Komoly esély van arra, hogy az évtized végére Bécs Európa egyik legvonzóbb nagyvárosa, kulturális, innovációs, oktatási és ipari fellegvára legyen. A városháza 2014 őszén indított fejlesztési programja, a Smart City Wien keretprogram - az Innovative Vienna 2020 ernyője alatt - egyenként leírt lépések szerint halad a megvalósulás felé. Kötetekre rúg a program; e helyütt legyen elég róla annyi, hogy magában foglalja az infrastruktúra-beruházások ösztönzését, a kisvállalkozások és startupok felkarolását, a gyártóipar strukturális átalakításának és a tudásigényes szolgáltatásoknak fejlesztését. Hangsúlyos szerepet kap benne az oktatás modernizálása, aminek egyik eleme a végzett hallgatók pályájának nyomon követése, de más részterületeken - például az okosváros-projektekben - is együttműködik a városvezetés és a szövetségi kormány.
Ami ebben újdonságszámba megy, az az, hogy a kulturális, társadalmi, technológiai és szervezeti újítások megvalósításában érdekelt félként részt vesz a városvezetés; egyetemekkel, kutató-fejlesztő központokkal, vállalatokkal, civilszervezetekkel és egy sor más bel- és külföldi intézménnyel együtt. Mire támaszkodhatnak? A város lakóinak 10 százaléka egyetemi hallgató; az országban működő k+f központok több mint egyharmada Bécsben található; a kutatás-fejlesztésekre 2011-ben fordított 2,7 milliárd euró 54 százalékát vállalatok, 38 százalékát egyetemek adták, és csak a maradék volt állami kiadás.
Kódolók fóruma
Jól illeszkedik ebbe a sormintába, hogy a bécsi városháza védnökségével és körülbelül hetven - zömmel informatikai és távközlési - vállalat támogatásával éppen Bécsben rendezzék meg a régió legnagyobb szoftverfejlesztői találkozóját. A WeAreDevelopers története azonban ismét megér egy kitérőt.
Két évvel ezelőtt rendezték meg első ízben, akkor még egy nagy mobiltelefonos konferencia részeként. Egy évvel később a szervezők ráébredtek, hogy piaci résre leltek. Létrehoztak egy olyan állásközvetítő platformot, amely virtuálisan összeköti a programozókat kereső vállalatokat és az álmaik állására pályázó fejlesztőket. Ennek híre, baráti szálakon keresztül, eljutott a Szilícium-völgybe, ahová Európából igyekeztek programozókat toborozni. A két csapat összefogásából alakult a SaaS megközelítést alkalmazó WeAreDevelopers platformot működtető és a hasonnevű konferenciát megszervező WeAreDevelopers GmbH. Az állásközvetítő felület újszerűsége abban áll, hogy a programozók részletes profilja anonim marad a személyes kapcsolatfelvételig, így nyugodtan böngészhetnek a munkaadói adatbázisban addig, amíg meg nem találják a leginkább testhez álló munkakört. A rendszerben egész Európából vannak jelentkezők front-end és back-end fejlesztőtől kezdve DevOps mérnökig, adattudósig, szoftvertesztelőig.
Amint a jelentkező profilja teljessé válik, azaz tartalmazza a motivációit, a bérigényét, a munkavállalás helyét és minden más fontos adatot, a rendszer párosítja őt a potenciális munkaadókkal. Így mindkét fél időt takarít meg és kínos félreértéseket kerülhet el. Az anonimitás előnye még, hogy a lappangó álláskeresőket is képes mozgósítani. Az osztrákok szerint a programozók 73 százaléka változtatna állást, de valójában csak 12 százalékuk keres aktívan új munkahelyet.
Konferencia legendákkal
Hasonlóan az állásközvetítő felülethez, az idén harmadik évébe lépett WeAreDevelopers konferencia is a szűken vett szakma találkozója volt: közel száz (!) előadás mintegy háromezer fős hallgatóság előtt. A modern média- és IT-negyedben álló egykori gyárcsarnok, a Marx Halle előtt még másfél órával a nyitás után is százak vártak belépőre. Aki késve érkezett, annak nem maradt ülőhely sem a hatalmas nagyteremben, sem a méretes kiselőadóban, de még a workshopoknak helyet adó iglukban sem.
Olyan volt az egész, mint valami jókora szabadegyetem, amelyen a programozás nagy öregjei tartanak félórás előadásokat az ifjú titánoknak: míg a színpadra lépők többsége már legalábbis a negyvenes évei elején járt, addig a nézőtéren helyet foglalók zöme az év nagy részében még egyetemi padsorokat koptat.
A nyitóelőadást az SAP főtervezője, Martin Wezowski tartotta, aki azzal adta meg az alaphangot a kétnapos rendezvénynek, hogy a jövőálló, emberközpontú szoftvertervezés fontosságára tette a hangsúlyt. Ellenpontja Chris Minnick, a Javascript for Dummies szerzője volt: az internet halálát jósoló előadása végén arra a következtetésre jutott, hogy a web 7.0-val - midőn az AI arra a következtetésre jut, hogy az ember veszélyes a világra -, az internet megszűnik, és olyan formában támad fel újra, hogy mesterséges intelligenciák felelgetnek majd egymásnak.
Eközben a kisteremben a Katalyst előadója, Genta Kondo ismertette egy közösségi finanszírozásban kifejlesztett, 3D nyomtatóval bárhol előállítható bionikus kar működését és előnyeit, amelyek közül a legfontosabb az olcsóság, mert csupán néhány elektronikus alkatrészt kell hozzá megvásárolni.
Kétségkívül John Romerót, az id Software társalapítóját, a Doom és a Quake tervezőjét várták a legtöbben a színpadra. Képes önéletrajznak beillő előadásának (amit a laptop és a kivetítő körüli ügyetlenkedés előzött meg) a legfontosabb üzenete az volt, hogy az ifjú programozó törekedjen az átlátható, hibamentes kódolásra; ezért pár perc kódolás után máris tesztelni kell. Mellesleg kiderült az is, hogy a lövöldözős játékok atyja részben LUA-ban szkriptel, és hogy az objektumorientált kódot az agytorna kedvéért olykor átírják funkcionálisba. A magasba nyújtott karok számából világossá vált, hogy a hallgatóság soraiban alig pár tucat játékfejlesztő ül. Vagyis a többségnek szóltak a "komolyabb" témákat megpendítő előadások, mint például Jonathan LeBlanc, a PayPal fejlesztési igazgatójának az online fizetés biztonságát javítani hivatott megoldásokról szóló prezentációja vagy Alois Reitbauer, a Dynatrace alelnökének a felhasználói felületek ergonómiájáról tartott beszámolója. Reitbauer emlékeztetett arra, hogy a funkciók bővítésével a kezdetben mégoly vonzó GUI is zavaróvá válhat.
Ire Aderinokun, a Big Cabal főtechnológusa a felhasználói igények és a fejlesztői célok közötti egyensúly keresésére intett; véleménye szerint először mobileszközökre kell kifejleszteni az alkalmazást, ha HTML-ben dolgozunk. Brian Holt, aki a felhasználói felületek vezető mérnöke a Netflixnél, a JavaScript fejlődéséről és az újdonságokról tartott prezentációt, néhány trükköt is ismertetve. Az Uber szóvivőjétől, Dustin Whittle-től megtudhatta a közönség, hogy a mikroszolgáltatásokat egy idő után az egész rendszerben érdemes lecserélni. Egyébként a fuvarszolgáltató társaság szinte kizárólag nyílt forráskódú megoldásokra építi működését, amelynek egyik fő fundamentuma az egyes városok forgalmi sajátosságait vizuális formában megjeleníteni képes adatbázis.
Néhány előadás a számítógépes művészettel foglalkozott - például Michael Bromley, aki mellesleg az első nap moderátora is volt, a spirográfok és az atomi mozgáshoz hasonló Lissayou görbék programozásába vezette be a közönséget. Az Amazon fejlesztési módszereibe Thomas Lobinger, az Amazon Web Services szoftverfejlesztési vezetője engedett bepillantást. Elmondása szerint minden egyes projekt azzal kezdődik, hogy megírják az annak befejezését bejelentő sajtóközleményt, benne az elégedett felhasználóktól és a cég vezetésétől származó idézetekkel. Írás közben a fejlesztőknek millió felmerült kérdést kell végiggondolniuk, így mire a részvényesek döntenének a projekt sorsáról, annak már nagyjából kész terve lesz. Minthogy a való világot a szoftverben csak modellezni tudjuk, egyáltalán nem mindegy, mennyire pontos ez a modell. Ezt már George Fairbanks, a Google szoftvermérnöke magyarázta, példának egy 1965-ös téves atomriasztást hozva fel, amikor is a felkelő Hold fénye tévesztette meg az izlandi rakétasilókat kiszolgáló radarokat.
Busz az okosnegyednek
A Stephansplatz környékén konflisok várják a turistákat, eközben a busz-, villamos- és metrómegállókban a budapesti FUTÁR-hoz hasonló kijelzőkről olvasható le, mikor indul járat a csomópontból. Bécs azonban nem áll meg. Várhatóan a Duna északi partján épülő városnegyed, Seestadt Aspern 20-20 ezer lakója és dolgozója utazhat majd először önvezető autóbuszon Ausztriában. A vezető nélküli kisbuszok francia gyártmányok, de továbbfejlesztésük a bécsi közlekedési vállalat, több műszaki és közlekedésbiztonsági szervezet, valamint a gyártó NAVYA részvételével folyik. Az elektromos meghajtású jármű gépi tanulás útján sajátítja el a tárgyak és személyek felismerésének képességét. A 2019-re tervezett üzemkezdésig nemcsak a szenzorait kell továbbfejleszteni, de ki kell dolgozni a működtetéséhez szükséges jogi környezetet, és javítani kell az alkalmazott informatikai megoldások megbízhatóságát is. Annak a városnegyednek, amelyben járni fog, már áll az első épülete is több energiát termel, mint amennyit fogyaszt.
EU-LÖKÉS A KKV-KNEK
Májusban tizenkét európai uniós kiírás nyílik meg hazánkban. A hazai kkv-k számára a 6,5 milliárd forint keretösszegű digitalizációs pályázat lehet a legérdekesebb. A Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című GINOP-felhívás célja az ipari termelés és az ICT-technológiák fejlesztése. A pályázati pénzből IoT-, illetve Ipar 4.0-, szoftveres és bigdata-megoldásokat vezethetnek be. A kérelmeket május 31-étől fogadják.
