Imre Sándor november 11-én veszi át a dékáni tisztséget.

Újszerű megközelítéssel alakít ki bizalmi ellátási láncot egy nemzetközi konzorcium. Az IoT rendszereket érintő biztonsági problémák megoldásán népes csapat dolgozik, több magyar résztvevővel.

Gyémánttal alkottak újfajta terahertzes (THz) fényforrást a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói. A kutatás eredményei új lehetőségeket nyitnak egyebek mellett az orvosi diagnosztikában és a biztonsági szűrésekben is.

Az eredmény jelentős részben az egykori hallgató, Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjának köszönhető.

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy az általános eljárásban hányan kerültek be egyetemre, főiskolára.

A modellváltás nem cél, de az egyik eszköze lehet a BME megújulásának. Az intézmény új vezetője az elengedhetetlen fenntartói lépések mellett házon belül is számos sürgős változást szorgalmaz a működőképesség fenntartása érdekében. Merész célt tűzött ki maga és munkatársai elé: a Műegyetem a következő évtized elejére kerüljön be Európa top 100 felsőoktatási intézménye közé.

Az autónak - legyen szó autonóm járműről vagy sem - minden körülmények között önmagában biztonságosan kell működnie, ezért egyre nagyobb kapacitású számítógépeket és komplexebb szoftvereket helyeznek el a fedélzeten. A felhőalapú megoldások nem jelenthetnek alternatívát. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a digitalizációban, az önvezetés, illetve a kiberbiztonság terén a nagy hagyományokkal rendelkező autógyártók vagy az IT világából érkezett techóriások járnak előrébb.

Az elsők között vezette be a mobilprogramozást az egyetemi képzésekbe, számos mobilalkalmazásokkal kapcsolatos nemzetközi kutatási és fejlesztési projekt kezdeményezője.

Farkas Bertalan után tehát hamarosan újabb magyar repül az űrbe kutatóűrhajósként.

Ezáltal a teljes európai villamosenergia-rendszer átláthatóbbá, könnyebben irányíthatóvá és tervezhetővé válik, ami az energiapiacok működését is hatékonyabbá teszi.

Már a hazai logisztikai cégek is egyre nyitottabbak a korszerű technológiákra, köztük a mesterséges intelligencia alkalmazásokra. Önmagában a hardver és a szoftver megvásárlása azonban nem elegendő. Magas szintű szaktudás nélkül elmarad a várt eredmény.

A megmérettetés eddigi legeredményesebb szereplését mutatta be a magyar delegáció.

A magyar innovációnak három területen kell előre lépni.

Erdős Pál több mint 50 éves sejtését igazolták Ambrus Gergely és kutatótársai.

Ultrahosszú spin-relaxációs időt figyeltek meg magyar kutatók grafitban.

Az Európai Unió tagországainak közös érdeke, hogy egységes törvényi keret jelölje ki a mesterséges intelligencia fejlesztésének irányait, és szabályozza használatát. Az európai embereszményen és szabadságjogokon alapuló megközelítés így előnyt jelent, hogy kontinensünk érdemben felvegye a versenyt a világ más régióival. Az irány jó, hiszen rövidesen hatályba lép az AI Act.

Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki több mint kétmilliárd forintból.

Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten. Az új járműipari tesztlabor célja az elektromos hajtásláncok új generációjához kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A Kompetencia Központban az oktatást és a kutatást szolgáló korszerű kollaboratív tereket is létrehoztak a Bosch New Way of Working koncepciója alapján.

A konzorcium a projekt első fázisában, a következő 3,5 évben, több hardver- és szoftverértékelő rendszert és először egy 100 kvantumbites kvantumszámítógépet hoz létre a speciális alkalmazások működtetéséhez.

A BME a repülési, szerkezeti, anyagtudományi, kompozit, fémes technológiai, valamint az áramlástani és méréstechnológiai ismereteket biztosította a fejlesztéshez.