Még 2018-ban egy, a YouTube-on megjelent videóban Barack Obama volt amerikai elnök arról beszélt, hogy a technológia segítségével milyen könnyen lehet manipulálni a videókat és álhíreket készíteni. Több mint 7 millióan tekintették meg a videót, amely hamisítvány volt. Azóta a helyzet egyre súlyosabbá válik: az internetet elárasztják a hamis, félrevezető információkat tartalmazó cikkek, képek és videók. A probléma egyik lehetséges megoldása annak szabványosítása, hogy a különféle tartalmak hogyan jelenhetnek meg online, ami egyúttal azt jelenti, hogy az előírásoknak nem megfelelő tartalmakat nem megbízhatóaknak tekintjük.
Itt jön képbe a blokklánc a hírek és más webes tartalmak fehérlistázásának eszközeként. A Web 3.0-s forradalom részét képező blokkláncot a decentralizált web kiépítésére használják, amelynél egy megváltoztathatatlan főkönyv tartja nyilván a tartalmakra vonatkozó információkat, és elválaszthatatlanul kapcsolódik a tartalomhoz, hogy biztosítsa annak hitelességét. A személyes adatok tárházai szintén lehetővé teszik a vállalatok és egyének számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak az általuk készített és fogyasztott tartalmak felett.
A Gartner piackutató cég tavaly decemberben kiadott előrejelzése szerint 2023-ra a világszerte kiadott hírek és videók 30 százalékának hitelességét blokklánc fogja szavatolni.
- A blokklánc képes nyomon követni a hírek (szöveges és videós tartalmak) eredetét, így a tartalom fogyasztói tudják majd, honnan származik, és biztosak lehetnek abban, hogy nem változtatták meg, olvashatjuk Avivah Litan, a Gartner kutatási alelnökének blogbejegyzésében. - A közösségi média és a közösségi hálózatok blokkláncba helyezése lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ne csak saját információikat, hanem az információáramlást irányító algoritmusokat és szűrőket is ellenőrizzék.
Decemberben Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója bejelentette, hogy nyílt forráskóddal dolgozó architektekből, mérnökökből és dizájnerekből álló munkacsoportot hoztak létre nyílt és decentralizált közösségimédia-szabvány kifejlesztésére. A Twitter ígérete szerint felhasználói azt olvashatják majd, amit akarnak, amihez blokkláncalapú szűrőket kínálnak a tartalmak hitelesítésére.
Zavaros helyzet tisztázása
Magas szinteken indítottak blokkláncalapú projekteket az elmúlt két évben az álhírek terjedésének megakadályozására. A The New York Times által szponzorált News Provenance Project, a Deep Trust Alliance és a Po.Et mind olyan kezdeményezések, amelyeknek célja annak standardizálása, ahogyan a hírek, képek és videók eljutnak a webre, miközben a tartalmak útját rögzítik a forrástól a fogyasztóig.
A Po.Et keretében egy, a bitcoin blokkláncra épülő decentralizált rendszert fejlesztenek, olyan megváltoztathatatlan nyilvántartást, amely időbélyeget helyez el a tartalmakon, és a jelenlegi médiaipari interoperabilitási szabványokat használja.
Az IBM-mel együttműködő News Provenance Project koncepciója a Hyperledger Fabric blokkláncot használja a fotók és videók kontextuális metaadatainak (ki, mikor és hol készítette, mikor szerkesztették és publikálták, hogyan használták fel a különféle kiadványoknál) tárolására.
A Deep Trust Alliance kezdeményezést Kathryn Harrison alapította, aki korábban az IBM Blockchain globális termékmenedzsment-részlegének igazgatója volt, hozzájárult a Hyperledger Fabric kifejlesztéséhez, és létrehozta a vállalat erre épülő menedzselt szolgáltatását.
Mivel ezekkel a legkönnyebb elbánni, a legtöbb erőfeszítés kezdetben a deep fake technológiával készített videókra és fényképekre irányul, holott ezek nem különösebben elterjedtek az interneten, a hamis tartalmaknak csupán elenyésző hányadát teszik ki, állítja Litan. A kézileg manipulált tartalmaktól, például a tudatosan hazudó szerzők által készített cikkektől eltérően a deep fake képeket és videókat a generative adversarial network (GAN) néven ismert AI- és gépi tanulási technológiával generálják.
Nem lesz könnyű
Danny O'Brien, az Electronic Frontier Foundation stratégiai igazgatója úgy véli, társadalmi problémát ritkán sikerül megoldani technológiai eszközökkel. - Bátran fogadok 10 bitcoinba, hogy 2023-ra nem fogja a hírek 30 százalékát blokklánc hitelesíteni (utalás a Gartner fentebb említett előrejelzésére - A szerk.). - Egyesek azt hiszik, hogy az álhírproblémát megoldja a valódi híreket nyilvántartó rendszer kidolgozása. Csakhogy az álhíreket fogyasztó és megosztó emberek nemigen foglalkoznak azzal, hogy a hír igaz-e vagy sem, amíg az illeszkedik az általuk preferált narratívába, mondta.
Ugyanakkor a New York Times-féle News Provenance Project először nem a cikkek szűrésére helyezte a hangsúlyt. A képekkel kezdtek kísérletezni, mivel a szoftverek számára egyszerűbb a pixelek vizsgálata, és annak meghatározása, változtattak-e azokon, míg az írott szöveg hitelességének legjobb módszere a forrást illető iparági konszenzus. Más szóval a blokklánc natívkonszenzus-algoritmusával garantálni, hogy a tartalomszolgáltatók egyetértsenek az adott szöveg hitelességében, még mielőtt publikálnák azt.
Litan szerint a blokklánc legjobb felhasználási területe a tartalommenedzsment. Ha mindenki olyan tartalomkezelő rendszert alkalmazna, amely titkosított módszerrel aláírná a cikkeket, nyilvántartana minden azokon végrehajtott módosítást, és az egész folyamatot blokklánccal hitelesítené, a hamisítás lehetősége végérvényesen megszűnne, állítja a szakember.
Szkeptikus szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy politikai és más célok elérése érdekében államok és kiadóvállalatok is terjesztenek álhíreket. Ha tehát hitelesítő rendszert hozunk létre a legális hírek minősítésére, egyrészt könnyen előfordulhat, hogy ezzel mégsem fogunk tudni teljes mértékben megszabadulni az álhírektől, másrészt nem leszünk képesek elérni, hogy mindenki csatlakozzon a kezdeményezéshez. Litan szerint sincs esély arra, hogy minden média kész legyen ugyanannak a tartalomkezelő és -hitelesítő rendszernek a használatára. Mindazonáltal a Gartner kutatási igazgatója szerint a hiteles hírforrások fehérlistájának elkészítésén túlmenően a blokklánc-technológia az alábbi módokon használható a tartalomkezelés területén:
Hitelesítés: A hitelességet vizsgáló más technológiák adatainak rögzítése és nyomon követése blokklánccal.
Feketelista készítése vagy rendellenességek észlelése: Mesterséges intelligencia és gépi tanulási modellek használata a viselkedésbeli vagy adatokkal kapcsolatos rendellenességek észlelésére.
A fizikai és a virtuális igazság összekapcsolása: IoT-érzékelők és hálózatok, valamint digitális ikrek használata a fizikai "igazság" és a blokkláncon rögzített virtuális üzleti esemény "igazságának" összekapcsolásához.
Noha a decentralizált közösségi hálózatok továbbra is terjeszthetik a szenzációhajhász álhíreket, de csak azoknak, akiknek erre van igényük. Ugyanakkor a blokkláncot használó hírszolgáltatók esetében biztosak lehetünk a hírek forrásában. Végül az emberek fogják eldönteni - mint ahogy most is így történik -, hogy hiteles híreket akarnak-e olvasni, vagy megelégszenek a rosszindulatú szereplőktől származó álhírekkel.
