A SUSE betöltötte a huszonötöt. Az 1992-ben alapított cég elsőként kínált nagyvállalati szolgáltatásokkal támogatott Linux disztribúciót a piacon. Ma a Fortune Global 100-as listáján szereplő nagyvállalatok több mint kétharmada használja a SUSE Linux Enterprise Server operációs rendszert.
Computerworld: Hogyan fejlődött az évek során a SUSE stratégiája, és milyen trendek, célok formálják napjainkban?
Matthias Eckermann: Tizenhét éve csatlakoztam a SUSE csapatához, így a kezdetekről annyit mondhatok, hogy eredetileg egyetemistáknak és irodai alkalmazottaknak kínáltunk könnyen kezelhető, nyílt forráskódú operációs rendszert. Mintegy nyolc év múltán, az ezredfordulón merült fel az igény egy olyan, professzionális színvonalú Linux disztribúcióra, amely IBM mainframe gépeken is futna. Ekkor született meg a SUSE Linux Enterprise Server, amellyel hamarosan más architektúrákat is támogatni kezdtünk. Már abban az időben saját összeállító (build) rendszerünk volt, ami nagyban hozzájárult disztribúciónk szakmai elismeréséhez és piaci sikeréhez.
A SUSE-t 2004-ben felvásárolta a Novell, amely nagyon komolyan vette a nyílt forráskódú szoftvert, maga is megnyitotta a NetWare hálózati rendszer kódjának egy részét. A Novell 2011-ben az Attachmate csoport tulajdonába került, amelyet három évvel később a Micro Focus vásárolt fel. A Novelltől elsősorban a termékfejlesztés kiforrott folyamatait vettük át, míg a további két akvi-zíció révén olyan, üzletorientált tulajdonosra leltünk, amely lehetőséget lát a nyílt forráskódú szoftverben, beruház a fejlesztésbe, és ma már globális piaci elérést biztosít számunkra.
Változatlanul fontosnak tartjuk a közösségi modellt, ezért openSUSE Build Service
szolgáltatásunkon keresztül összeállító rendszerünk forráskódját is megnyitottuk. Itt a vállalatok szoftvercsomagokat készíthetnek nemcsak SUSE Linux Enterprise-ra, hanem olyan disztribúciókra is, mint a Debian, a Fedora és az Ubuntu. A szolgáltatás több mint 46 ezer projektnek ad otthont, amelyek eddig 400 ezernél több szoftver-csomagot eredményeztek.
Stratégiánk szempontjából továbbra is alapvető a SUSE Linux Enterprise operációs rendszer szerepe, mivel rá építjük, vele integráljuk újabb termékeinket, közöttük a SUSE OpenStack Cloud magánfelhő-platformunkat és a Ceph által meghajtott SUSE Enterprise Storage szoftveralapú tárolómegoldásunkat.
CW: A digitális átalakítás a legtöbb vállalat számára a hibrid szolgáltatási modellre áttérést is jelenti, ami az integrációtól kezdve a felügyeleten, a biztonságon és a fejlesztésen át az üzleti innovációig számos kihívással jár. Miért érdemes nyílt forráskódú, például SUSE megoldások bevezetését fontolóra venniük a transzformációra készülő szervezeteknek?
ME: A SUSE Linux Enterprise minden más termékünkkel együtt számos - IBM, ARM és Intel - architektúrán, fizikai és virtuális telepítési módban, továbbá valamennyi szolgáltatási modellben (magán- és nyilvános felhőben, hibrid, valamint beágyazott környezetben) bevezethető, más szóval mindenütt elérhető. Az openSUSE Build Service szolgáltatással készíthető szoftvercsomagokkal együtt így minden vállalat a saját igényeire szabott módon alakíthatja át IT-környezetét, az integráció kihívásaival nemcsak megbirkózhat, hanem könnyen migrálhat is a házon belüli és a nyilvános felhőkben elérhető rendszerek között, optimalizálva az erőforrások hasznosítását, ezzel együtt a költségeket is.
Minthogy a biztonság nem statikus állapot, hanem folyamat, a nyílt forráskódú szoftver mellett szól az is, hogy a közösségi modell jobb minőséget eredményez. Készüljön a szoftver hagyományos vagy agilis fejlesztési módszerrel, minden vállalat külön gondot fordít rá, hogy a lehető legkevésbé sérülékeny kódot tegye közzé - de a közösség a megbúvó biztonsági réseket is gyorsan megtalálja, javítja.
CW: Többen úgy vélik, hogy a nyílt forráskódú megoldások hosszú távon költségesebbnek bizonyulhatnak, mint a zárt forráskódú szoftverek. Licencdíj ugyan nincs, de a vállalatnak fizetnie kell a szoftverhez adott szolgáltatásokért, és nyílt forráskódú megoldásokhoz értő informatikai szakembereket is nehezebb találni, ezért megbízásuk, foglalkoztatásuk is többe kerül. A SUSE megoldások esetében a vállalatok milyen birtoklási összköltséggel (TCO-val) számolhatnak?
ME: Valóban ritka erőforrásnak számítanak a nyílt forráskódú szoftverhez jól értő tanácsadók, informatikai szakemberek, ezért munkájuk többe kerülhet. Költség szempontjából azonban ez csupán egy része a teljes csomagnak. A SUSE kezdettől fogva arra törekedett, hogy egyszerűvé tegye a nyílt forráskódú szoftver használatát. Az IT-környezet megtervezéséhez és a telepítéshez érdemes jó tanácsadót választani, de az utóbbi folyamatot áramvonalasítottuk és nagyrészt automatizáltuk termékeinkben, így lerövidíthető a projektek átfutása. Jó példa erre egyik legújabb termékünk, a SUSE Containers as a Service platformunk, amellyel a fejlesztők futtatásra kész felhőalapú alkalmazásokat kapnak, az üzemeltetők pedig teljesen automatizálhatják a számítógépfürtök (clusterek) telepítését, konfigurálását, az IT-környezet méretezését.
Mint említettem, termékeinkkel számos architektúrát támogatunk, így a vállalat maga döntheti el, hogy felső kategóriás, drága vagy tömegcikknek számító, olcsó hardvert választ különböző alkalmazásaihoz. A SUSE Managerrel valamennyi hardverplatformon magas rendelkezésre állású, automatizált környezetet alakíthat ki. A választás szabadsága szintén kedvezően hat a TCO-ra.
CW: A zárt forráskódú szoftverek szállítói folyamatosan továbbfejleszthető felhőszolgáltatásokká alakítják termékeiket, és ezzel évekről hónapokra rövidítik az innovációs ciklusokat. Milyen kihívást látnak ebben a nyílt forráskódú közösségek, amelyek a közelmúltig a gyorsabb újítást is versenyelőnyként tudták felmutatni?
ME: Teljesen természetes, hogy a vállalatok zárt forráskódú szoftvereket is használnak, ez nem jelent semmilyen veszélyt a nyílt forráskódú megoldások további térhódítására nézve. A két tábor, a zárt és a nyílt forráskódú szoftverek szállítói egyre szorosabban működnek együtt, kölcsönösen támogatjuk egymás termékeit. A digitalizáció, a felhő, a bigdata-analitika, a konténer- és a blockchain technológia szempontjából fontos programnyelvek, adatbázisok és más komponensek zömmel nyílt forráskódúak, és tapasztaljuk azt is, hogy a zárt forráskódú megoldások szállítói egyre többet nyitnak meg termékeik szoftverkódjából. A versenytársak közötti együttműködés serkenti az innovációt, és ezzel mindenki jól jár.
CW: A gyors innováció, az üzlet agilitása felhasználói oldalon is ugyanilyen fontos, amit számos szervezet a DevOps módszertanát követve igyekszik elérni. Hogyan támogatja a SUSE ezt a technológiafüggetlen metodológiát?
ME: Nyílt forráskódú szoftvercsomagok gyors elkészítését segítő openSUSE Build Service szolgáltatásunkról már ejtettünk szót, csakúgy, mint SUSE Containers as a Service platformunkról - a DevOps módszertanát követő fejlesztők gyakran dolgoznak konténerezett alkalmazásokkal. Emellett minden eszközt megadunk a konténerek felügyeletéhez és a DevOps munkafolyamatok kialakításához is. A SUSE Linux Enterprise Server 12 tavaly ősszel bejelentett SP2-es bővítőcsomagjával a Raspberry Pi3 architektúrát is támogatjuk, így a dolgok internetén futó alkalmazásokon dolgozó, újító szellemű fejlesztők széles köre hozzáférhet operációs rendszerünkhöz.
Lehetőséget adunk a korábbi bővítőcsomagok átugrására is, így a vállalatok azonnal válthatnak a SUSE Linux Enterprise Server 12 SP2-re, és élhetnek a legújabb képességekkel, ami szintén gyorsíthatja az üzletet támogató házon belüli szoftverfejlesztést.
CW: Hogyan fejlődik majd tovább a nyílt forráskódú szoftver az előttünk álló években? A SUSE milyen termékbejelentésekre készül a közeljövőben?
ME: A nyílt forráskódú, szabványokra épülő szoftver mindenekelőtt a választás szabadságát, a szállítófüggetlenséget jelenti a vállalatoknak. A közösségi modell, mint utaltam rá, a szerteágazó és szoros együttműködést ösztönzi még a versenytársak között is, ami jobb szoftverminőséget, nagyobb biztonságot eredményez. Olyan előnyök ezek, amelyek felett senki sem hunyhat szemet, és az előttünk álló években tovább erősítik majd a nyílt forráskódú megoldások pozícióját. Nem utolsósorban azért, mert különösen fontosak a felhőalapú és a dolgok inter-netére épülő alkalmazások vonatkozásában.
A SUSE Linux Enterprise Server 12 készülő, SP3-as bővítőcsomagja a legújabb fejlesztéseket fogja konszolidálni, a kernelben nem hoz változást. Operációs rendszerünk következő főverziója 2018 első felében érkezik majd - méghozzá két, egységes kódbázisra épülő változatban. A klasszikus, moduláris felépítésű SUSE Linux Enterprise Server mellett kiadjuk a nagy kiterjedésű, elosztott környezetekhez készült, mikroszolgáltatásokra épülő és konténerekre optimalizált MicroOS változatot is, amelynek az előzetese még idén elérhető lesz.
