Nagyvállalati szinten most jött el az ideje annak, hogy a szoftvervezérelt adatközpontokkal komolyan kezdjenek el foglalkozni a szervezetek. Világszerte indulnak projektek, amelyek kezdeményezői között - mások mellett - több távközlési szolgáltató, kutatóközpont, iparvállalat (például autógyár) is található, de vannak próbálkozások az állami szektorban is. Az igazi nagy változást az jelenti a vállalatok életében, hogy megszűnnek a fizikai szervereken, kézzel végzett műveletek. Ehelyett afelé haladunk, hogy egy hitelkártya is elég a komplett, biztonságos adatközpont létrehozásához valamelyik publikus infrastruktúra-szolgáltatónál: mindössze regisztrálni kell nála, meg kell adni az elvárásokat, és akár néhány óra alatt a vállalat rendelkezésére állhat a működéséhez nélkülözhetetlen teljes IT-infrastruktúra.
Európa konzervatív
A paradigmaváltás előbb-utóbb minden bizonnyal végigvonul a világon, jelenleg azonban elsősorban az Egyesült Államokat érinti. Európa több okból is némi lemaradásban van, illetve az adatközpontok területén meglehetősen konzervatív álláspontot képvisel. Kontinensünk piaca nagyon fragmentált, még az Európai Unión belül is eltérő szabályozások érvényesülnek. Ez egyértelműen gátolja a szolgáltatások terjedését. A banki szektorban például előírás, hogy az adatokat házon belül kell tartani. Németországban szintén nagyon szigorú adatkezelési követelményeknek kell megfelelni. Ugyancsak akadályozza a felhőalapú adattárolás terjedését az a szabály, miszerint bizonyos szervezetek adatai nem kerülhetnek az országhatáron kívülre.
- A szigorú európai szabályozásból sok probléma adódik. Egy amerikai szolgáltató első pillanatban talán fel sem ismeri a korlátokat. Az eltérő megközelítések indokolják, hogy saját, európai ökoszisztéma épüljön ki. Ebből a szempontból tehát kontinensünk felhőpiaca még csak kialakulóban van. Ugyanakkor Európában sokkal nagyobb lehetőség kínálkozik arra, hogy a privát adatközponti megoldások, a nyílt forráskódúak és a gyártóhoz kötöttek, elterjedjenek. Ezt bizonyítja az is, hogy - tudomásunk szerint - Budapesten van az egyik legnagyobb európai mértékű, ismert Openstack-telepítés - fogalmaz Kiss Márton, a téma szakértője, Openstack-nagykövet, az ausztráliai központú Aptira európai képviselője.
Karöltve az üzlettel
De vajon megelégedhet-e egy vállalat önmagában azzal, ha kiépíti saját szoftvervezérelt adatközpontját, illetve ha külső felhőből veszi igénybe a szolgáltatást?
- Egy szoftvervezérelt adatközpont önmagában nem sokat jelent. Igazi eredmény csak akkor várható, ha a privát vagy nyilvános felhőalapú megoldás összekapcsolódik az üzlettel, tehát ha az üzlet igényeire ad megfelelő választ. Az egész akkor működik jól, ha az üzemeltetési szemléletmód előnyben részesíti a felhőalapú modellt, illetve a szoftverkörnyezetet eleve úgy alakítják ki, hogy a felhőre optimalizált szoftverek futhatnak a felhőben. Ebben az új modellben nincs helye a manuális beavatkozásoknak, a felhasználó szívéhez nőtt szervereknek, a próbálgatásoknak, a javítgatásoknak. Itt minden folyamat, még a telepítés is automatizált, ha egy rendszerelem meghibásodik, azt kicserélik. A feladatok automatizálása egészen odáig terjedhet, hogy megszűnnek a hagyományos frissítési folyamatok, helyettük alaposan kipróbált, tesztelt módon végrehajtott telepítések történnek. Önmagában ez hatalmas költségcsökkentéseket és minőségbeli javulást eredményez - mutat rá Kiss Márton.
A szakértő szerint a privát felhőmegoldásoknál a legnagyobb hibát ott szokták elkövetni a cégek, hogy bármiféle előzetes konzultáció és képzés nélkül belevágnak az implementációba. Ez az út nagyon ritkán vezet sikerre. Alapvetően két modell működik eredményesen: vagy a teljes rendszert megvásárolják egy beszállítótól, vagy saját kompetenciát építenek ki. Az első esetben a beszállító készre szerelt megoldást ad a felhasználó kezébe, amit csak be kell kapcsolni, és máris lehet használni, a második esetben, megfelelő képzéssel és konzultációval jelentősen lerövidíthető a bevezetés ideje, illetve csökkenthető az üzleti kockázat.
Nyílt forráskód, nem ingyenesség
Ha egy vállalatnál felmerül a nyílt forráskódú kontra gyártóhoz kötött kérdés, fontos tudni: az open source semmiképpen sem jelent ingyenességet. A nyílt forráskódú megoldás nem válthatja ki egy meglévő gyártó rendszerét úgy, hogy közben a felhasználó megspórolja a licencköltséget. Az open source fő előnye az agilitásban, illetve - az automatizáció révén - az üzleti folyamatok rugalmas támogatásában rejlik. Ezen kívül jelentős hozzáadott értéket képvisel a közösségi, valamint a nagymértékű ipari támogatás.
- Az Openstack szoftvercsomagot hasonlóan kell kezelni, mint a Linux-kernelt, ahol van egy alap, egy hivatalos kiadás, a vanilla kernel, és a forráskódba akár a felhasználó cég is belenyúlhat. Erre épülnek aztán a disztribútorok, akik hozzáadják saját beállításaikat, a biztonsági teszteléseket stb. Az Openstack esetében is van egy vanilla Openstack, amire ráépülnek a disztribútorok. A felhasználók jellemzően a disztribútorokkal kerülnek kapcsolatba, tőlük vásárolják meg a szükséges megoldásokat - magyarázza Kiss Márton.
Hálózat, a kritikus pont
Míg egy startup-cég könnyű helyzetben van, hiszen nincsenek meglévő szoftverei, azaz gyakorlatilag a nulláról kezdheti az építkezést, ha Openstackben gondolkozik, addig a nagyvállalatoknál távolról sem ilyen rózsás a helyzet. Egy működő cégnél jellemzően heterogén az IT-infrastruktúra, legyen szó akár a hardverekről, akár a szoftverekről. Ez utóbbi esetben általában három alapkérdés merül fel:
- Hogy lehet az Openstack szoftvereket telepíteni?
- Mi a frissítések módja?
- Hogy működik együtt a rendszer a meglévő hálózati infrastruktúrával?
A szakértő szerint a telepítés egyáltalán nem jelent problémát. Ami a frissítéseket illeti, a gond mára megoldódni látszik. Mivel a közösség számára egyre fontosabb az üzemeltetés, a fejlesztők fokozott hangsúlyt fektetnek a frissítésekre, azaz az Openstack alapkomponensei ma már támogatják a frissítési folyamatot.
- Az Openstack Achilles-sarka a hálózat. Maga az Openstack ugyan ad egy felületet, amire bármilyen hálózati megoldással csatlakozni lehet, de saját hálózati megoldást nem nyújt. Igazából tehát a hálózat az első olyan réteg a nyílt forráskódú világban, ahol valamilyen szinten úgynevezett vendor lock-in lép fel. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak választania kell egy szolgáltatót, akinek a megoldását preferálja. Elsősorban kapcsolókból nem volt eddig nyílt forráskódú, gyártófüggetlen megoldás, azonban október elején a HP nyilvánosságra hozta open switch firmware kezdeményezését. Vadonatúj megoldásról van szó, ezért várhatóan néhány évbe beletelik, amíg egy nagyvállalat gyártófüggetlenül építheti majd be nyílt forráskódú környezetébe a hálózati kapcsolókat - hívja fel a figyelmet a szakértő.
Világméretű felhőplatform
Az Openstack kezdeményezés célja egy széles iparági körben elfogadott, világméretű, nyílt forráskódú felhőplatform létrehozása, amely akár a nagyvállalatok, akár az egészen kis cégek igényeit képes kielégíteni. Gyökerei a NASA és a Rackspace nevéhez köthetők. Az évek folyamán olyan nagy szereplők csatlakoztak a projekthez, mint például a HP, az IBM és az Oracle. Az Openstack mára komoly szoftverportfólióvá nőtte ki magát, jelenleg mintegy 40 ezer támogató taggal rendelkezik, fejlesztőinek a száma meghaladja az ezret. A projekt fejlődése érdekében 2013-ban megalakították az Openstack Alapítványt. A szervezet - amelybe az összes iparági szereplő és a közösség egyaránt delegálhat tagokat - dönt a fejlesztési stratégiáról.
Budapest, Európa, Amerika
A Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén működik az egyik legnagyobb európai Openstack telepítés. A szerverparkban a világ vezető részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN számára végeznek adattárolást és adatfeldolgozást. Szintén az Openstack mellett tette le a voksát a BMW. Amerikában olyan óriási szervezeteknél bizonyított a nyílt forráskódú felhőplatform, mint a Cisco Webex, az EBay vagy a Walmart, ahol Openstack alapon vezényelték le a tavalyi Fekete Péntek vásárlóostromát.
