Sok vállalatvezető úgy gondolja, hogy egy felhős szolgáltatás igénybevételével a szolgáltató teljes körű védelmet nyújt az adatai számára.

Az adat a szervezetek egyik legnagyobb értéke, ezért kiemelten fontos a védelme. Napjaink összetett IT-rendszereiben ugyanakkor nehéz átfogó védelmet biztosítani az adatok számára, hiszen szétszórtan találhatók a különféle rendszerekben, és gyakran mozgatják, illetve használják őket.

A SUSE AI platform felügyeleti, adatvédelmi és bizalmat erősítő funkciókat biztosít a nyílt forráskódú AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok számára. A Tata Consultancy Services (TCS) a SUSE AI megoldás segítségével biztosítja az ügyfelek számára szükséges biztonságot, bővíthetőséget és rugalmasságot.

Többmillió eurós bírsággal is járhat, ha egy szervezet nem tesz eleget a nemrég hatályba lépett NIS2 feltételeinek.

Világszerte lelkesen használják a szervezetek a generatív mesterséges intelligenciát és ruháznak be alkalmazásába, tárta fel új felmérésében az SAS. Az AI-pályát azonban akadályok nehezítik, a vállalatok ugyanis az érthetőség, az üzleti stratégia, a szükséges adatok és a kiforrott szabályozás hiányával küzdenek, így az adatvédelem, a biztonság és az irányítás terén is komoly kihívásokkal szembesülnek.

Bár a zsarolóvírus támadások száma enyhén csökkent, a kiberbűnözők által követelt váltságdíjak összege ötszöröződött, és a helyreállítás költségei is az egekbe szöktek egyetlen év leforgása alatt, derült ki a Sophos idei jelentéséből. A ransomware áldozatai azonban visszavágnak, és ehhez ma már nem félnek a bűnüldöző szervek segítségét kérni.

Szigorúak az adatkiadás lehetőségei is, ezért ilyenre csak kivételes esetekben, például bűncselekmény esetén van lehetőség.

Az adatmentésnek ma már alapvető fontosságúnak kellene lennie minden cég számára, függetlenül annak méretétől. A kis- és középvállalkozások azonban még mindig nagyon kitettek az adatvesztés kockázatának, mivel gyakran nincs erőforrásuk és szakértelmük a komplex biztonsági intézkedések megvalósítására.

Meredeken nő a kiberbiztonsági incidensek száma, miközben a vállalatokra vonatkozó előírások is egyre szigorúbbak lesznek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a jobb adatvédelem és biztonság felé vette az irányt, mivel végleg búcsút int a Big Tech alkalmazásoknak.

Vizsgálják mekkora jogsértés és mekkora adatszivárgás is történt valójában.

Kibertámadások szakítják meg a vállalatok működését a leggyakrabban, mégis csupán harmaduk tudná adatait rövid időn belül visszaállítani, világított rá a Veeam friss felmérése. A biztonsági kockázatok csökkentéséhez a szállító zero trust adatvédelmi modellt dolgozott ki.

Szinte nincs olyan cég, ahol ne merülne fel 2024-ben kérdésként, hogy hogyan tudják felhasználni a mesterséges intelligenciát (MI) a működés támogatására. A vállalatok szeretnék az MI-t a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban alkalmazni, ugyanakkor a bizalmas adataik védelme is kiemelt fontosságú

Újabb eset világít rá, mennyire védtelenek is vagyunk az adatlopásokkal szemben.

A kötelező erejű határozat értelmében súlyos bírságok várnak a nagyvállalatra, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.

Az információbiztonság aktuális kihívásairól rendeznek konferenciát a PTE MIK-en.

A vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az adatvédelem terén, ezért a zero trust megközelítés ma már szinte kötelező elemmé vált a kockázatok minimalizálása érdekében. Ám a szigorú ellenőrzést megkövetelő koncepció alkalmazása során a szervezetek gyakran ütköznek nehézségekbe.

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetbiztonság védelméhez szükséges és arányos mértékre korlátozódik.

Svédország az első nagyobb bírságot szabta ki a személyes adatok Google eszközön keresztül történő jogsértő továbbítása miatt.

A felhő rengeteg lehetőséget nyújt a vállalatoknak, ugyanakkor biztonsági kihívásokat is támaszt.