Beértek a hibrid felhőre épülő technológiák, arra késztetve a végfelhasználó vállalatokat, hogy jobban méretezhető és költséghatékonyabb adatbázis-modellre váltsanak - állapította meg az International Data Corporation (IDC) a piaci szegmenst elemezve (Market Analysis Perspective: Worldwide Data Management Software, 2016). Miközben robbanásszerűen nő a vállalati adatok tömege, az üzleti ciklusok egyre rövidebbekké válnak, ezzel erősödik a nagy teljesítményű analitikai eszközök keresettsége, ami szintén előtérbe helyezi az újgenerációs adatbázis-megoldásokat.
Érthető, hogy több feltörekvő szállító is kínál rendkívül rugalmas és olcsó, nyílt forráskódú NDBMS hálózati adatbázis-kezelő szoftvermegoldásokat az új munkaterheléshez. Nem meglepő az sem, hogy a nyílt forráskódú és NoSQL adatbázis-kezelők szegmense, bár dollárban kifejezett méretét tekintve eltörpül a hagyományos, relációs adatbázis-kezelők tortaszelete mellett, annál hatszor gyorsabban, évente körülbelül 30 százalékkal nő világszinten.
Pezsgés a felszín alatt
Közép-Kelet-Európa adatbázis-kezelő piaca - Oroszországgal együtt - 630 millió dollár volt 2016-ban (lásd az ábrát).
- Hasonló trendek, a felhő- és a memóriaalapú, valamint nyílt forráskódú és NoSQL adatbázis-kezelő megoldások formálják térségünk piacát is, ám térhódításuk itt jóval lassabb ütemű, mint világszinten - mondta Bakk József, az IDC Hungary elemzője. - Közrejátszik ebben, hogy a régió piaca kevésbé érett, az új, például felhőalapú technológiákat a felhasználók egy része még nem fogadta el, az in-memory megoldások gyorsabb térhódítását pedig borsosabb áruk is hátráltatja a költségérzékeny piacon. Jó hír viszont, hogy a fejlettebb térségek lassuló növekedésével szemben Közép-Kelet-Európa országaiban az előrejelzési időszak végéig gyorsuló ütemben bővül majd az adatbázis-kezelők piaca.
Meglehet, első ránézésre a számok nem tükröznek látványos növekedést - a piac mérete átlagosan évi 4,8 százalékos bővüléssel 728 millió dollár lesz 2021-ben -, de ez jórészt a nyílt forráskódú megoldások térhódításával magyarázható, amelyek szállítói bevételek tekintetében jóval kevesebbet adnak a piac pezsgéséhez, mint penetrációban.
Változatos stratégiák
Kiélezik a versenyhelyzetet az adatbázis-kezelők piacán az újgenerációs, felhő- és memóriaalapú, nyílt forráskódú és NoSQL megoldások, amit a legnagyobb szállítók - közöttük az IBM, a Microsoft és az Oracle - is megéreznek, és persze nem tűrnek tétlenül.
- Változatos fogadtatásra találtak ezek a stratégiák a hazai felhasználók körében az elmúlt évben - hallottuk Bakk Józseftől. - Az egyik vezető adatbázis-kezelő új termékkiadásának közelmúltbeli megjelenésével a felhasználó szervezetek válaszút elé kerültek: a változó licencfeltételek ellenére frissítenek, a szállító felhőjébe költöznek, vagy szállítót váltanak.
A számokból ítélve jól helytállnak az átalakuló piacon azok a szállítók, amelyek nemcsak házon belül bevezetett, hanem a nyilvános felhőben, szolgáltatásként futó alkalmazásaikhoz is adják saját adatbázis-kezelőjüket, vagy azt sok szervezet használja más szoftvergyártóktól származó alkalmazások alatt, különösen a nagyvállalati szegmensben.
- Új termékkel jelent meg az adatbázis-kezelő piacon az SAP, különösen azt követően, hogy üzleti alkalmazásait HANA in-memory adatplatformjára migrálta - mondta Bakk József. - Tavaly az új SAP-bevezetések többségéhez a hazai vállalatok már ezt a gépi memóriában futó, oszlopalapú adatbázist választották a relációs adatbázis-kezelőkkel szemben.
Figyelemre méltó teljesítmény egy kimondottan árérzékeny piacon, ahol elvileg a sokkal olcsóbb, nyílt forráskódú megoldásoknak kellene gyorsabban terjedniük. A nagy szállítók azonban több szoftverből felépülő stack részeként is kínálják adatbázis-kezelőjüket, amelyet kiterjedt partnerkörrel, teljeskörűen támogatnak, a drágább - vagy annak tartott - zárt forráskódú megoldások így nem veszítenek vonzerejükből. A kifizetett licencdíj ugyanis megtérülhet a kevesebb integrációs feladatot adó, egyszerűbb és gyorsabb bevezetésen, a kevesebb vagy hozzáférhetőbb, házon belüli kompetenciát igénylő üzemeltetésen, bővítésen.
Hosszabb távon persze mérlegelni kell a szállítófüggés kockázatait is, de ez is csak arra figyelmeztet, hogy adatbázis-kezelőt a vállalat nem önmagában, hanem megoldás részeként vezet be, ehhez pedig érdemes kidolgozni informatikai stratégiát, amely az üzleti igények jövőbeni fejlődésével és kiszolgálásával is számol.
