Nyílt forráskódú projektet indítanak a különböző platformok közti adatok egyszerű mozgatására.

Mostanra bizonyították érettségüket a felhőalapú technológiák, ma már olyan szervezetek is használják őket, amelyek jellemzően nem az elsők között vezetnek be új informatikai megoldásokat. A hibrid környezetek hatékony felügyeletéhez szükséges újgenerációs üzemeltetési megoldások ezért mind szélesebb körben terjednek, és gyakran nyílt forráskódú technológiára épülnek.

Ahhoz, hogy a feladat nagyságát megértsük, ismerni kell, hogy milyen fejlesztési fázisokon megy át a nyílt forráskódú Android, olvashatjuk a G Data közleményében.

A felhő "felnőtt", de a használata még mindig okozhat nehézségeket. A fejlődést továbbra is a nyílt forráskód hajtja, és az adatközpontokban a szoftveres vezérlés az új hívószó. A fejlesztőknek pedig a konténerek és a felügyeletet egyszerűsítő megoldások kínálják a választ a kihívásokra.

Nyílt forráskódú analitika, gépi tanulás, hatékony vállalati BI és adatvezérelt üzleti megoldások - idén ezek a november közepén érkező Budapest BI Fórum fő témái.

A szoftvervezérelt infrastruktúra egének egyre fényesebben ragyogó csillagai, a Kubernetes és a Cloud Foundry nyílt forráskódú technológiák játszották a főszerepet a SUSE éves konferenciáján. Debütált a CaaS konténerszolgáltatás új kiadása, és a közönség láthatta a Cloud Application Platform előzetesét is.

Közép-Kelet-Európában is megkezdték a lapok újraosztását a felhő- és memórialapú, a nyílt forráskódú és NoSQL adatbázis-kezelők. Noha az átalakulás üteme lassabb, mint az érettebb régiókban, a piacot hagyományosan uraló szállítók itt is megküzdenek pozíciójuk megtartásáért - de sikerük változó.

A nyílt forráskódú, jóval nagyobb felhasználói bázissal rendelkező Android vonzóbb célpont a bűnözők számára, de az iOS sem sebezhetetlen.

Egy programozó aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy az Adobe tegye nyílt forráskódúvá a Flash Playert.

Bár a nagyadat elveszíteni látszik hívószó-erejét, korai lenne temetni az olyan technológiákat, mint a Hadoop. Gombamód szaporodnak a változatos formátumokban elérhető és gyorsan változó, nagy adattömegek minél gyorsabb és sokrétűbb, mégis könnyű elemzését támogató, nyílt és zárt forráskódú eszközök. Az üzleti analitikai megoldások piaca az elemzők szerint az iparági átlagot messze túlszárnyaló dinamikus növekedés elé néz, miközben a bőség zavarában a vállalatoknak fejtörést okoz majd az üzlet igényeit legjobban szolgáló eszközök kiválasztása.

A nyílt forráskódú Monasca projektre épülő SUSE OpenStack Cloud Monitoring segítségével megbízhatóbb és költséghatékonyabb a privát felhők üzemeltetése.

Matthias Eckermann-nal, a SUSE vezető termékmenedzserével cége negyedszázados jubileumának alkalmából az elismertséghez vezető út meghatározó állomásairól, a cég további terveiről és a nyílt forráskódú szoftvermegoldások jövőjéről beszélgettünk.

Napjainkban eddig soha nem látott digitális átalakulás megy végbe, és az új technológiák megjelenése, illetve terjedése állandó kihívások elé állítja a vállalatokat. A SUSE szakértői szerint a folyamattal leghatékonyabban a nyílt forráskódú megoldások használatával lehet lépést tartani, különös tekintettel a szoftveresen vezérelt rendszerekre, valamint a fejlesztés és üzemeltetés összehangolását segítő megoldásokra.

Napjainkban eddig soha nem látott digitális átalakulás megy végbe, és az új technológiák megjelenése, illetve terjedése állandó kihívások elé állítja a vállalatokat. A SUSE szakértői szerint a folyamattal leghatékonyabban a nyílt forráskódú megoldások használatával lehet lépést tartani, különös tekintettel a szoftveresen vezérelt rendszerekre, valamint a fejlesztés és üzemeltetés összehangolását segítő megoldásokra.

Napjainkra a nyílt forráskódú szoftverek már szinte teljesen bevették a szervereket és adatközpontokat. De vajon mi várható az open source piacon a 2017-es évben? A SUSE szakértői szerint a felhőplatformok és a tárolórendszerek terén ugrásszerű növekedés lesz az ilyen jellegű megoldások iránt, mivel azok alacsony költségek mellett kínálnak megoldást a vállalatok több aktuális, égető problémájára.

A Google-keresések statisztikája alapján az üzleti intelligencia témakörében tíz éve még a BI volt a leggyakrabban beírt keresőszó, ma már azonban alig generál több keresést, mint az alig pár éve létező adattudomány. Az adattárházakra napjainkban szinte senki nem keres rá, a nagyadat viszont verhetetlen, minden más keresőszónál népszerűbb. Nyílt forráskódú programnyelvekre és felhőben futó, tanuló algoritmusokra épülő innovatív üzletiintelligencia-megoldásokat vonultatott fel a Budapest BI Forum.

A Mirai kártevő forráskódjával fertőzött IoT eszközök száma pár hét alatt 493 ezerre szökött.

Idén 25 éves a Linux, a vállalatoknál pedig már mintegy 16 éve alkalmazzák sikerrel a nyílt forráskódú operációs rendszert. De vajon pontosan mikortól számítható komoly és céges szinten is stabil alapnak a hobbiprojektből indult megoldás? Mi kellett ahhoz, hogy a szervezetek rábízhassák a működésükhöz szükséges folyamatokat és szolgáltatásokat a Linuxra, és mely gyártók érdeme ez az eredmény? Valóban a SUSE szállította az első, vállalati felhasználásra kész, nyílt forráskódú operációs rendszert?

A dolgok internetével találkozó mobilitás olyan feltörekvő pénzügyi-technológiai cégeket hív életre, amelyek FinTech alkalmazásaikkal újraértelmezik a pénzügyi szolgáltatások és termékek felépítését és ügyfelekhez történő eljuttatását is. Az új alkalmazások többsége nyílt forráskódú technológiákra épül, ezért a pénzügyi szektor nagy múltú szereplőinek le kell porolniuk mind üzleti, mind informatikai stratégiájukat. A digitalizáció számukra is nagy lehetőség, ha élni tudnak vele, informatikai környezetük megnyitása a külső fejlesztők előtt azonban nem kisebb kockázatokkal jár.

Agilitás és önkiszolgálás, nyílt forráskódú analitika, adatvizualizácó, egyre okosabb gépi algoritmusok - az üzleti intelligencia továbbra is az egyik leginnovatívabb területe a vállalati informatikának.