Legutóbb, amikor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának nyolc féléve futó Startup Menedzsment fakultatív tárgyának oktatása keretében a startupspecifikus kommunikációról tartottam előadást, a tantárgy kitalálója és vendégelőadója, Németh Attila felkérésére, az egyik hallgató a projektmenedzsmenttel kapcsolatos megjegyzésemre hivatkozva tett fel kérdést. A startupok esetében is nagy jelentőséggel bír, hogy hatékonyan menjenek végbe a belső folyamatok, projektek - a szakértő irányítás, az olajozott csapatmunka itt is a gyors és sikeres megvalósítás egyik legfőbb záloga. Akárhányszor említem valamilyen kontextusban a projektek menedzsmentjét, nem mulasztom el megjegyezni, hogy nekünk, magyaroknak sokat kell még pallérozódnunk e téren - így teszek ebben az előadásomban is.
A hallgató azt firtatta, miért vélekedek így. Gyors válaszomban azt a gyakori problémát említettem és írtam körül példaként, hogy a projektet megvalósító csapatban a vállalati hierarchia különböző szintjeiről érkező tagok közül a magasabb beosztásúak beilleszkedése a projektszerű működésbe gyakorta ütközik nehézségekbe. Minél magasabbról érkezik a tag, annál nagyobb a kockázata annak - nálunk legalábbis -, hogy visszaél egyébként kétségtelen befolyásával, és hogy képtelen vagy nem hajlandó kellő alázattal, időre és az elvárt minőségben elvégezni a számára kiadott projektfeladatokat.
Nem tartom kielégítőnek a válaszomat, ahogyan most visszagondolok rá, ezért itt megemlítek három területet, amelyeken van mit javulnunk, jobbá válnunk. Hosszú éveken át dolgoztam nemzetközi környezetben, voltam két éven át Brüsszelben egy nemzetközi csapat vezetője, úgy vélem, rendelkezem annyi tapasztalattal, hogy rámutathassak néhány gyenge pontunkra.
Kommunikáció. Komplex terület ez, különösen a projektmenedzsmentben az. Pontosság, hitelesség, közérthetőség, reszponzivitás, hatásosság és hatékonyság mind szóban, mind pedig írásban, a kommunikáció időzítésének helyes megválasztása, helyes megválasztása annak, kiket vonunk be az adott kommunikációba, a kommunikációs csatorna vagy csatornák helyes megválasztása - csupán néhány példa arra, milyen szempontok szerint ítélhető meg egy adott személy - projektvezető, projekttag - vagy szervezet kommunikációja. Hazai élményeim tucatjaival illusztrálhatnám, milyen hibák elkövetésére vagyunk képesek egy projektben - az előző felsorolás minden elemében van mit javulnunk.
Alázat. Brüsszelben úgy hozta a sors, hogy elődöm (egy francia) maradt a csapatban, ami magában hordozta a feszültségek kockázatát - egy ideig -, mígnem valódi szembenállássá komolyodott. Gyakoriak voltak köztünk a nyílt viták, az összeszólalkozások, nem egyszer emeltük föl a hangunkat annyira, hogy zengett tőle az iroda. Ám amikor jöttek a projektek (például egy rendezvény, ahol nemritkán együtt léptünk a pódiumra), példaszerűen működtünk együtt - még közvetlen kollégáink nagy csodálatát is kiváltva. A közös cél elérése érdekében nemegyszer személyes áldozatokat kell hoznunk - az alázat természetessé teszi számunkra az áldozatvállalást.
Vállalás. Projekt nincs hiba nélkül, az esetek nagy többségében nincs hiba felelős nélkül. Tönkreteszi a projektcsapat morálját, ha a hiba nyilvánvaló elkövetője nem ismeri el, hogy ő a tettes. Még nagyobb a baj, ha a hiba elkövetője hatalmas elánnal tesz meg mindent azért, hogy valaki másra, másokra kenje a felelősséget. Ez a kenegetés nemzetközileg is ismert jelenség, amiben viszont mi, magyarok dobogós helyre tarthatnánk igényt, ha rendeznének ilyen bajnokságot.