Terjessze ki horizontját a Mozilla Firefoxszal!
Mint ahogy az OpenOffice.org, a Firefox is szinte szinonimája az ingyenes nyílt forráskódú fejlesztésnek. Ugyanakkor a közösség legnagyobb sikertörténete is, hiszen a weben szörfölők több mint 30 százaléka a Firefox valamilyen változatát használja. A történet még inkább figyelemreméltó, ha visszaemlékszünk arra, hogy a Microsoft néhány kurta évvel ezelőtt még az internethasználók 90 százalékát szolgálta ki a Windows operációs rendszerekhez mellékelt Internet Explorerrel.
Bár a Firefox ingyenes, nem hullik az ember ölébe úgy, mint az Internet Explorer, meg kell keresni, le kell tölteni és telepíteni is kell - azaz olyan feladatokat kell elvégezni vele kapcsolatban, amelyek meghaladják az átlagfelhasználó képességeit. A Mozilla.org képes volt arra, hogy legyőzze az emberek eredendő lustaságát, és a felhasználók széles körét győzze meg arról, hogy érdemes kipróbálni a Firefoxot, amivel bizonyították a termék minőségét, és kihasználták a közösség pozitív fogadtatásának erejét. A menő, hozzáértő felhasználók - úgy tűnik - Firefoxot használnak, míg az Internet Explorerről úgy tartják, hogy az igénytelenek és a béna kezdők választása.
Az is segít, hogy a Firefox bitang jó böngésző, fulladásig tömve hasznos szolgáltatásokkal, átgondolt csinosításokkal. Ilyen például a ?one-touch bookmarking", integrált keresés és a címmező - amely ?awsome bar"-ként is ismert. Ha olyasmit találunk a Firefoxban, ami nem tetszik, vagy hiányzik egy szolgáltatás, akkor a 6000-nél is több kiegészítő egyike valószínűleg már megoldotta a problémát. Igazából ez az aktív, kiegészítőket gyártó közösség az, ami a Firefoxot olyan vonzóvá teszi.
Mutassuk meg kreatív oldalunkat a Paint.net-tel!
A Paint.net kép- és fotószerkesztő alkalmazás viharos múltra tekint vissza. Eredetileg teljes egészében nyílt forráskódú projektként indult, de fejlesztői arra kényszerültek, hogy a korlátozó, Creative Commons License (változatlanul ingyenesen hozzáférhető, de forráskód nélkül) alatt jelentessék meg, miután egyes gátlástalan illetők úgy döntöttek, hogy átnevezik az eredeti programot, és megpróbálják pénzért értékesíteni.
Jelenleg a Paint.net-re csak az ?ingyenes" rész igaz a FOSS (Free and Open Source Software - szabad/ingyenes és nyílt forráskódú szoftver) rövidítésből, ami igencsak sajnálatos, hiszen a program igazi gyöngyszem.
A Paint.net-et egy csapat Washington State Universityre járó diák tervezte. Az volt a céljuk, hogy kiváltsák a Windows beépített, őskori Paint nevű alkalmazását. A program szofisztikált képszerkesztési képességek tárházát vonultatja fel: kezeli a rétegeket (layer), beépülő modulok (plug-in) segítségével újabb képszerkesztési effektusokat lehet hozzáadni, emellett számos állománytípust támogat. A Paint.net fanatikus hívei szeretik azt gondolni, hogy kedvenc képszerkesztőjük funkcionális alternatívája az olyan jól ismert és drága pénzért mért eszközöknek, mint az Adobe Photoshop vagy a Paint Shop Pro. Valójában a kulcsfontosságú területeken - ecsetválasztás, feliratok elhelyezése és manipulálása stb. - vannak korlátai, ráadásul nagyon hiányzik belőle a lapolvasók kezeléséhez szükséges TWAIN támogatás. Ezek olyan hiányosságok, amelyek miatt az alkalmazásnak az amatőr ligában a helye.
A program a Microsoft .Net keretrendszeren alapul, ami némileg megdobja komplexitását. Ugyanakkor, ha máshoz nem használjuk a .Net Frameworköt, akkor nem biztos, hogy gazdaságos, hiszen a program hardverigényéhez hozzá kell számítanunk egy jókora területet a háttértár-kapacitásunkból is, hiszen például a 3.5-ös SP1 több mint 200 megabájtot foglal el.
Vissza a jövőbe a Media Player Classickal
A Media Player Classic valószínűleg nagyon sokakban kelt vegyes érzelmeket. Egyrészt majdnem azonosnak tűnik azzal az eredeti Media Player-kiegészítővel, amelyet a Windows 9x-ekhez mellékeltek néhány éve. Másrészt a külső megjelenése megtévesztő, mert a motorháztető alatt az MPC egy igazi rejtőzködő szörnyeteg, beépített támogatással audio- és videoformátumok széles skálájához, egy bővíthető architektúra, amely a látszatra rejtett szolgáltatások kimeríthetetlen tárháza.
Minden nosztalgiát félretéve, az integrált visszajátszási támogatás az, ami az MPC-t olyan népszerűvé teszi. Egyszerűen elég csak letölteni a programot a SourceForge.net weboldalról, és futtatni (nem kell telepíteni), és máris azonnal képesek vagyunk döbbenetesen sok formátumú médiaállományt - beleértve az MPEG/MPEG-2/MPEG-4, DivX, Xvid, és CD/VCD/DVD-t is - lejátszani anélkül, hogy külső kodekeket kellene telepíteni. Sokan tekintenek úgy az MPC-re, mint a médiaállományok lakmuszpapírjára. Ha az MPC nem tudja lejátszani, akkor valószínűleg valami baj van az adott állománnyal.
Vannak olyan esetek, amikor az MPC nem szolgál teljes körű támogatással (például az Ogg Vorbis formátumú állományokról közismert, hogy vannak velük problémák). Ezekben az esetekben az MPC - amely a Microsoft DirectShow média streaming architektúrájára épül - képes külső kodeket felhasználni a célból, hogy a problémás állományt lejátssza. Az MPC még arra is képes, hogy digitális videorögzítőként működjön. Támogatja a legtöbb Windows-támogatta tévévevőt. Ezért például képes a tévéadásokat lemezre rögzíteni.
A program magyar fejlesztők munkája.
A cikk első részében a FileZilla FTP-klienst, a VirtualBox asztali virtualizációs környezetet és az OpenOffice.org irodai alkalmazás programcsomagot, harmadik részében pedig a PDFCreator PDF-készítő és szerkesztő programot, a 7-Zip állománytömörítőt, a ClamWin víruskeresőt és a TrueCrypt titkosítót mutatjuk be.
