Az új technológiák, így például a mesterséges intelligencia megjelenése és elterjedése magától értetődően maga után vonja a szakértelem átalakulását, bővülését. Nincs ez másképpen az autó- és a gyógyszeriparban sem. A második alkalommal megrendezett, Bosch × Richter Innovátorok Napja ezúttal a Z generációt helyezte a középpontba, ezzel is ráirányítva a figyelmet a fiatalok innovációban betöltött ígéretes szerepére. A témáról Szászi István, a Bosch csoport vezetője nyilatkozott a ComputerTrendsnek.
Szászi István: Világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia (AI) előbb-utóbb az élet minden területén megjelenik. Mi, itt a Boschnál már évekkel ezelőtt úgy ítéltük meg, hogy egy nagyon gyorsan terjedő technológiával állunk szemben. Stratégiánkat ennek megfelelően építettük fel. Célul tűztük ki, hogy a termékeinkben 2025-ig legyen jelen a mesterséges intelligencia. Ezt kétféleképpen képzeltük el. Az egyik út, hogy magában a termékben legyen valamilyen mesterségesintelligencia-alapú funkció (ez nemcsak az autóiparra, hanem a háztartási gépekre is igaz). A másik út, hogy a termék gyártása során használjunk AI-alapú technológiát. Most, 2024 őszén büszkén jelenthetem ki, hogy a célt túlteljesítettük, hiszen 2023 vége óta a Bosch minden termékében vagy gyártási folyamatában jelen van a mesterséges intelligencia. A dolog szépsége, hogy a felhasználók sokszor nem is tudják, hogy milyen technológiát használnak, és ez így van jól. Nem az autó vezetőjére tartozik, hogy például egy parkolásnál milyen technológia segíti a manővert. A lényeg, hogy hozzájáruljon a komfortos, eredményes, biztonságos vezetéshez.
ComputerTrends: A felhasználó tehát automatikusan használja a mesterséges intelligencia adta funkciókat. De mi a helyzet a fejlesztőkkel, a gyártókkal?
Szászi István: Ez nagyon izgalmas kérdés. A mesterséges intelligencia megváltoztatja, sőt bizonyos értelemben már megváltoztatta a fejlesztőmérnökök gondolkodását. Kollégáimmal együtt egyre többször tesszük fel a kérdést, hogy miként változik a fejlesztés folyamata: hogyan fejlesztettünk egy terméket pár éve, hogyan fejlesztünk ma, és hogyan fogunk fejleszteni a mesterséges intelligencia segítségével? Egész biztos másképpen kell gondolkoznunk. Paradigmaváltáson megyünk keresztül, és ennek meg kell jelennie a fejlesztési folyamatokban, beleértve a termékek mechanikáját, a szimulációkat, a szoftverfejlesztést vagy az elektronikai fejlesztést. A változás már ma tetten érhető, és egész biztos, hogy tovább folytatódik. Nincs kétségem afelől, hogy néhány évtized múlva egész másképpen festenek majd a fejlesztési folyamatok, mint ma.
CT: A paradigmaváltáshoz igazodva át kellett, illetve át kell alakítani a Bosch fejlesztői csapatát?
Szászi István: Szervezetünk szerkezetét, a fejlesztőmérnöki csapat struktúráját csak kis mértékben érinti az új technológiák térhódítása. A klasszikus természettudományos területek - villamos-, közlekedés-, gépészmérnök, informatikus, programozó matematikus, fizikus stb. - képviselői ugyanazokat a feladatokat látják el, mint korábban, csak más szemléletben, más technológiával dolgoznak. Vegyünk példaként egy programozót. A múltban a szoftverfejlesztő, az egyetemen megszerzett tudás alapján, az illető programozási nyelv szabályainak ismerete alapján írta meg az adott funkciót megvalósító programkódot, majd ezt követte az ellenőrzés. Ma segítségül hívhatja a generatív AI-t, és utasíthatja a nyelvi modellt - például a Chat GPT-t -, hogy írja meg az adott funkciót megvalósító kódot. A szoftverfejlesztő tulajdonképpen csak ezután lép be a folyamatba: az ő felelőssége, hogy ellenőrizze, minősítse az AI által megírt programkódot. A tudás tehát továbbra is nélkülözhetetlen. A szoftver- és hardverfejlesztőkre, a mérnökökre szükségünk lesz a jövőben is, de egy olyan eszközkészletet adunk a kezükbe, amellyel hatékonyabban, gyorsabban tudják elvégezni a mindennapi munkájukat. Hozzáteszem, talán nagyobb örömmel is, hiszen a monoton, időnként unalmas tevékenységektől megszabadulnak. A Z generáció egyébként már ebbe a világba nőtt bele, a szoftverfejlesztők számára ez a fajta munkavégzés a természetes. A mesterséges intelligencia mint eszköz, mint technológia biztosan megkönnyíti, biztonságosabbá, komfortosabbá, fenntarthatóbbá teszi az életünket, beleértve a vállalatunknál folyó munkát.
CT: Az új technológiák terjedése hatással van a Bosch sok éves hagyományokkal rendelkező, sokrétű egyetemi kapcsolataira?
Szászi István: Onnan indulnék ki, hogy ma már nem csupán egyetemi együttműködésekről beszélünk. Tény, hogy húsz évvel ezelőtt is voltak egyetemekkel, karokkal, szakmai közösségekkel kapcsolataink. Meghatároztunk egy-egy jól behatárolható projektet, amiben együtt dolgoztunk. A húsz év alatt sok sikert értünk el közösen. Ezt a szakaszt - a szoftvervilágból vett terminológiával élve - együttműködés 1.0-nak hívom. Ma azonban egy együttműködés 2.0-ban gondolkozunk. Ez alapvetően abban különbözik az első generációs együttműködéstől, hogy nemcsak az alap- és alkalmazott kutatások fellegváraként tisztelt egyetemekkel működünk együtt, hanem kapcsolatba lépünk a startup, illetve az egyetemekről kikerülő spin-off cégekkel is. Ez utóbbiak olyan technológiákat ismernek, olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek az egyetemi atmoszférából nőttek ki, viszont nem képesek még a mély tudományos ismeretekre épülő új technológiát úgymond iparosítani, tehát nagy volumenben előállítani és sikeresen elterjeszteni a termékeket. Mi viszont értünk ehhez, ismerjük a költség- és profitoldalt, látjuk a felhasználói igényeket, megvan a fejlesztési és gyártási kapacitásunk. Együtt kell tehát dolgoznunk a startupokkal, a spin-off cégekkel. Megjegyzem, az ökoszisztémába célszerű bevonni a már érettebb fázisban lévő, működő múlttal rendelkező, agilis struktúrát képviselő kis- és középvállalatokat is. Ezáltal gyorsíthatók bizonyos folyamatok, amelyek a multinacionális vállalatoknál, a nagy méretből fakadóan lassabbak. Mivel a startupok, spin-offok és kkv-k technológiájának elterjesztése mindig némi rizikóval jár, ajánlott kockázati tőkét is bevonni az ökoszisztémába. Hozzásegíthet a közös sikerekhez, ha az együttműködésben a kormányzat is szerepet kap. Meggyőződésem, hogy ebben a turbulens világban, ahol nap mint nap jönnek az új ötletek, új innovációk, csak akkor tudunk innoválni, gyorsan és agilisan lépni, ha a felvázolt ökoszisztémában gondolkozunk. Ez természetesen újfajta gondolkozást igényel a cégvezetőktől, legyen szó multiról, kisvállalkozásról, startupról vagy akár akadémiai intézetről.
CT: Melyek a Bosch és a Richter közös, Z generációs kutatásának legfőbb megállapításai?
Szászi István: Egy közvéleménykutató cég segítségével alapvetően arra kerestünk választ, hogy a Z generáció hogyan vélekedik az innovációról. A reprezentatív kutatásban több mint 5000-en vettek részt, amiből az adott generáció több mint 500 fő. Több kategóriában voltunk kíváncsiak a véleményükre, így például a környezetvédelemmel, a fenntartható életmóddal, a magyar innováció jelentőségével, a munkahelyi környezettel szembeni elvárásaikkal, a fejlesztéssel, az oktatással kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Bevallom, azt vártam, hogy biztos lesz olyan téma, ahol számomra - X generációs vezető számára - meglepő eredmény születik. Kis örömmel tapasztaltam azonban, hogy nem volt ilyen téma. Aminek viszont nagyon örültem, hogy a Z generáció aggódik a természeti kincsek limitációja, illetve elfogyása miatt, és fontosnak tartja, hogy megőrizzük a körülöttünk lévő világ természeti kincseit. Ennek érdekében hajlandóak életmódot is változtatni, például lemondani az autóról, és helyette a mikromobilitás vagy a tömegközlekedés eszközeit használni. A Bosch × Richter Innovátorok Napja kapcsán egyébként kiírtunk egy innovációs pályázatot. Olyan ötleteket kértünk, amelyek jobbá, fenntarthatóbbá teszik a világunkat a mobilitás, illetve az egészségügy területén. Nagy örömünkre remek pályamunkák érkeztek, bebizonyítva, hogy a fiatalok értékesen, kreatívan gondolkoznak, és tényleg a szívükön viselik, hogy fenntartható világban éljünk.
CT: Végezetül elárulná, hogy miért rendez közös innovációs napot két olyan multinacionális vállalat, amelynek működési területe - az autó- és a gyógyszeripar - igencsak távol áll egymástól?
Szászi István: A kérdés tulajdonképpen jogos, hiszen a Bosch német, a Richter magyar multi, ráadásul két különböző szektorban dolgoznak. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia jelenléte mindkét vállalatot érinti. Na de miért is fogtunk össze, és rendeztük meg immár másodszor közösen az Innovátorok Napját? Néhány évvel ezelőtt a kollégáim, teljesen véletlenül kiderítették, hogy Robert Bosch és Richter Gedeon egy napon születtek. Igaz nem ugyanabban az évben, de mindketten szeptember 23-án látták meg a napvilágot. Noha a két cégalapító nem egy országban élt, sőt két különböző iparágban tevékenykedett, kortársak voltak - Robert Bosch 1861-ben, Richter Gedeon pedig 1872-ben született -, és az innovatív gondolkodás mégiscsak összekötötte őket. Nem tudjuk biztosan, de feltételezhető, hogy ismerték egymást, és hatással voltak egymásra. Az is hozzájárult egyébként a közös rendezvényhez, hogy a két vállalat budapesti központja földrajzilag nagyon közel van egymáshoz, és mindkét cég hasonló értékeket képvisel az alapítók örökségét gondozva.
