A generatív mesterséges intelligencia használatában egyedül Kína előzi az Egyesült Királyságot a globális felmérés (Generative AI: Strategies for a Competitive Advantage) szerint, amelynek főbb eredményeit az SAS idén nyáron adta közre. A távol-keleti országban ugyanis a megkérdezett üzleti döntéshozók 83 százaléka mondta, hogy szervezetüknél már alkalmazzák a technológiát, míg a szigetországban ez az arány 70, az Egyesült Államokban és Ausztráliában pedig 65, illetve 63 százalék. A generatív AI használatában elért érettségi szintet tekintve azonban az egyesült államokbeli vállalatok kerülnek élre, mivel 24 százalékuk már teljes körűen bevezette a technológiát. Kínában csupán a szervezetek 19 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig 11 százalékuk adott hasonló választ.
Tanulmányához az SAS az idei év elején a Coleman Parkes Research közreműködésével a világ vezető piacain 1600 döntéshozót kérdezett a generatív AI vállalati használatáról. A válaszadók a bankszektortól kezdve az élettudományokon és egészségügyön, az energia- és a gyáriparon, a közszférán és a közműveken át a professzionális szolgáltatásokig és a távközlésig számos iparágból kerültek ki, és különböző méretű szervezeteknél dolgoznak, amelyek közül a legkisebbek 500 fősek, míg a legnagyobbak 10 ezernél több főt foglalkoztatnak.
- Jóllehet a generatív AI elfogadottsága a kínai vállalatok körében a legnagyobb, a magasabb rátából nem következik feltétlenül, hogy a technológiát hatékonyan használják, vagy jobb eredményeket érnek el vele - mondta az eredmények bejelentésekor Stephen Saw, a Coleman Parkes ügyvezető igazgatója. - Valójában az Egyesült Államok megelőzi a versenyben, mivel az ottani szervezetek közel negyede már teljes körűen bevezette a generatív mesterséges intelligenciát.
Régiós és iparági AI-bajnokok
Az SAS globális felmérésének eredményei jelzik, hogy a szervezetek a világ különböző térségeiben már módot találtak a generatív mesterséges intelligencia értelmes használatára, a technológia bevezetésével azonban eltérő ütemben haladnak.
Kép: SAS
- Minden új technológia megjelenésével a szervezetek egy felfedező szakaszon mennek keresztül, hogy az újdonságot övező felhajtáson túl megismerjék a valóságot, megértsék a gyakorlati alkalmazás összetettségét, és a generatív AI esetében eljutottak erre a pontra - mondta Bryan Harris, az SAS alelnöke és technológiai igazgatója. - A történet innentől már a technológia célirányos bevezetéséről és megismételhető, megbízható üzleti eredmények eléréséről szól.
Régiós bontásban Észak-Amerika áll a mezőny élén, ahol a felmérés szerint a szervezetek 20 százaléka már teljes körűen bevezette a generatív mesterséges intelligenciát. A többi térség nagyobb lemaradással követi, ez az arány Ázsiában ugyanis 10, Latin-Amerikában 8, míg Észak-Európában, valamint Dél-Nyugat- és Kelet-Európában 7-7 százalék.
A technológia használatára vonatkozó szabályokat Ázsiában vezetett be a legtöbb szervezet (71 százalék), de az erre vonatkozó kérdésre Észak-Amerikában (63 százalék), Dél-Nyugat- és Kelet-Európában (60 százalék), Nyugat-Európában (58 százalék) és Latin-Amerikában (52 százalék) is a döntéshozók hasonlóan magasak aránya adott ilyen választ.
Még egységesebb képet mutat a technológiába beruházni kívánó vállalatok aránya, amelyek a következő pénzügyi évükre dedikált generatív AI-keretet különítettek el IT költségvetésükön belül. Európában például ez az arány északon, dél-nyugaton és keleten is 91 százalék, míg a világ többi térségében az ázsiai 94 százalék és a latin-amerikai 84 százalék között változik.
Az iparágak mezőnyét a bankok és a biztosítók vezetik, a pénzügyi szektor szereplőinek 17, illetve 11 százaléka vezette be a generatív mesterséges intelligenciát meglévő üzleti folyamatainak támogatására. A távközlési cégeknél megkérdezett döntéshozók 15 százaléka számolt be hasonló eredményekről, míg az élettudományok és a professzionális szolgáltatások terén egyaránt 11 százalék a generatív AI-t élesben használó szervezetek aránya. Utánuk a kereskedelem 10, a közszféra és az egészségügy egyaránt 9, a gyártóipar 7, az energiaipar pedig a közművekkel együtt 6 százalékkal következik a listán.
Generatív mesterséges intelligenciát azonban ennél sokkal több vállalat használ napi szinten legalább valamilyen mértékben - az erre vonatkozó kérdésre a legtöbb iparágban a megkérdezettek 10-15 százalékponttal magasabb aránya adott igenlő választ, a számok a távközlési szektorban mért 29 százalék és a közszféra 13 százaléka között változnak.
A vállalati osztályok közül az értékesítés és a marketing a generatív AI leglelkesebb felhasználója, a válaszadók 86, illetve 85 százaléka mondta, hogy vállalatuknál ezen a két területen már alkalmazzák a technológiát, vagy ezt tervezik. A megkérdezettek 81 százaléka nyilatkozott ugyanígy az IT osztályról, de a szervezetek háromnegyede (75 százaléka) már a pénzügy és a termelés területén is használja a generatív mesterséges intelligenciát, vagy erre készül.
Akadályok és eredmények
A korai felhasználók népes tábora ugyanakkor számos akadályról is beszámolt, amelyet a technológia bevezetése során le kellett küzdenie. A felmérés résztvevői egyértelműen a világos üzleti stratégia hiányát tartják a legnagyobb kihívásnak, ami rendkívül megnehezíti a generatív AI szervezeti szintű, rutinszerű használatát.
Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka jelentette ki, hogy pontosan átlátja szervezeténél a technológia használatát, ismeri az erre vonatkozó stratégiát. De még a generatív mesterséges intelligenciát teljes körűen bevezető szervezetek körében is csupán 25 százalék az ilyen magabiztosan nyilatkozó döntéshozók aránya - beleértve a technológiai beruházásokért felelős vezetőket is.
A felmérés során begyűjtött válaszok alapján tíz vezető technológiai döntéshozó közül kilenc beismeri, hogy nem érti teljesen a generatív mesterséges intelligencia működését, így azt sem, hogy pontosan milyen hatással lehet az üzleti folyamatokra. Vállalatuk AI stratégiáját egyébként az informatikai igazgatók 45 százaléka ismeri és érti - amivel a döntéshozók közül ők a legjártasabbak ezen a téren -, de a pénzügyi igazgatók csupán 36 százaléka mondhatja el magáról ugyanezt. Figyelemre méltó, hogy ennek ellenére a szervezetek háromnegyede (75 százaléka) következő pénzügyi évére dedikált keretet különített el a generatív mesterséges intelligenciához fűződő beruházásaira.
További kihívás a generatív mesterséges intelligenciát bevezető szervezetek számára, hogy nincs kellő mennyiségű adatuk a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) finomhangolásához. Gyakran a bevezetés előrehaladtával, a folyamat későbbi szakaszában döbbennek rá az AI-implementáció sikeres befejezéséhez szükséges eszközök hiányára is. A vállalatok IT vezetőinek többségét ebben az összefüggésben az érzékeny adatok védelme és az adatbiztonság (76, illetve 75 százalék) aggasztja a leginkább.
A felmérésben részt vevő szervezetek mindössze tizede mondta továbbá, hogy teljes mértékben felkészült a készülő AI-törvények szerinti megfelelésre. A generatív mesterséges intelligenciát már teljes mértékben bevezető vállalatok körében az arány lényegesen magasabb, harmaduk hiszi, hogy teljesíteni tudja a jogszabályokba foglalt követelményeket. Ugyanakkor az összes válaszadó csupán 7 százaléka mondta, hogy a generatív AI-irányítást szervezetüknél magas szinten oktatják. Ennél is alacsonyabb, 5 százalék a vállalatok aránya, amelyek megbízható módon mérni tudják az LLM-ek elfogultságát és a modellekben jelentkező más adatvédelmi kockázatokat.
Minden nehézség mellett a generatív mesterséges intelligencia korai felhasználói már a technológia gyakorlati előnyeit is tapasztalják, állapította meg felmérésben az SAS. A részt vevő vállalatok 89 százaléka például az alkalmazotti élmény és elégedettség javulásáról, 82 százalékuk pedig a működési költségek csökkenéséről és az üzlet ügyfélmegtartó erejének növekedéséről számolt be.
