A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Cél, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb 10 ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot. A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára lesz elérhető.
Elsősorban a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöld átállás területén várják a pályázatokat.
Elvileg Magyarország nem áll rosszul, az idén nyáron érkezett új innovációs adatok szerint kategóriát lépett. Feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma az európai átlagos innovációs szintre lépett. A pályázat összeköti a gazdasági élet szereplőit, az egyetemeket és a kutatóhelyeket. Azt szeretnék elérni, hogy olyan termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyeket szabadalom véd és amelyek árbevételt termelnek.
A magyar innovációnak három területen kell előre lépni; több kutató-fejlesztőre van szükség, meg kell duplázni a szabadalmakat, valamint a kkv-knak minél több innovációt kell megvalósítaniuk a projektjeinkben, ezen a területen is duplázást terveznek.
Mint ismeretes, 2014-ben a hazai vállalkozások 12 százaléka foglalkozott termékfejlesztéssel, innovációval, míg 2020-ban már több mint 20 százaléka, ugyanakkor az európai átlag a 40 százalékot is meghaladja.
Szabadalmi bejelentést a magyar középvállalkozások 2,5 százaléka tesz egy évben, ugyanez a lengyel vállalkozásoknál 4,5 százalék, a cseheknél pedig több mint 7 százalék. A hazai innovatív vállalkozások 11 százaléka működik együtt egyetemekkel, ezt az arányt is szeretnék tovább növelni a pályázattal.
A pályázat egyik komponensére önállóan vagy konzorciumban jelentkezhetnek azok a kkv-k, amelyek éves bevétele eléri a 300 millió forintot és 15 munkavállalónál többet foglalkoztatnak. A másik komponensre konzorciumokat várnak, amelyek vezetői kkv-k lehetnek. Kötelezően előírták 20 százalékban egyetemek, kutatóintézetek részvételét ezekben a konzorciumokban, illetve 35 százalékig megadják a nagyvállalatoknak a csatlakozási lehetőséget.
A pályázók maximum 30 százalék előleget kaphatnak, a megvalósítási időszak legtöbbször 24 hónapos, ami alatt a teljes pályázati összeg 85 százalékát fizetik ki. A finanszírozásból 15 százalékos részt visszatartanak, hogy érdekeltté tegyék a pályázókat a fenntartási időszakban vállalt kötelezettségek végrehajtására.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja a pályázat fontos részének nevezte a vállalatok és az egyetemek szoros együttműködésének ösztönzését. Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: az ipar várja a lehetőséget, hogy pályázhasson. Úgy fogalmazott: nehéz időkben kell igazán befektetni, innovációval foglalkozni, duplán tud nyerni, aki ilyen időszakban fejleszt.