Jóllehet Magyarországon is egyre több intézményben folyik projektmenedzsment-oktatás, a szakértői kör bővülése még mindig nem tart lépést a projektmenedzsment iránti igény növekedésével. A tendencia egyértelmű: a jelenleginél több szakembernek kell projektszemlélettel dolgoznia.
Mindenki választhatja
A Műegyetemen mind az alap-, mind a mesterképzésben részt vevő leendő villamosmérnökök és informatikusok szerezhetnek projektmenedzsment-ismereteket. Az alapképzésben két tantárgy foglalkozik a témával. A kötelezően választható „Projektmenedzsment” című tárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a komplex (műszaki, pénzügyi, üzleti, jogi, marketing) ismereteket felhasználó, adott határidejű és költségvetésű, nagyméretű, összetett informatikai és távközlési rendszerek megvalósításának módszertanával, eszközrendszerével, továbbá találkozzanak hazai és nemzetközi gyakorlattal rendelkező projektmenedzserekkel, akik esettanulmányaikon keresztül mondják el tapasztalataikat. A kurzus 16 éve indult a BME VIK-en, a tantárgyat évente átlagosan 20-25 hallgató veszi fel. Eddig 380-an tettek belőle sikeres vizsgát. A „Projektmenedzsment-szoftverek a gyakorlatban” című tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a projektmenedzsmentet segítő szoftvereket, valamint néhány projektmenedzsment-szoftver kezelését.
Természetesen a mesterképzésben is hallgathatnak a diákok projektmenedzsment témájú órákat, kötelező jelleggel azonban csak a gazdaságinformatikus mesterszakra járóknak kell felvenniük a „Projektmenedzsment” című tantárgyat (ez nem egyezik meg az alapképzésben oktatott tantárggyal). Jó hír, hogy a 20-25 gazdaságinformatikus hallgatón kívül háromszor annyian választják ezt a tárgyat, azaz a kurzusra közel százan jelentkeznek. Megjegyzendő, hogy szabadon választható tárgyként a gazdaságinformatikus hallgatók is felvehetik a „Projektmenedzsment-szoftverek a gyakorlatban” című tantárgyat.
Míg az eredendően alapképzéses tantárgyak a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékéhez (VIK HIT) tartoznak, addig a mesterképzésben a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszéke (GTK MVT) a „Projektmenedzsment” tantárgy felelőse.
Szakirányú plusz
A mesterszakon heti két órában folynak a projektmenedzsment előadások. A kötelező képzésben - a BME VIK jellegéhez igazodva - vannak olyan speciális témák is, amelyek más projektmenedzsment kurzusokon általában hiányoznak, továbbá a tananyag egyes részeit komoly ipari gyakorlattal rendelkező vendégoktató adja elő. Szerepelnek például olyan témák, mint az idő- és költségbecslés alapjai vagy a modellparaméterezés. Ez utóbbinál kifejezetten a szoftvermérés, a szoftverméret-becslés fogalmairól van szó, illetve megjelennek a szoftverfolyamat-modellek, kezdve a generikus szoftvermodellektől és azok kiegészítéseitől egészen a legmodernebb, agilis szoftverfejlesztési módszerekig.
Sok a sikertelen informatikai projekt
Egyfelől az tapasztalható, hogy az egész gazdaságban nem használják megfelelő szinten a projektmenedzsment eszközeit. Némi projektmenedzsment-ismerettel számos problémát át lehetne hidalni. A versenyszférában végrehajtott projektek menedzselésében ugyanúgy találhatók hiányosságok, mint a nagy, állami projekteknél. Másfelől a projekt jellegétől függ, hogy sikeres végrehajtásához milyen, illetve hányféle projektmenedzsment-eszközre van szükség. Előállhat olyan helyzet is, hogy olyasvalaki hajt végre sikeresen egy projektet, aki viszonylag kevés projektmenedzsment-eszközt használ, de szakmailag kiváló a témában.
„Mindent egybevetve az a véleményem, hogy a mainál szélesebb körben kell a projektmenedzsmenttel foglalkozni. Bár látszik, hogy határozottan terjed és fejlődik a projektmenedzsment-kultúra, az informatikai projektekre vonatkozó statisztikák mégsem valami rózsásak. Évek óta érezhetően túl nagy a teljes mértékben sikertelen, és túl kicsi a sikeres projektek aránya” - fogalmaz Sebestyén Zoltán, a GTK MVT docense, a Projektmenedzsment tantárgy felelőse.
Várható tehát, hogy a jövőben több szakembernek kell projektszemlélettel dolgoznia, mint ma. Olyanoknak is, akik korábban nem foglalkoztak ilyesmivel, kénytelenek projektek mentén dolgozni: például projektmendzsment-szoftverben kell frissíteniük az általuk végzett tevékenységek előrehaladását, vagy alkalmazniuk kell az anyavállalat által fejlesztett és előírt projektmenedzsment-módszertant.
Erőteljesebben a szoftverek felé
A BME VIK minden projektmenedzsment témájú kurzusán kiemelt szerepet játszanak az esettanulmányok. Már ma is több előadó érkezik az iparból, olyan szakemberek, akik nap mint nap valós projekteket menedzselnek.
„Azt tervezem, hogy az esettanulmányokat, illetve a projektmenedzsment-szoftverekkel foglalkozó blokkokat mind a GTK-n, mind a VIK mesterképzésén oktatott tantárgyaknál kiterjesztem. Azt szeretném, ha az esettanulmányban valamelyik elterjedt projektmenedzsment-szoftver fokozott hangsúlyt kaphatna. Már dolgozunk a tantárgy ilyen irányú továbbfejlesztésén. Ezen túlmenően teljesen nyitottak vagyunk az ipar felé. Jelenleg is kapcsolatban állunk több, Magyarországon elterjedt projektmenedzsment-szoftver forgalmazójával, és szívesen fogadjuk további ipari partnerek megjelenését. Eddig sem zárkóztunk el az elől sem, sőt örömmel vettük, ha például cégek projektfeladatot adtak a hallgatóinknak, vagy segítették esettanulmányaik minél színvonalasabb elkészítését” - tájékoztat Sebestyén Zoltán.
Mérnökfejjel az iskolapadban
Mivel korábban a mérnökképzésben nem oktattak projektmenedzsment-ismereteket, a Műegyetemen nagy igény van a posztgraduális kurzusokra. A GTK magyar nyelvű MBA-képzésén rengeteg mérnök, köztük villamosmérnök és mérnök informatikus vesz részt. Többségében olyanok jelentkeznek, akik szakmájukban már elég magas pozíciót értek el, ám jövőbeli feladataik maradéktalan ellátásához, így például egy cég sikeres vezetéséhez kiegészítő tudásra van szükségük. A kétéves, hétvégi kurzuson a mérnökök megtanulják, hogyan kell tudatosan szervezetet építeni, miként kell a pénzügyi, a számviteli, vagy a marketinggel kapcsolatos kérdéseket hatékonyan kezelni. Magától értetődő, hogy ezen posztgraduális képzésben elsősorban nem a frissen végzettek, hanem inkább a gyakorlottabb mérnökök vesznek részt.
Szakértői vélemény szerint semmi akadálya, hogy egy mérnök pályája későbbi szakaszában sajátítsa el a projektmenedzsment-ismereteket. Minden területen vannak olyan szakemberek, akik a szorosan vett szakmával kívánnak foglalkozni, így nekik - legalábbis életüknek ebben a szakaszában - nincs szükségük projektmenedzsment-eszközökre. Egy olyan informatikus például, aki szoftvert akar fejleszteni, és nem kíván nagy hálózatokat csapatban tervezni vagy egész fejlesztőcsapatokat irányítani, kiválóan megvan projektmenedzsment-tudás nélkül. Nem kell tehát feltétlenül minden villamosmérnöknek és informatikusnak projektmenedzsment-ismereteket szereznie. Ha azonban egyszer mégis szüksége lesz ilyen irányú tudásra, idősebb fejjel is elkezdhet a projektmenedzsmenttel foglalkozni.
