Egyre jobban növekszik nemcsak a jogban, hanem a társadalomban és az üzleti életben is a jogi technológiák jelentősége és hatása. Ennek ellenére a hétköznapokban gyakran alig érzékeljük az új technológiák jelenlétét, mintha mindazok a fejlett innovációk, amelyek felforgatják a világot - blokklánc, okos szerződések, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, természetes nyelvfeldolgozás, dokumentum-automatizálás - csak az üzleti szektort érintenék. Pedig ezeknek a technológiáknak kézzel fogható és hosszú távú hatása van az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, a jogi szakmára és a tágabb társadalmi környezetre egyaránt.
A jogi technológiák szerepe az elmúlt években felértékelődött. Az olyan hagyományos területeken kívül, mint a jogi forráskutatás, a dokumentumkezelés vagy az irodai és bírósági adminisztráció, megjelent egy sor új alkalmazási terület és innovatív megoldás is. Ezzel együtt egyre többen kezdenek a legaltech etikai vonatkozásairól és társadalmi hatásairól is beszélni.
A konferencia időpontja: 2022. június 23-24.
Helyszín: az NKE-n, személyesen és online
A konferencia angol nyelvű, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>>
Az NKE Digitális Jogalkalmazás Kutatócsoportja vállalta azt a kihívást, hogy összehozza Budapesten a nemzetközi legaltech közösséget, és húsz előadásban három témakör mentén megvitassa a jogi technológiák aktuális kérdéseit. Az esemény főszervezőjével, Ződi Zsolttal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
Computerworld: Hogyan foglalhatnánk össze a nagyszabású esemény célját?
Ződi Zsolt: Konferenciánk nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szemléletű is. A jogi technológiák trendjeit, legkorszerűbb vívmányait, ezek használatát, gyakorlati felhasználhatóságát, a legújabb tervezési módszereket, esettanulmányokat mutatjuk be az ezzel foglalkozó közösségnek három szekcióban: hogyan tudják hatékonyabbá tenni a munkát a jogi technológiák, hogyan segíthetik ezek a megoldások az embereket a joghoz való hozzáférésben - és itt sok szó esik majd a legal designról -, továbbá mik ezeknek a társadalmi, etikai aspektusai. Például, ha egy ügyvéd mesterséges intelligenciát használ vagy bármilyen olyan fejlett jogi technológiát, amely háttérbe szorítja az emberi közreműködést, akkor az milyen felelősségbiztosítási vagy szabályozási kérdéseket vethet fel?
CW: Mely fejlett technológiákat érintik konkrétan?
Ződi Zsolt: A jogi technológiai megoldásokat is generációkba soroljuk. Az elsőbe legfőképpen az irodaautomatizálás tartozik - iktatórendszerek, dokumentummenedzsment megoldások, valamint ide soroljuk még a '80-as és '90-es évek nagy állami nyilvántartásait is. A második generációba az internetalapú megoldások kerültek, ezek közül két nagy klasszikust említenék meg. Az egyik a főleg bírósággal és a hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartásra szolgáló rendszerek - ilyen például az online vagy távoli iratbetekintés. A másik az ügyféltájékoztató felületek, ahova nemcsak a közzétett bírósági ítéletek és különböző információk tartoznak, hanem például a pertartam-kalkulátor is, amely ügytípustól függően kiszámolja, hogy mennyi ideig tarthat az adott per, de akár azt is le lehet kérdezni, hogy az ilyen típusú vitákban milyen ítéletek születtek mindaddig. A harmadik generációs megoldások közé tartozik szinte minden új technológia - ilyen a blokklánc, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a neurális hálók. Ugyancsak ide soroljuk például az intelligens keresőket. Ezek olyan intelligens dokumentumszortírozók, amelyek nagy mennyiségű jogi dokumentumot tudnak csoportosítani, számtalan felhasználási lehetőséget kínálva így - akár cégfelvásárláskor, több tízezer szerződés áttanulmányozásához. Az új generációs technológiák közé tartoznak az online vitarendező rendszerek, amelyek félig automatizált módon, például válások során akár a vagyonmegosztási megállapodás megkötését is elősegíthetik a felek között. Itt kell megemlíteni a dokumentum-összeállító rendszereket, amelyek egyfajta okos szövegszerkesztőként képesek többféle, külső rendszerből összegyűjteni a szükséges adatokat, és szövegsablonok alapján összeállítani a strukturált jogi dokumentumokat. Amennyiben egy ilyen rendszert természetes nyelvfeldolgozási módszerekkel és gépi tanulás segítségével tovább fejlesztenek, képes megtanulni akár egy ügyvéd szófordulatait, szokásait, tipikus szerződési rendelkezéseit, de arra is oda tud figyelni, hogy mely rendelkezések zárják ki egymást, és melyek szükséges feltételei egymásnak.
Mindemellett a predikció is fontos terület, ám a jog keretén belül 100 százalékos jóslatot mondani nem lehet, mert a végső szót úgyis a bíróság mondja ki. Mindazonáltal, a hasonló ítéletek - szintén a természetes nyelvfeldolgozási módszerek segítségével - gyors összegyűjtése és elemzése jó alap lehet arra, hogy rálássunk egy ügy végkimenetelére. Bár a szakmai közösség egy bizonyos része vitatja a predikció értelmét, hiszen az nem tudja teljes biztonsággal megmondani, hogyan dönt majd a bíró, de a gyakorlatban nagyban elősegítheti a peren kívüli megegyezést. Ennek egyik pozitív következménye, hogy az ügyek jelentős része így el sem jut a bíróságig, mégis rendeződnek. A jogi predikciós és elemző programok egyik fő szolgáltatása emellett például a bírói profilrajzolás, amelyből szintén következtetések vonhatók le egy ügy kimenetelére vonatkozóan.
CW: A jogászok ettől fogva akár feleslegessé is válhatnak?
Ződi Zsolt: Jó kérdés, hiszen számtalan szakma van, amely megszűnt az automatizáció miatt. Mindazonáltal, a jogban meg kell különböztetnünk két területet. Az egyik a nagy jogviták - például büntetőügyek -, amelyek bíróság előtt zajlanak, és részletesen boncolgatják, hogy mi történt pontosan, ki sértette meg a jogot, és megsértette-e egyáltalán, ez alapján pedig bűnös vagy ártatlan. Itt egyelőre nem tűnik úgy, hogy bármilyen gépi technológia komoly riválist jelentene a jogászok és ügyvédek számára, hiszen az ember nem pótolható a megtörtént jogsértések komplex tényállásának felállításában vagy a mérlegelést igénylő kérdésekben. Ráadásul az ilyen ügyekben morálisan sem lenne elfogadott egy gépi döntés. Viszont számos olyan szegmensben - mint amilyen a compliance - hasznos lehet az automatizáció, a megelőzés érdekét szolgáló szabályok betartását ugyanis rá lehet bízni a gépekre. A technológiai rendszerek sokkal hatékonyabban végzik el azokat az automatizmusokat, amelyek nem igénylik az emberi közreműködést. Ilyen például az adatvédelmi jog betartása az online világban - az más kérdés, hogy az ehhez szükséges szabályozást valakinek el kell végeznie: ki kell találni, hogy milyen előírások óvják meg az embereket bizonyos kockázatoktól, és ezeket a rendeleteket meg kell alkotni.
Jó példa erre az okos szerződés. Ez egy "önvégrehajtó" dokumentum, amelyek lényege, hogy a szerződéses rendelkezéseket szoftveres feltételekként rögzítik, így ezek automatikusan képesek a teljesítést (például pénzátutalást, regisztrációs aktusokat, igazolások kiállítását) ellenőrizni, és elvégezni. Például egy ingatlaneladás során nem kell kiállítani az igazolási lapot, nem kell letétbe tenni a pénzt - így teljes joggal gondolhatnánk, hogy az ügyvéd feleslegessé vált. De ki az, aki végső soron az okos szerződés rendelkezéseiben mindezt lekódolja, a felek akaratát algoritmusokká, vagy algoritmikus feltételekké alakítja? Azt gondolom, hogy a jogászokra mindig szükség lesz, csak nem feltétlenül a hagyományos szerepkörökben.
CW: Európai Uniós szinten milyen változások mennek végbe ezen a területen?
Ződi Zsolt: A jogi technológiával kapcsolatos szabályozás terén több előrelépés is van. Az egyik ilyen a European e-Justice Portal, amelynek célja a határokon átnyúló igazságügyi együttműködések meggyorsítása. A jelenlegi helyzet ugyanis nagyon rossz ebből a szempontból, az igazságügyi digitalizációt nem követte le Európa jogrendszere, és különösen maga az európai egységes tér sem. Holott kifejezetten a büntetőügyekben lenne nagyon fontos, hogy a különböző nemzeti bíróságok be tudjanak tekinteni egymás nyilvántartásaiba, de eddig még arra sem volt lehetőség, hogy két ország bírósága egymás között bizonyítékokat tudjon küldözgetni elektronikus úton, biztonságos rendszeren keresztül. Ugyancsak nagyon lemaradt a sorban a bűnügyi nyilvántartás fejlesztése, de szerencsére már erre is van az EU-nak projektje.
A másik, amit mindenképpen megemlítenék, az az EU mesterséges intelligencia-rendelet tervezete. Az Artificial Intelligence Act (AI Act, AIA) 2021 áprilisában jelent meg, és amennyiben jövőre elfogadják, úgy 2 éves átfutás után életbe is léphet. Ez azért fontos, mert a jogi informatikai megoldások nagy részét magas kockázatú rendszernek tekintik, amelyeknek így termékmegfelelési folyamaton kell átesniük, akkreditált szervezetnél történő bevizsgálás után engedélyeztetésük szükséges. Ide tartoznak bizonyos típusú mesterséges intelligenciák, ami tulajdonképpen nagyrészt gépi tanulórendszereket jelent, ez a készülő jogszabály az ilyen jellegű termékek megfelelésszabályait fogja előírni, amire most nagy szükség van.
Természetesen ne feledkezzünk meg a GDPR-ról sem, az adatvédelem ugyanis nagyon fontos téma napjainkban, hiszen minden adatokkal dolgozik, mindenhol előkerülnek személyes adatok, és ahol személyes adat van, ott GDPR-nak is kell lennie. Ide kapcsolódik a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat, amely a köztes szolgáltatók - elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek - felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg, többek között az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani.
Szintén nagyon fontos uniós előrelépés a Data Governance Act adatkormányzási rendelet, amely az EU adatstratégiájaként egységes európai adatpiac megteremtését célozza, sokkal szélesebb körben hozzáférhetővé téve a közadatokat. Ebbe a halmazba tartoznak ugyanis a bírósági ítéletek, jogszabályok szövegei, más hatóságok határozatai is.
CW: A pandémia hozzájárult a jogi technológiák láthatóbbá válásához?
Ződi Zsolt: Nagyon. A korábban említett második generációs technológiákat alkalmazó rendszerek tulajdonképpen a járványidőszakban vizsgáztak a legtöbb országban. Nagyon sok államban az ilyen jellegű fejlesztéseket a bevezetésüket követően opcionálisan tették elérhetővé, vagy bizonyos szűk területeken tették kötelezővé alkalmazásukat. Ám abban a pillanatban, hogy kitört a pandémia, gyakorlatilag mindenkinek át kellett állnia. Az igazságszolgáltatás szempontjából ez azt jelentette, hogy az ügyvéd csak elektronikusan tudott okiratot beadni, csak elektronikusan tudta azt megnézni, a tárgyalásokat pedig online tartották. Országonként és kontinensenként eltérő, ki milyen gyorsan és eredményesen tudott váltani. Hazánkban az egész jogi technológiai világ megrekedt valahol az első és a második generáció között, amit a koronavírus gyakorlatilag belelökött a másodikba, majd azon keresztüllendítve elérkeztünk a harmadik generációs megoldások kapujába.
CW: Nagyon fontos kérdéseket elemzett az idei Legal technology and its impact on the access to justice, society, and the legal industry, jövőre is várható folytatás?
Ződi Zsolt: Szeretnénk hagyományt teremteni és minden évben megszervezni a konferenciát, akár más formában is, olyan jogi technológiai "sztárokkal", mint idén Dory Reiling volt holland bírónő, a LegalTech egyik legismertebb alakja, Kai Jacob a KPMG jogi technológiai főnöke, Dariusz Szostek, a nemrég megjelent vaskos LegalTech kötet szerkesztője, Miskolczi Andrea, a Dentons Európai Innovációs Igazgatója, Eric Eck az Ernst and Young európai jogi technológiai vezetője, valamint számos olyan előadóval, akik között a jogi szolgáltatási iparág innovátorait, volt és jelenleg is aktív bírákat, ügyvédeket és IT szakembereket egyaránt találhatunk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Digitális Jogalkalmazás kutatócsoportunknak határozott szándéka ezzel a területtel továbbra is ilyen hangsúlyosan foglalkozni. Ősszel érkezik egy magyar nyelvű tanulmánykötetünk is, amelynek jelentős számú fejezete tárgyalja a jogot a technológia mentén. Mindenkinek ajánlom figyelmébe!
