A mesterséges intelligencia térnyerése az egyenlőtlenségeket is elmélyítheti - derül ki egy kutatásból.

Innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást nagyon is komolyan veszik.

A felmérés szerint az ESG már az üzleti sikeresség alapját képezi, és a vezérigazgatók 69 százaléka állítja, hogy ezeket a szempontokat az értékteremtés eszközeként építették be üzleti tevékenységébe.

A generatív MI alapvetően alakítja át többek között a vállalati HR-folyamatokat is, a kérdés pedig az, hogyan lesznek képesek az emberek és a szervezetek alkalmazkodni hozzá.

Az ARISA keretében készített tanulmány szerint tizenkét európai ország egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével az adattudósok, a gépi tanulási és az adatmérnökök iránt lesz a legnagyobb kereslet. A magyar cégek is osztják ezt a véleményt, csupán az első három helyezett sorrendjében van különbség.

Már most ki kell képezni a munkavállalókat az MI és más diszruptív technológiák használatára.

Digitális átalakuláson azt a hatást értjük, hogy digitális, diszruptív technológiák radikálisan változtatják meg egy-egy szervezet, vagy akár teljes iparág működési logikáját, folyamatait, üzleti modelljét. A vállalatok szintjén nézve ez több a modern technológiák puszta adaptációjánál, hiszen a folyamatok, az üzleti modell és a kultúra is változáson kell, hogy átmenjen a sikeres átalakuláshoz. Mindezzel együtt érdemes vizsgálni azt, érzékelik-e a válaszadók a digitális technológiák hatását iparágukban.

A legnagyobb kihívás, amivel a vállalatoknak és a technológiai szállítóknak manapság szembe kell nézniük, az a digitális diszrupció.

A digitális átalakulás felforgatja az üzleti élet számos területét, komoly kihívások elé állítva a folyamat levezénylésében kulcsszerepet játszó informatikusokat.

A diszruptív technológiák hatásáról, az innováció és munkaerőpiac kapcsolatáról, valamint a köznevelés, felsőoktatás, szakképzés problematikájáról szól az IVSZ idei konferenciája.