Megkapta a felhatalmazást szeptemberben a Missouri állambeli Kansas város önkormányzata arra, hogy megkösse a megállapodást a Ciscóval és partnercégeivel az észak-amerikai kontinens legnagyobb okosváros-beruházására. A városvezetés 3,7 millió dollárt fordít a tízéves projektre, amit a hálózati gyártó és partnerei további 12 millióval egészítenek ki. A programot, amely számos forgalomfigyelő szenzor, ingyenes köztéri wifi, interaktív információs panelek, intelligens világításvezérlők és sok más elem telepítését foglalja magában, a főutcán végighaladó, 3,5 km hosszú villamosvonal befejezése után kezdik meg.
Érdekesség, de nem véletlen: a főutcán található az Egyesült Államok harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója, a Sprint startupokat kvártélyozó toronyháza, a Google pedig első behálózott városát valósította meg a térségben. Testvérlapunk szerint - sok más vállalkozás és startup mellett - mindkét cég részese lesz a projektnek. Az ingyenesen használható villamosvonal 102 millió dollárból épül ki, jövőre vehetik birtokba a turisták és a városlakók. Ugyancsak a főutcán kap helyet a dolgok internetének (IoT) fejlesztői számára kialakítandó nyitott iroda.
A videó mint szenzor
Központosított felügyeleti rendszerben fogják feldolgozni a szenzorokból beérkező adatokat, aminek a különlegessége az, hogy a videómegfigyelő rendszer is szenzorként működik majd: többek között jelzést ad a hóréteg vastagságáról vagy arról, ha gyalogos tévedt a villamosvágányra. A Cisco képviselői szerint a techcégekkel teli város méretei miatt ideális terep a nagyobb metropoliszokba tervezett okosmegoldások kipróbálására.
Az okosvárosok megvalósítása gyakran ütközik abba a nehézségbe, hogy a városvezetésnek több beszállító egymástól független rendszereit kell több-kevesebb sikerrel összeillesztenie. Ezúttal ezzel nem kell számolni, mert a komplett alaprendszer a hálózati cégtől érkezik. Barcelonában a parkolási nehézségek és a forgalmi dugók csökkentésére kerestek megoldást, igyekezvén elkerülni a fölös hálózatépítéseket. A megoldást a dolgok internete, az IoT jelentette; a szökőkutak városa szintén ezt a gyakorlatot követi majd. Kansas City egy másik barcelonai tapasztalatot is igyekszik majd előnyére fordítani. A katalán városban azt remélték, a közlekedés résztvevőinek okostelefonjait használhatják szenzorokként. GPS-adatok és más helymeghatározó módszerek segítségével könnyedén megállapíthatják például, mekkora tömeg torlódott fel egy-egy buszmegállóban, hogy gyorsan indíthassanak mentesítő járatot.
Az ilyesfajta forgalomfigyelő megoldásokhoz azonban ki kell kérni az érintettek beleegyezését. Feltételezhető, hogy az autós, aki harmadszor kerül meg egy háztömböt, parkolóhelyet keres, de lehet más szándéka is. A kansasiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy a Nagy Testvér figyelni fogja minden lépésüket, mert az érzékelők kizárólag számukra hasznos feladatokat látnak majd el - ígérik a polgármesteri hivatalban.
Kérdés, megtérül-e?
Kansashoz hasonlóan sok amerikai városokban gondot okoz a régi városmag korszerűsítése, és szintén a dolgok internetében és a vezeték nélküli hálózatokban keresik a megoldást a tömegközlekedés, a lakóházak és kereskedelmi egységek nagyszabású megújítására. A félmillió lakosú Kansas azonban valóságos kísérleti tereppé válik. A városvezetés azt reméli, a látogatók és a városlakók, helyi vállalkozók okostelefonjairól kapott visszajelzésekből leszűrhető lesz, milyen vélemény alakult ki egy-egy étteremről, turistalátványosságról. A begyűjtött vélemények és panaszok alapján például kiterjeszthetik az ingyenes wifi-zónát vagy meghosszabbíthatják a villamosvonalat.
A megtérülési számítások olykor még beindulásuk előtt halálra ítélik a tervezett beruházásokat. A közvilágítást szállító vállalkozás azonban biztos a megtérülésben. Szerintük a város a forgalomhoz igazodó, automatikusan szabályozott ledes világítással évente 4 millió dollárt takaríthat meg.
Mint minden internetre csatlakoztatott hálózatnál, itt is megvan a hirdetés-elhelyezés lehetősége. A mobiltelefonnal közlekedők az ingyenes wifi mellé hasznos, személyre szabott reklámokat kaphatnak a környező vállalkozásoktól, éttermektől, feltéve, hogy beleegyeztek a lokációs és más személyes adatok megosztásába. (A városvezetés tavasszal erősítette meg az adatvédelmi irányelvek tiszteletben tartásáról szóló határozatot.)
A már említett nyitott iroda Public-Private-Partnership (PPP-) konstrukcióban valósul meg, és a városvezetők reményei szerint pedig az itt működő startupok által kidolgozott IoT-megoldások további alkalmazásokkal gyarapíthatják a készülő okosvárosrendszert. Ma még senki sem tudja, milyen megoldásokkal fognak előrukkolni a fejlesztők, de azt is nehéz volna megmondani, mire lesz szükség a jövő okosvárosaiban; hogyan lehet jobban kihasználni a meglévő infrastruktúrát és kitölteni a hiányokat.
