Az amerikai kongresszus elé idézték be a négy legnagyobb tech-cég képviselőit egy komoly trösztellenes vizsgálat keretében.

A cég ugyan nem csatlakozik a közösségi platform elleni bojkotthoz, de nem örül, hogy kétes eredetű tartalmak mellett jelennek meg a hirdetései.

A Facebook kérdés nélkül tiltja a rasszok vagy vallások ellen gyűlöletet szító hirdetéseket és megbélyegzi a politikusok vitatható posztjait is.

A közösségi hálózat a jelek szerint feladta a harcot az álhírek ellen. Lényegében bármilyen politikai reklámnak helyet adnak, és az amerikai választások előtt nem fogják ellenőrizni a hirdetések valóságtartalmát.

Bár a Twitter cenzúrája miatt elsősorban az Egyesült Államokban számíthatnak komolyabb ellenőrzésre a közösségi szolgáltatók, a következményeket világszerte érezhetjük.

A téves információk terjedését próbálják megakadályozni.

A koronavírus (COVID-19) globális terjedése kapcsán egyre több és több felhasználót bombáznak álhírekkel a kiberbűnözők arra számítva, hogy kihasználhatják a gyanútlan internetezőket.

Az interneten megjelenő tartalmak forrásának, módosításának nyilvántartásával megváltoztathatatlan főkönyvben, a megbízható hírszolgáltatók konszenzuson alapuló együttműködésével jelentősen csökkenthető lesz a hamis hírek száma.

Akinek halálhírét keltik, az hosszú életű lesz - tartja egyik közmondásunk, amelyet hiba volna elhamarkodottan a technológia világába átültetnünk. Vannak ugyanis egykoron korszerűnek mondott technológiák, amelyekről megírták, hogy idejük letelni látszik, és mit ad Isten, úgy is lett, úgy eltűntek a digitális süllyesztőben, mint a pinty. Az üzleti intelligencia egyelőre állja a sarat, pedig elparentálták már nem is egyszer.

Jelenthetővé válik az álhír és a hamis információ.

A Microsoft Edge jelzi az álhírgyanús weboldalakat.

A mesterséges intelligencia is hozzájárul ahhoz, hogy a webre kerülő álhírek és nem valós tényeket bemutató videók kamu voltára ne derüljön fény. Kevés még a hatásos védőeszköz, egyelőre tudatos magatartással lehet legjobban ellenállni a nem kívánt befolyásolásnak

Az ottani versenyhivatal szerint a két óriás a hírek és a hirdetések kezelése terén átláthatatlan gyakorlatot folytat, ezért testületet hoznak létre a praktikák kivizsgálására.

Az álhírekkel kapcsolatos interakciók száma 65 százalékkal csökkent.

Egyre növekvő mértékben használják a hackerek rosszindulatú programok terjesztésére a hamis, megtévesztő történeteket.

A Trend Micro nemrégiben közzétett, "Az álhírek és kiberpropaganda: így lehet használni és kihasználni a közösségi médiát" című kutatása szerint a megfelelő összeg ellenében még egy jó hírnevű újságíró is könnyen lejáratható a kiberpropaganda segítségével.

Másfél ezer tudós és kutató nyilatkozott az internet jövőjéről. Sok jóra nem számíthatunk.

Egyelőre csak a német és az amerikai felhasználók figyelmét hívja fel a közösségi szolgáltatás arra, hogy az érintettek az algoritmusa szerint álhíreknek minősített történeteket kívánnak megosztani.

A zsarolóprogramok tavalyi ámokfutását és az üzleti levelekkel elkövetett visszaélések megjelenését követően a kiberbűnözők idén is bővítik fegyvertárukat. Új platformokat vesznek össztűz alá, és az álhírek terjesztése is epikus méreteket ölt. A védelem új eszközeit kell bevetniük a vállalatoknak a nagyobb biztonság érdekében, de a technológia ehhez önmagában kevés lesz.

Minden alapot nélkülöző híresztelések, amelyekre a legtöbben indultak be a Facebookon.