Ebben a helyzetben magas azok aránya, akik munkahelyváltástól remélik anyagi problémájuk megoldását.

Öt évvel ezelőtt a régi Computerworld felületén elsőként írtam arról a kihívásról, amely a hazai TOP 400 cég közös kihívása. Azóta egyre több cikk születik a témában, mégis, úgy érzem, a vállalati döntéshozók jelentős része úgy viselkedik, mintha nem lenne holnap.

Gyakran mindössze apró változtatásokkal, digitalizációval, valamint az intelligens technológiák irányába mutató szemléletváltással is jelentős megtakarítási, fenntarthatósági potenciál rejlik az épületekben, legyen szó új építésről vagy felújításról.

A modellváltás nem cél, de az egyik eszköze lehet a BME megújulásának. Az intézmény új vezetője az elengedhetetlen fenntartói lépések mellett házon belül is számos sürgős változást szorgalmaz a működőképesség fenntartása érdekében. Merész célt tűzött ki maga és munkatársai elé: a Műegyetem a következő évtized elejére kerüljön be Európa top 100 felsőoktatási intézménye közé.

A vállalat 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét Magyarországon, idén már 207 áruházzal van jelen és több mint 9000 munkavállalót foglalkoztat.

A vállalatcsoport több mint 50 éve foglalkozik konyhakész saláták előállításával, Európában az egyik vezető e téren.

Az SAP vállalatirányítási rendszerének korábbi verzióit 2027-ig támogatja, ügyfeleinek addigra az újgenerációs S4/HANA megoldásra kell átállniuk. A szükségszerű technológiaváltás azonban a digitalizáció szerteágazó lehetőségeit kínálja, amelyek kiaknázáshoz a szervezetek többféle megoldás közül választhatnak.

A szivárogtató felmentésének esélye továbbra is csekély, de egy gondosan előkészített radikális stratégiai váltás eredményt hozhatna.

Viszlát x86, hello Arm! Nagyobbat szólhat a váltás, mint amikor a Macbookok M-szériás chipekre váltottak.

Az elmúlt negyedszázad során minden második újonnan alapított cég eltűnt a vállalkozói színtérről. Az idősebb cégek igazi túlélők, de ki veszi át a stafétabotot?

Az elmúlt negyedszázad során minden második újonnan alapított cég eltűnt a vállalkozói színtérről. Az idősebb cégek igazi túlélők, de ki veszi át a stafétabotot?

Az érzelmek a legnagyobb gát a generációváltás során.

A magas cégalapítási számoknak és a túlélési arányoknak köszönhetően a hazai vállalkozások körében kialakult egy igen jellegzetes koreloszlás: jelenleg a hazai vállalkozások mindössze 40%-a fiatalabb 10 évnél, 17%-uk pedig már idősebb 25 évnél, és ezen körbe tartozó cégek száma jelentős mértékben nő.

A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.

A pénzt többek között munkaerő-átképzésre, technológiaváltásra, kutatás-fejlesztésre és megújuló energetikai infrastruktúrájának fejlesztésére fordítják.

Egy új felmérés alapján az egész világon nagy reményeket fűznek a vezetők az emberi munkaerő algoritmusokkal való kiváltásához.

A NIS2 - távoli hasonlattal élve - az új GDPR, azaz egy szabályozás, amellyel a saját érdekükben foglalkozniuk kell az érintett vállalatoknak. Egy kötelező informatikai audit során azt kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.

Minden generáció más, mint az előző. A különbségek megértésével sikeresen megtalálhatók és megtarthatók a legrátermettebb fiatalok, akik 1997 és 2012 között születtek.

A MOHU 83 saját fejlesztésű furgonja fogja járni azokat az üzleteket, ahol csak kézi visszaváltásra van lehetőség.

Egy hivatalos dokumentum árulkodik róla, milyen változtatásokat kell még meghoznia a cégnek az új EU-s szabályozás miatt.