Április elején jelent meg az OpenStack legújabb, Mitaka kódnéven fejlesztett kiadása, amely a felügyeletet egyszerűsítő és a felhasználói élményt javító újításokkal érkezett. Míg az eddigiekben ezek a képességek az OpenStack különböző disztribúcióiban kerültek előtérbe, addig a Mitaka megpróbálja azokat a nyílt forráskódú projekt magját alkotó kódba integrálni.
Computerworld: Közelebbről milyen funkciókban és képességekben jelennek meg a felügyeletet és a felhasználói élményt érintő fejlesztések?
Alan Clark: Az OpenStack minden kiadása rengeteg újítást tartalmaz, és ez igaz a Mitakára is, melynek fejlesztésében több mint kétezer szoftvermérnök vett részt. Három terület azonban, a felhasználói élmény, a menedzselhetőség és a méretezhetőség, amely a legtöbb újdonságot hordozza, mindenképp kiemelkedik a legújabb kiadásban.
Következetesség tekintetében fejlesztettük tovább a felhasználói élményt és könnyítettük meg a felügyeletet. Az egyik legnagyobb újítás, az egységes OpenStack Command-Line Client kezelőfelület, amelyen keresztül a felhasználók elérik a nyílt forráskódú felhőszoftverplatform minden meglévő és jövőbeni szolgáltatását, jól példázza ezt. Korábban minden OpenStack projekt saját CLI-vel (command-line interface-szel) és hozzá tartozó parancskészlettel rendelkezett, ezért gyakran kellett váltogatni a különböző kliensek között. Sokkal egységesebbé tettük az alkalmazásprogramozó interfészek és a hozzájuk tartozó szoftverfejlesztő-készletek használatát is. A fejlesztők így könnyebben írhatnak olyan alkalmazásokat, amelyek az OpenStack különböző komponenseihez csatlakoznak.
Tovább növeltük egyúttal az OpenStack horizontális és vertikális méretezhetőségét, mivel a földrajzilag elosztottan működő szervezetek, különösen a távközlési vállalatok rendkívül nagy installációkban használják - az AT&T mintegy 70 adatközpontjában fut például a nyílt forráskódú felhőszoftverplatform. Sokat dolgoztunk a Cells funkció Mitakában megjelent második verzióján, amely regionális képességekkel ruházza fel a globális vállalatok felhőit, és a nagyméretű bevezetések levezénylését segítő Schedulert is továbbfejlesztettük.
CW: A Mitaka az OpenStack első nagy kiadása azóta, hogy a nyílt forráskódú projekt új irányítási modellre váltott. Miért volt erre szükség, hogyan működik a Big Tent néven ismert modell, és milyen változást hozott a közösség életébe?
AC: Egységes szoftverplatform-infrastruktúrát keresnek az adatközpontjaikban magán- vagy nyilvános felhőt építő vállalatok, amelyre magabiztosan támaszkodhatnak hosszú távon is. Többféle platform párhuzamos menedzselése ugyanis túlbonyolítaná a feladatot és rengeteg erőforrást kötne le, előbb-utóbb az őrületbe kergetné az IT-osztályt. Célunk, hogy az OpenStacket ilyen egységes platformmá fejlesszük, amely minden meglévő és jövőbeni felhőtechnológiát és felhővonatkozású vállalati kezdeményezést egyaránt támogatni fog, a következő évtizedek távlatában is. Minden virtualizációs és konténertechnológiát, szoftveresen meghatározott adattároló és hálózati technológiát támogatnia kell többek között az OpenStacknek, hogy ilyen egységes platformmá léphessen elő. Az új szoftvertechnológiákra és a csupasz vasra összpontosító nyílt forráskódú kezdeményezések szükségesek e cél eléréséhez, ezért az OpenStacken belül is számos új projekt indult és indul majd a továbbiakban. Nem szabad ebből arra következtetni, hogy felhígítjuk a projekt magját alkotó kódot, az OpenStacknek egyszerűen be kell fogadnia az új technológiákat, hogy a felhőadatközpontok átfogó és egységes platformja lehessen.
A Big Tent (magyarul nagy sátor) irányítási modellre is azért tértünk át, hogy ezt a szerteágazóbb munkát jobban koordinálhassuk. Felmerült persze, hogy az újonnan induló projektek izgalmasságuknál fogva elcsábítják majd a fejlesztőket az OpenStack alapkódján végzett munkától. A gyakorlat azonban rácáfolt ezekre az aggodalmakra, mert alapítványunk legutóbbi jelentése szerint a múlt évi adathoz képest 12 százalékkal még nőtt is az alapprojektben résztvevő fejlesztők és vállalatok száma. Az új technológiák integrálására indított projektek valójában növelték az alapprojekt vonzerejét.
CW: Mekkora az OpenStack installációs bázisa? Nyílt forráskódú szoftver esetében egyáltalán mérhető pontosan a felhasználók száma?
AC: Valóban nehéz pontos képet alkotni az installációs bázis méretéről, mivel az OpenStackbe nem építünk olyan komponenseket, amelyek jelentenének felénk a szoftverplatform telepítésekor. A saját disztribúcióikat kiadó szállítók sem közölnek ilyen adatokat ügyféltáborukról, tőlük inkább sikertörténeteket hallunk. Alapítványunk azonban 2013 óta felhasználói felmérést készít az OpenStack közösség feltérképezésére, és legutóbbi, 2016 februárjában készült, sorrendben hetedik felmérésünkben 1111 szervezet vett részt, 25 százalékkal több, mint az azt megelőzőben. Közel kétharmaduk ráadásul első ízben töltötte ki a kérdőívet - a magánszemélyek 36 százaléka, míg a vállalatok 39 százaléka adott válaszokat eggyel korábbi felmérésünk során is. Az OpenStack-felhasználók ezúttal a világ 76 országából adtak visszajelzést, a válaszadók 68 százaléka információtechnológiai cégnél, 14 százaléka távközlési vállalatnál, 9 százaléka az akadémiai szektorban, 2-2 százaléka pedig pénzügyi szolgáltatóknál, illetve médiavállalatoknál dolgozik. Különösen az akadémiai szektorban, a kutatás-fejlesztés területén vett lendületet az utóbbi időben a nyílt forráskódú felhőszoftverplatform bevezetése. A CERN nagy OpenStack-alapú felhőjének egy része például Magyarországon, a svájci kutatóközpont itteni adatközpontjában működik.
CW: Jellemzően milyen kihívásokkal szembesülnek az OpenStack bevezetésére készülő vállalatok, és hogyan tudnak segíteni nekik az olyan szállítók, mint a szintén saját disztribúciót kiadó SUSE?
AC: Elsősorban nem a technológia, hanem a szabályok kidolgozása, az adatok feldolgozását és tárolását, valamint a hálózatot és a biztonságot egyaránt érintő felhős szolgáltatási modell meglévő környezetbe illesztése okozhat fejtörést a vállalatoknak. A nyílt forráskódú szoftvermegoldások úttörőjeként a SUSE nagyon sokat tett az OpenStack telepítésének és bevezetésének egyszerűsítéséért, nemcsak technológiai, hanem módszertani értelemben egyaránt. Bevált gyakorlat alapján segítünk a szervezeteknek a szervezeti működésre, a szolgáltatások addigi és leendő használatára vonatkozó megfelelő kérdések feltételében és megválaszolásában, mielőtt az OpenStack platformot telepítenék. Percek, órák alatt a megvalósíthatóságot igazoló SUSE OpenStack Cloud környezetet állítunk fel, amelyben a vállalattal közösen a gyakorlatban ellenőrizhető megoldást keresünk a felmerülő problémákra, ami később gördülékeny bevezetést eredményez. Az OpenStack féléves ciklusokban rengeteg fejlesztéssel frissül, amit a vállalatok saját környezetükben jellemzően nem tudnak ilyen gyakorisággal átvezetni. Minthogy több mint húsz éve dolgozunk nyílt forráskódú szoftverekkel, segítünk a felhasználóknak abban is, hogy OpenStack-alapú felhőjüket úgy frissítsék a nekik megfelelő ütemben, folyamatosan magas rendelkezésre állás mellett, hogy közben következetesen lépést tartsanak a technológiai innovációval.
CW: Milyennek látja az OpenStack jövőjét a felpörgő digitalizáció, az agilis szoftverfejlesztés korában? Milyen irányban kell fejlődnie a projektnek, hogy tovább erősítse a nyílt forráskódú felhőszoftverplatform szerepét az IT-ökoszisztémában?
AC: Gyorsan változó környezetünkben folyamatosan fejlődniük kell a nyílt forráskódú projekteknek is. Az OpenStack Foundation igazgatótanácsa legutóbb márciusban, a Linux Foundation Collaboration Summit konferencián cserélt véleményt és tapasztalatokat a Linux Alapítvány vezetőségével, de kapcsolatban állunk más közösségekkel is, például a szoftveresen meghatározott hálózati technológiákkal foglalkozó OpenDaylight projekttel. Egyre több hasonló együttműködést látunk majd a jövőben, nemcsak a szoftverkód dimenziójában, hanem a projektek irányításában is törekszünk az innovációra.
