Egy programozó aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy az Adobe tegye nyílt forráskódúvá a Flash Playert.

A nyílt forráskódú Monasca projektre épülő SUSE OpenStack Cloud Monitoring segítségével megbízhatóbb és költséghatékonyabb a privát felhők üzemeltetése.

Matthias Eckermann-nal, a SUSE vezető termékmenedzserével cége negyedszázados jubileumának alkalmából az elismertséghez vezető út meghatározó állomásairól, a cég további terveiről és a nyílt forráskódú szoftvermegoldások jövőjéről beszélgettünk.

Napjainkban eddig soha nem látott digitális átalakulás megy végbe, és az új technológiák megjelenése, illetve terjedése állandó kihívások elé állítja a vállalatokat. A SUSE szakértői szerint a folyamattal leghatékonyabban a nyílt forráskódú megoldások használatával lehet lépést tartani, különös tekintettel a szoftveresen vezérelt rendszerekre, valamint a fejlesztés és üzemeltetés összehangolását segítő megoldásokra.

Napjainkban eddig soha nem látott digitális átalakulás megy végbe, és az új technológiák megjelenése, illetve terjedése állandó kihívások elé állítja a vállalatokat. A SUSE szakértői szerint a folyamattal leghatékonyabban a nyílt forráskódú megoldások használatával lehet lépést tartani, különös tekintettel a szoftveresen vezérelt rendszerekre, valamint a fejlesztés és üzemeltetés összehangolását segítő megoldásokra.

Napjainkra a nyílt forráskódú szoftverek már szinte teljesen bevették a szervereket és adatközpontokat. De vajon mi várható az open source piacon a 2017-es évben? A SUSE szakértői szerint a felhőplatformok és a tárolórendszerek terén ugrásszerű növekedés lesz az ilyen jellegű megoldások iránt, mivel azok alacsony költségek mellett kínálnak megoldást a vállalatok több aktuális, égető problémájára.

A Google-keresések statisztikája alapján az üzleti intelligencia témakörében tíz éve még a BI volt a leggyakrabban beírt keresőszó, ma már azonban alig generál több keresést, mint az alig pár éve létező adattudomány. Az adattárházakra napjainkban szinte senki nem keres rá, a nagyadat viszont verhetetlen, minden más keresőszónál népszerűbb. Nyílt forráskódú programnyelvekre és felhőben futó, tanuló algoritmusokra épülő innovatív üzletiintelligencia-megoldásokat vonultatott fel a Budapest BI Forum.

Idén 25 éves a Linux, a vállalatoknál pedig már mintegy 16 éve alkalmazzák sikerrel a nyílt forráskódú operációs rendszert. De vajon pontosan mikortól számítható komoly és céges szinten is stabil alapnak a hobbiprojektből indult megoldás? Mi kellett ahhoz, hogy a szervezetek rábízhassák a működésükhöz szükséges folyamatokat és szolgáltatásokat a Linuxra, és mely gyártók érdeme ez az eredmény? Valóban a SUSE szállította az első, vállalati felhasználásra kész, nyílt forráskódú operációs rendszert?

A dolgok internetével találkozó mobilitás olyan feltörekvő pénzügyi-technológiai cégeket hív életre, amelyek FinTech alkalmazásaikkal újraértelmezik a pénzügyi szolgáltatások és termékek felépítését és ügyfelekhez történő eljuttatását is. Az új alkalmazások többsége nyílt forráskódú technológiákra épül, ezért a pénzügyi szektor nagy múltú szereplőinek le kell porolniuk mind üzleti, mind informatikai stratégiájukat. A digitalizáció számukra is nagy lehetőség, ha élni tudnak vele, informatikai környezetük megnyitása a külső fejlesztők előtt azonban nem kisebb kockázatokkal jár.

Agilitás és önkiszolgálás, nyílt forráskódú analitika, adatvizualizácó, egyre okosabb gépi algoritmusok - az üzleti intelligencia továbbra is az egyik leginnovatívabb területe a vállalati informatikának.

Az emberiség együttes erővel mindig is többet és nagyobbat tudott alkotni, mint az egyes személyek külön-külön. Rengeteg esetben az vitte előre a fejlődést, hogy az emberek megosztották egymással a tudást, így továbbfejleszthették egymás ötleteit. A SUSE infografikája jól illusztrálja ezt, amelyen – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb történelmi open source mérföldkövek láthatók.

Pusztán attól, hogy gyűjtjük és tároljuk, az adat nem lesz idővel jobb, értékét az információ adja, amelyet kinyerünk belőle - fogalmazott velősen a Cloudera képviselője a Budapest Data Fórumon. A háromnapos konferencia az adattárházak, a nagy adat és az adatkutatás alkalmazási és technológiai kérdéseit taglalta, többek között választ keresve arra is, hogy a nyílt forráskódú eszközök megoldást adhatnak-e az analitika minden problémájára.

A Google leszámol a nyílt forráskóddal, hogy megszerezze a mobil OS teljeskörű felügyeletét.

Interjú Alan Clarkkal, a SUSE iparági kezdeményezésekért, készülő szabványokért és nyílt forráskódú szoftvermegoldásokért felelő igazgatójával, az OpenStack és a Linux Foundation igazgatótanácsának tagjával.

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a magánfelhők a virtualizált környezetekhez képest alacsonyabb költségek mellett használhatók, miközben a nyilvános felhőszolgáltatásoknál jóval nagyobb biztonságot és teljesítményt adhatnak az üzletnek. Még szembetűnőbbé válnak az erősségek, ha a magánfelhő ingyenes, nyílt forráskódú platformra épül.

Hogyan válasszunk webdizájnert, aki megvalósítja elképzelésünket, alkalmazkodik cégünk működéséhez, mégsem számláz mindezért egy vagyonnal felérő összeget?

A felhőalapú infrastruktúra önmagában vajmi keveset ér. Igazi hasznot, hatékonyságnövelést és költségmegtakarítást akkor hoz, ha az üzlet igényeihez igazodik.

Évek óta csökken a nyílt forráskódú program piaci részesedése.

Az Apache Spark pár hete több globális felhőszolgáltató platformján is elérhető. Jó hír ez a nagy teljesítményű és rugalmasan méretezhető analitikai megoldásokat kereső szervezeteknek, de a nyílt forráskódú projekt eddigi legnagyobb vállalati támogatójának számító Databricks öröme aligha teljes.

Az alapelv: mindent a maga helyén. Léteznek open source mentőszoftverek, ingyenes és fizetős változatok, de ami egy kisvállalatnál beválik, korántsem biztos, hogy egy nagyvállalatnál is alkalmazható. Sőt, szinte biztos, hogy nem.