoly szakmai hátteret nyújtson.
