Sokan azt gondolják - bocsássuk rögtön előre: tévesen -, hogy az ingyenes, nyílt forráskódú szoftver és a Microsoft Windows kölcsönösen kizárják egymást. Elvégre a nyílt forráskódú fejlesztési modellt legszorosabban a Linux operációs rendszerrel társítják, vagy kevésbé szorosan a változatos Unix-változatokkal. Úgyhogy amikor valaki a kettőt együtt említi, fel kell készülnie arra, hogy egyesek furcsán fognak ránézni. Pedig van az ingyenes és nyílt forráskódú alkalmazásoknak egy egyre növekvő, impozáns csokra, amely kifejezetten a rettenthetetlen Windows-felhasználókat várja.
Egyet közülük valószínűleg már mindeni ismer: a Mozilla projekt webböngészője, a Firefox régóta létezik. Ez az egyik legjobb példa arra, hogy a nyílt forráskódú fejlesztés hogyan tud olyan első osztályú megoldást produkálni, ami maga mögé utasítja a riválisokat. Ám hiba lenne a Mozilla.com-nál elakadni, hiszen a Firefoxon kívül számos más nyílt forráskódú kincs várja, hogy a felhasználók felfedezzék. Vannak közöttük olyan eszközök, amelyek fejleszthetik a produktivitást, kiterjesztik kommunikációs lehetőségeinket, vagy éppen abban segítenek, hogy elháríthassuk a biztonsági fenyegetéseket.
Kapcsolódjon könnyedén a FileZillával!
A FileZilla egyike azoknak a kifinomult és modern internetes eszközöknek, amelyek nélkül manapság szinte élni sem tudunk. A program lényegében egy jól felszerelt windowsos FTP-kliens, amely az FTP-oldalak elérését hatékony, produktív folyamattá varázsolja. Legfőképpen azt szeretjük benne, ahogyan a sok állományból álló adatátviteleket kezeli. Manapság egy FTP-klienst legfőképpen arra használunk, hogy különböző weboldalakat frissítsünk. Így azt a képességét, hogy nagy mennyiségű módosított forrásállományt is fel tud dolgozni, különösen hasznosnak találtuk. A legtöbb művelet egyszerű húzd és ejtsd (drag and drop) módszerrel végezhető el. Ha azonban éppen arra van szükségünk, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljunk az adatátvitel felett, akkor beléphetünk a FileZilla szédítő méretű konfigurációs menüjébe. Ott például megtaláljuk az időzónák kezelésének lehetőségét, ami nagyon nagy segítség, ha olyan szervereket használunk, amelyek például kilenc órával eltérő időzónában működnek.
A FileZilla tényleg az adatátviteli programok svájci bicskája és egyben ez a gyengesége is. A készítők abbeli nagy igyekezetében, hogy minden elképzelhető FTP-forgatókönyvet lefedjenek, egyfajta Frankenstein terméket készítettek - a felhasználói felületek többféle iskolájának fura keverékét. Például a program, amely most a 3.1-es változatánál tart, egy archaikus kinézetű, a 3.1-es Windows-érára jellemző eszközsort használ, a legtöbb opciót és hathatós szolgáltatást pedig fa struktúrájú párbeszéddobozokba és menükbe temeti.
A FileZilla központi ablaka szintén egyfajta atavisztikus visszaütés, megtévesztő, négypaneles könyvtárfával és olyan elrendezéssel, amely a régi Windowsok állománykezelőjére emlékeztet. Valójában a FileZilla teljes felhasználói felülete egy kissé korosnak tűnik, ami talán annak a mellékhatása, hogy a kliensprogram több platformra is létezik.
Dupla OS-élmény a VirtualBoxszal
A VirtualBox szedett-vedett, kicsit zavaros programból nőtte ki magát a desktopvirtualizáció komoly versenyzőjévé. Az érdem elsősorban a Suné. Az open source termékek iránt elkötelezett cég átvette a VirtualBoxot alulfinanszírozott eredeti fejlesztőjétől, az InnoTek GmbH-tól, és megfelelő technikai erőforrásokat és figyelmet biztosított a program továbbépítéséhez, hogy az eredetiben rejlő lehetőségek kibontakozhassanak.
Az eredmény kiváló: a Sun VirtualBoxa rivalizál a VMware kategóriateremtő Workstation termékével - sőt bizonyos aspektusból túl is haladja. A VirtualBox hordozó és vendég operációs rendszer támogatása kiterjed gyakorlatilag a Windows, a Linux, a Unixok és a Mac OS X összes 32 és 64 bites változatára. És bár hiányzik belőle fizetős vetélytársának szofisztikált IDE- vagy különálló virtuális gép authorizációs képessége, ezt azzal próbálja ellensúlyozni, hogy nagyobb teljesítményt kínál. Ennek egy eleme például az, hogy virtuális gépenként akár 32 virtuális processzort és 16 gigabájt memóriát is támogat. (A VMware Workstation 6.5 maximum két processzort és 8 gigabájt memóriát támogat virtuális gépenként.)
Sajnos a VirtualBoxnak is van Achilles-sarka: a felhasználói felület - azaz egy újabb áldozata van a keresztplatform-fejlesztésnek. A VirtualBox felülete rengeteg nem szabványos megoldást és egyedi párbeszédablakot kínál, amelyek jobban illeszkednének egy Linux vagy Unix rendszerbe, mint a Windows bármelyik kiadásába. Bár a VirtualBox igyekszik segédkezni a vendég operációs rendszer konfigurálásának folyamatába - például azzal, hogy megjelöli az inkompatibilis konfigurációs paramétereket, és korrekciókat is javasol - a közelében sincs a VMware-féle Easy Install mechanizmusnak.
Bár a felhasználói felület nem a legszebb, a VirtualBox remekül lefedi az alapokat és a 3.0-s változatától kezdve fénye elhomályosítja a VMware Workstationét a processzor- és a memóriaskálázhatóság terén. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a VMware miként reagál erre a potenciális fenyegetésre a desktop virtualizáció területén.
Tudjuk le a munkát ingyenes irodai programmal!
Az OpenOffice.org egyike azoknak az eszközöknek, amelyeket a leggyakrabban említenek meg, ha a nyílt forráskódú közösség legütőképesebb munkái kerülnek szóba. Mivel van benne szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutatókészítő, sőt rajzoló és adatbázis funkció is, gyakorlatilag teljes értékű irodai programcsomagot kínál, nem is akármilyen minőségben: képes az olyan cégek, mint a Microsoft, a SoftMaker, a SaaS, a Google vagy a Zoho ?fizetős" termékeivel konkurálni. Ezenkívül számos olyan céges változathoz ad alapot, mint az IBM Symphony és a Novell Go-OO.org.
Sajnos vannak hátulütői is annak, hogy az OpenOffice.org reflektorfénybe került. Legfőképpen az, hogy gyakran válik a nyílt forráskódú fejlesztések ellenlábasainak céltáblájává. Egyrészt kritizálják azért, hogy kezd túl testessé válni, másrészt elég sűrűn elhangzik a vád, hogy megadja magát a ?szolgáltatásitisz" nevű betegségnek. Ez utóbbin azt értik a kritikusok, hogy az openOffice.org minden új verzióval igyekszik megfelelni a piacot uraló Microsoft Office-nak, illetve keresi azokat a pontokat, ahol lepipálhatná azt.
Sajnos van a programnak néhány alapvető hiányossága, mindenekelőtt az, hogy a fejlesztők egyelőre nem tudták megoldani tökéletesen a Microsoft formátumú állományok megbízható importálásának és exportálásának képességét. Ennek következtében azonban számos potenciális céges felhasználó számára eleve lehetetlenné válik, hogy ezt az ingyenes Office alternatívát használja.
Persze így is maradnak szép számmal olyan cégek, valamint egyéni felhasználók, amelyeknek/akiknek ez nem kardinális kérdés, mert nincs szükségük arra, hogy gyakran cseréljenek adatot a Microsoft Office-szal. Nekik az OpenOffice.org ütőképes eszközt kínál ahhoz, hogy elérjenek nagyjából bármit, amit egy tipikus üzleti felhasználó megkíván. Az OpenOffice.org Writer vetekszik a Microsoft Worddel a szolgáltatások terén, a Calc és Presentations pedig több mint megfelelő a legigényesebb felhasználók számára is.
A cikk második részében a Mozilla Firefox internetböngészőt, a Paint.net kép- és fotószerkesztőt és a Media Player Classic univerzális médialejátszót, harmadik részében pedig a PDFCreator PDF-készítő és szerkesztő programot, a 7-Zip állománytömörítőt, a ClamWin víruskeresőt és a TrueCrypt titkosítót mutatjuk be.
