Idei felmérésünkben úgy találtuk, hogy a válaszadók még mindig jelentősnek látják a modern technológiák átalakító hatását az iparáguk - és így nagy valószínűséggel a saját szervezetük - életében is. Érdekes megfigyelni, hogy a pénzügyi területről érkezett válaszok az informatikai szervezetekéhez hasonló fontosságot tulajdonítottak a digitális technológiáknak, míg az állami szervezetek lényegesen kisebbnek látták a technológia hatását.
A pénzügyi szektor szereplőin persze nem lepődünk meg, hiszen ez az iparág már korábbi felméréseinkben is kiemelkedő fontosságúnak érezte a digitális technológiák hatását, és a fintech töretlen sikerével, az azonnali fizetési rendszer bevezetésével, a PSD2 elindulásával és a 2021. január 1-jétől életbe lépő elektronikus fizetési lehetőség biztosítási kötelezettségével együtt nem is vártuk ennek csökkenését.
Bizonyos értelemben nem lepődünk meg az állami szervezetek alacsony pontszámán sem, hiszen ez nem azt jelenti, hogy e szervezeteknél ne lennének fontos fejlesztések, ám az ágazat radikális átalakulása nem következik be. E területen minden bizonnyal jogalkotói, állami ösztönzési feladatok segítenék elő a valóban digitális átalakulásnak tekinthető fejlődést.
Felmérésünk alapján úgy látjuk, hogy az üzleti oldal erőteljesebben érzékeli a digitális technológiák hatását a szervezetre mind a versenytársakon, mind a teljes iparágon keresztül. Az informatikai funkció - még akkor is, ha feladatának érzi az innováció felkutatását és az üzlet elé vitelét - kevésbé érzékeli a versenytársak vagy az iparág felől érkező nyomást. Ez a trend már korábbi kutatásainkban is látható volt, egyetlen területen történt változás: az üzleti oldal már sokkal intenzívebben tapasztalja a versenytársak digitális átalakulását. Ennek a magyarázata egész egyszerűen az, hogy sokkal láthatóbb, érzékelhetőbb lett a digitális átalakulás hatása, tehát a versenytársak megvalósult projektjei már láthatóak. A digitális átalakulás érzékelhetőségére az alfejezet végén még visszatérünk.
Kutatásunkból az is látható (még ha nem is kiemelkedő erősséggel), hogy az üzleti és az IT-oldal is erőteljesebben érzékeli az iparági versenyt, mint a fogyasztói igényeket a digitális szolgáltatások, digitális innovációk iránt. Ez viszont felveti az ügyfélorientált fejlesztési módszertanok, a design-szemlélet, például a design thinking iránti látens igényt, hiszen a digitális átalakulás mindig a magasabb ügyfélélményt kell, hogy célozza, azonban az ügyfél megismerése és partnerként kezelése nélkül ez nem fog tudni megvalósulni.
2020-as kutatásunk egyik fontos megállapítása, hogy az informatikai és üzleti oldal nézőpontja az informatika szerepéről a digitális átalakulásban jelentősen eltér. Az üzleti oldal sokkal alacsonyabbra ítélte az IT ösztönző, koordináló és általános támogató szerepét a digitális átalakítási projektekben, mint az informatikai oldal maga.
Az üzleti oldal kezdeményező szerepe sok esetben az informatikai terület háttérbe szorulását eredményezi a digitalizációs kezdeményezésekben, ami együtt jár az árnyékinformatika jelenségének erősödésével.
Bár arról, hogy az üzlet és az informatika ez utóbbi szerepét másként ítéli meg, már korábbi kutatásainkban is szót ejtettünk, azonban a különbségek most erőteljesek. Nagyon fontosnak érezzük annak hangsúlyozását, hogy az üzleti oldaltól a reális elvárások, míg az informatikai oldaltól az egészséges önkritika megléte kulcsfontosságú lenne a gyümölcsöző kapcsolathoz.
Mindenesetre a digitális átalakulás hatását a válaszadók nagyon pozitívan ítélték meg. Kijelenthető, hogy kezd beérni és jól láthatóvá válni az, hogy a digitális átalakulás pozitívan járul hozzá az érintett szervezet hatékonyságához, és a legfontosabb teljesítménymutatókat is javíthatja. A korábbihoz képest jóval erősebb lett az a vélekedés is, hogy a szervezet teljesítményjavulása nagyrészt a digitális átalakulásnak köszönhető.
A fentiek azt mutatják, hogy a digitális átalakulás még több évig velünk marad, és meg fogja határozni a vállalati teljesítményt. Viszont azt is látni kell, hogy elégtelen üzleti-IT kapcsolat esetén a várt sikerek kétségesek lehetnek.
Reagálunk vagy stratégiát alkotunk?
Kutatásunk következő részében arra kerestük a választ, hogy az informatika mennyiben tekinthető stratégiai fontosságú területnek a vizsgált szervezeteken belül. Az informatikai költségvetés alakulása a terület üzleti, stratégiai fontosságát átfogóan jellemző mérőszám. Nemzetközi szinten az elmúlt három évben folyamatosan - kisebb-nagyobb mértékben - a költségvetések átlagos növekedéséről számolnak be a kutatók (2017: 2,4 - 2018: 4 - 2019: 1,1 százalék), az eredeti trendek szerint 2020-ra az elemzők 3-4 százalékos növekedést vártak.
Tekintettel az egészségügyi és gazdasági kihívásokra, a Gartner 2020-ra több mint 7 százalékos csökkenést jelez előre, és még 2021-re is 5 százalékos csökkenést vár. Ez utóbbiban ugyanakkor nagy a bizonytalanság, hiszen az idei csökkentést az óvatosság indokolja, de ha jövőre sikerül gyorsan rendezni az egészségügyi kihívásokat, és megindul a gazdaság fellendülése, úgy az biztos, hogy a technológiai megoldások által erősen meghatározott lesz.
Ellentétben a nemzetközi trendekkel, a hazai szervezetek visszajelzései alapján a 2019-es 3 százalékos informatikai költségvetés-növekedést is sikerült jelentősen meghaladni, 2020-ban annak átlagosan 4,6 százalékos növekedését láttuk, miközben a hazai vállalatok közel fele (48 százalék) számolt be a költségvetés növekedéséről, és alig 18 százalék jelezte az informatikai költségvetés csökkenését. Nehéz azt gondolni, hogy Magyarország ennyire ellentétesen mozogna a nemzetközi trendekkel, inkább úgy látjuk, hogy Magyarországon a szokásos halasztott módon jelenik meg a válság hatása, sőt az idei évben a megnövekedett elvárások is indokolják a fenntartott növekedést, sőt szerencsés esetben a nagyobb visszaesési fázis akár át is ugorható.
Noha az IT-költségvetés alakulása önmagában is fontos mutató, a vállalat árbevételének fényében azonban különösen sokat mondhat arról, mennyire tekinti a szervezet stratégiai eszköznek az informatikát. A vállalatok árbevételének alakulása és az IT-költségvetés alakulása között azonban 2020-as kutatásunk szerint meglepő módon nem mérhető szignifikáns korreláció - valószínűleg az éves váratlan körülmények miatt - a két tényező egymástól függetlenül mozog.
Az informatikai költségvetés növekedése alapvetően pozitív jel lenne, azonban a költségvetéstervezési időszakban kezdődő "új válság" is magyarázhatja a felívelést, hiszen a távmunka feltételeinek kialakítása, illetve egy sokkal erőteljesebb üzletmenet-folytonossági felkészülés jelentősen érzékeltethette a hatását a költségvetésben. Pontos értékelést leghamarabb jövőre, de inkább két-három év távlatából tudunk majd készíteni.
Láthatóan domináns gyakorlat maradt a hazai szervezeteknél, hogy az informatikai vezető közvetlenül a szervezet elsőszámú vezetőjenek (vezérigazgató, ügyvezető, elnök) tartozik beszámolással. Ez a megoldás az informatika szerepének erős elismertségét, stratégiai fontosságát is mutatja, és erősíti az innovatív szerep betöltésének lehetőségét. A megkérdezett szervezetek közel kétharmada (63 százaléka) számolt be ilyen irányítási gyakorlatról, az elmúlt években közel azonos ez az arány.
A vállalatok jelentős részénél az informatika valamelyik funkcionális szervezeti egység alá tartozik, ami hagyományosabb szemléletet jelent, ahol az IT-egység támogató funkcióként jelenik meg. Az elmúlt évekből kirajzolódik az a tendencia, hogy visszaszorulóban van az üzemeltetési vezető alá tartozó vagy az anyavállalati IT-vezető által felügyelt szervezési forma, ugyanakkor növekszik azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyeknél az informatikát a pénzügyi funkció alá rendelik. Ezt a megoldást az informatikai szolgáltatások jelentős költségvonzata feletti kontroll biztosításának igénye teheti szükségessé.
Mint azt az előző években tapasztaltuk, az informatikai stratégia egyoldalú üzleti meghatározottsága erősödött, azaz az üzleti tervekből levezetett informatikai tervek domináltak, ami önmagában még nem rossz megközelítés, de az informatikai lehetőségek visszacsatolása ennél a megközelítésnél elveszik. Ez pedig komoly innovációs potenciál elhanyagolásához és a stratégiai összehangolási problémák előkerüléséhez vezethet. Tavaly érezhetően visszaszorult az integratív megközelítés, amelynél az üzleti és az informatikai stratégia együttes megfogalmazása jellemző. A korábbi évekhez képest stabil, 22 százalék körüli azon vállalatok aránya, amelyeknél nincs kapcsolat az üzleti és az IT-stratégia között - ez a digitalizáció korában mindenképpen "bátor", egyszersmind meglepő tendencia.
Örvendetes viszont, hogy idén minden korábbinál magasabbra, 52 százalék fölé nőtt azon vállalatok aránya, amelyeknél az üzleti és informatikai stratégiát szorosan integrált formában, párhuzamosan fejlesztik, ami a partneri viszony erősödését jelzi. A válaszadók 25 százaléka számolt be arról, hogy az informatikai stratégia inkább az üzleti stratégia által determinált. 2020-ban tehát az informatikai stratégia egyre innovatívabb, mellérendelt szerepet játszik az üzleti stratégiai tervek megfogalmazásában.
Az informatikai stratégiák többsége hozza a "nagykönyv" szerinti elemeket, a többség az alkalmazásportfolió és az infrastrukturális fejlesztések mellett foglalkozik a megfelelési feladatokkal, és különösen örvendetes az IT-architektúra szemléletmód látható terjedése, elfogadottsága. A vállalatok kiemelkedően nagy része számolt be az informatikai folyamatok fejlesztésével kapcsolatos tervezésről, ami a szolgáltatási kultúra és a fejlett szolgáltatásszervezési megoldások további terjedését vetíti előre.
Hol van az innováció motorja?
Kutatásunk tizenkét éve alatt végig figyelemmel kísértük az informatika innovációs kezdeményező és megvalósító szerepéről alkotott véleményt. Végig jellemző maradt a jelentős eltérés a megvalósítás és az innovatív kezdeményező szerep között, az IT szerepét inkább az üzleti innovációk megvalósításában látják a szervezetek, kevésbé elfogadott a kezdeményező szerep. Az előző válság utáni években ez a különbség csökkent, javult a kommunikáció az üzleti és informatikai területek között. Az elmúlt öt évben viszont az informatika kezdeményező szerepének fokozatos visszaesését tapasztalhattuk, sőt 2019-re a megvalósítási funkcióban is jelentős visszaesést láthattunk. A romló tendenciát a digitalizáció kihívásainak következményeihez kapcsolódó jelenségnek gondoljuk, mert a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan az IT reagálóképessége, a korlátok nehézkes kezelése miatt az üzleti oldal itthon is alternatív megoldási lehetőségekhez fordulhat a belső IT rovására.
Látványos fordulatot vett a korábbi évek negatív trendje a Covid okozta válság során. Több éve tartós tendencia volt az informatika innovációs kezdeményező és megvalósító szerepének párhuzamos leértékelődése, amit a digitalizációs törekvések üzleti dominanciája és akár az árnyékinformatika előretörése okozhatott. Talán az új válsághelyzet, talán a mintában megjelenő IT-tudatos vállalatok nagyobb aránya miatt, mindenesetre az innovációk kezdeményezésében és megvalósításában ismét nagyobb szerepet adnak az informatikai funkciónak.
Ez mindenképpen jelzi azt, hogy a fejlettebb IT-szolgáltatási kultúra jobb viszonyt eredményez az üzlet és az IT között. Lehet e mögött valamiféle befelé fordulás is - mégiscsak biztosabb a saját belső erőforrásokra építeni. Az informatikai funkció szempontjából ez mindenképpen nagy lehetőség a korábbi jobb pozíciók visszafoglalására, megerősítésére, és a digitalizációs törekvésekben a meghatározó szerep megszerzésére.
Mindenesetre kijelenthetjük, hogy azt látjuk most, mint a legutóbbi válság idején, csak ezúttal sokkal gyorsabb a változás: üzlet és informatika elkezd beszélgetni, és az informatikának hirtelen nagyobb szerepet szánnak mind az innováció kezdeményezésében, mind a megvalósításában.
A fentieket támasztja alá az is, hogy felmérésünk szerint azokon a területeken is nőttek a pontszámok, amelyek azt vizsgálták, hogy az üzlet érti-e az IT szerepét, partneri-e a kapcsolat a két terület között, illetve az üzleti oldal elégedett-e az IT alapszolgáltatásokra értelmezett színvonalával.
Mit jelentenek az itt látható eredmények a digitális átalakulási rész eredményeivel együtt? Az üzleti oldal érti az IT alapvető szerepét, stratégiai jelentőségét elfogadja, és a digitális átalakulás fontosságát, annak hatékonyságnövelő erejét is elismeri. Mégis a digitális átalakulási projektek során az IT szerepét jelentősen alacsonyabbnak érzi, mint az informatika maga. Vajon ez azt jelenti, hogy a jelentős üzleti hatással rendelkező projekteket nem tudja az IT megfelelően kezelni, míg a normál üzletmenet támogatása már nem okoz számára gondot? Vagy az üzleti oldal reaktivitást vár el az informatikától, proaktivitást nem? Vagy csak a megszokott macska-egér harcot látjuk még mindig?
2019-ben írtuk: "Meglepő módon az üzleti és informatikai területek közötti viszony a válság éveiben sokkal jobb volt, mint most, amikor egyébként a gazdasági környezet és a vállalati teljesítmény kiszámítható és növekvő." Most is azt látjuk, hogy egy újabb válság felé haladva, vagy éppen belelépve a viszony javult. Úgy tűnik, hogy válsághelyzetekben az üzlet az informatikától várja a megoldást, de "békeidőben" próbálja csillapítani a lelkesedést.
Technológiai projektek és fejlesztések
Kutatásunkban minden évben vizsgáljuk, milyen "klasszikus" rendszerek és technológiák támogatják az üzleti igényeket az informatikai oldalon. Általánosan elmondható, hogy a válaszadók több mint háromnegyede rendelkezik már valamilyen dokumentummenedzsment-, workflow-, csoportmunka- és ERP-rendszerrel, de az üzletiintelligencia- és CRM-rendszerek is a szervezetek több mint 60 százalékánál találhatók meg.
A bevezetés vagy tervezés alatti eszközök listáját a folyamatmenedzsment- vagy üzletiintelligencia-eszközök vezetik, míg az audit- vagy e-business rendszerek jelenleg a válaszadók kisebb hányadát foglalkoztatják aktívan.
Évről évre megvizsgáljuk azt is, milyen modern technológiákat érintő projekteket indítottak, vagy terveznek indítani a szervezetek. Bár idei kutatásunkban azt láttuk, hogy a Covid-19 miatt több fejlesztést, projektet leállítottak vagy elhalasztottak a cégek (lásd részletesebben a következő fejezetben) a technológia iránti érdeklődés, a tervek most is mérhetőek.
A megvalósult beruházások három legnépszerűbb területe a felhőalapú és mobilinformatikai megoldások, illetve az üzleti intelligenciára alapuló projektek. Amennyiben azt is megvizsgáljuk, milyen projekteket terveznek rövid távon a válaszadók, akkor a helyzet árnyaltabbá válik, ekkor ugyanis láthatóvá válik, hogy a mobilinformatikai megoldások iránti érdeklődés hosszabb távon már csökkent, míg a vállalati kommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés nőtt.
Mindez azt vetíti előre, hogy a jövőben az üzleti és mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldásokat létrehozó és a vállalati kommunikációs projektek fognak még jobban erősödni. E táborhoz csatlakozik a blokklánc-technológia is, amelyet ugyan még mindig csak inkább középtávon terveznek bevezetni a cégek, de jól látszik, hogy a technológia körül még nagy a zsongás, és alkalmazásában 3-5 éven belül akár robbanásszerű növekedés is jöhet.
Szintén jól látszik a kutatásból, hogy nem csak a mobilinformatika, de a közösségi média és a 3D nyomtatás területén sem rendelkeznek hosszú távú tervekkel a cégek, melyek közül a közösségi média iránti közömbösség a technológia érettségével, míg a 3D nyomtatás iránti érdektelenség a technológia réspiaci jellegével magyarázható.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik, ahol a részterületek tapasztalataival és a kutatás módszertanával lehet megismerkedni. Kattintson a bekezdés alatt a 2. oldal linjére a folytatáshoz!
