Első évének végére ért a mesterséges intelligenciához kötődő készségek fejlesztésére létrejött európai szövetség, az ARISA (ARtificial Intelligence Skills Alliance) 2022 júniusában indított, 4 éves futamidejű projektje. A Computerworld előző számában bemutattuk az elmúlt év munkájának eredményeit összefoglaló tanulmány fő megállapításait. Most további részletekbe avatják be olvasóinkat a nemzetközi konzorcium két magyar tagjának képviselői, Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára és Gyires-Tóth Bálint, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) docense.
Folyamatos finomhangolás
- Az első évben a legnagyobb feladat az igények és az ellátottság felmérése volt. Megnéztük, milyen MI-szakemberekre, milyen területeken van szükség, továbbá megvizsgáltuk az MI-hez kapcsolódó jelenlegi képzési palettát. Ugyanezekre a kérdésekre kerestünk választ a jövőre vonatkozóan is. A kutatás az Európai Unióra fókuszált, de kitekintett az Egyesült Államokra, Kanadára, Kínára és Izraelre is . A konzorciumi tagok kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek nemzeti és nemzetközi szinten, felmérték a piacokat, dokumentum- és tartalomelemzést végeztek. A kutatás egyik forrását a kérdőíves felmérés képezte, amelybe 12 országból több mint 400 céget vontak be. A témakör dinamikus fejlődéséből fakadóan a kutatást menet közben is hangolni kellett. Elég csak a ChatGPT berobbanását említeni; ez hatalmas lökést adott a területnek, és olyan kulcsszót hozott be a szakmába, mint a prompt engineering. A felmérések eredményeit a konzorciumi tagok egy tanulmányban foglalták össze. Ez képezi a további munka alapját - összegzi a projekt első évét Gyires-Tóth Bálint.
Egy kutatásnál kulcsfontosságú, hogy milyen körből kerülnek ki a kérdőívekre válaszolók. A BME és az IVSZ közösen, saját csatornáin keresztül, saját érdekeltségi körén belül terjesztette a felhívást. - Az így kialakult, változatos válaszadói kör jól tükrözi a magyar IKT szektor összetételét. Túlsúlyban vannak a mikro-, kis- és középvállalkozások, de néhány nagyvállalat is bekapcsolódott a felmérésbe. Ha az iparági bontást nézzük, a technológiai szektor képviselői, a telekommunikációs cégek voltak a legaktívabbak, de érkeztek válaszok az egészségügyből és az oktatás területéről is. Jellemzően olyan cégek töltötték ki a kérdőíveket, amelyek működésében már most is felbukkan a mesterséges intelligencia, illetve amelyek stratégiailag készülnek rá, hogy az MI fontos szerepet játszik majd az életükben. A kérdőív egyébként elsősorban a felsővezetői szintet célozta. Ennek megfelelően a válaszadók többsége az ügyvezetők, technológiai igazgatók, operatív igazgatók és egyéb döntéshozók köréből került ki, de középvezetők vagy technológiai munkakörökben dolgozók, például adatmérnökök, product ownerek is válaszoltak a kérdésekre - tájékoztat Tajthy Krisztina.
Technológiai és támogatói szerepkörök
A kutatás kétféle munkakörre összpontosított: azokra a technológiai szerepkörökre, amelyek képviselői kifejezetten az MI-fejlesztésekben vesznek részt, valamint azokra a támogatói szerepkörökre, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a vállalkozások hasznosítani tudják üzleti életükben a mesterséges intelligenciát.
- A támogatói szerepkörök megítélésében nem volt számottevő eltérés a kutatásban résztvevő országok között. Ami a technológiai szerepköröket illeti, a résztvevő országok összességében ugyanazt a három szerepkört tartották a jövőre nézve a legkeresettebbnek. A kutatás végeredménye szerint az első helyen az adattudósok szerepelnek, őket követik a gépi tanulási, majd az adatmérnökök. A magyar rangsor ettől némileg eltér: a hazai cégek csak a harmadik helyre tették az adattudósokat, a gépi tanulási és az adatmérnököket magasabbra értékelték - foglalja össze a kutatás eredményét az IVSZ főtitkára.
Képzések a BME égisze alatt
A terv szerint az ARISA keretében 2024 őszétől indulnának a képzések. Menet közben az Európai Unió, illetve az ipar képviselőinek oldaláról felmerült az igény, hogy már korábban is legyenek néhány órás, napos, esetleg egy hetes kurzusok, amelyek hozzásegítik a szakpolitikusokat, a döntéshozókat, az informatikai tanácsadókat a számtalan újdonság gyors és helyes kezeléséhez.
- A BME mind a tananyagok kidolgozásában, mind a képzések megvalósításában részt kíván venni. Egyetemünkön már jelenleg is számosolyan tantárgy érhető el, amely a mesterséges intelligencia témakörével foglalkozik. Mesterszinten például 2023 januárjában startolt az "Adattudomány és MI" névre hallgató specializációnk a VIK-en. Az ARISA tananyagok fejlesztése során szeretnénk hasznosítani tapasztalatainkat, ugyanakkor az ARISA projekt keretében összegyűlő tudást beépítjük majd az egyetemi képzésünkbe, illetve az újdonságokkal frissítjük meglévő tantárgyainkat. Jelenleg is folyik az európai szintű képzési stratégia megalkotása, és emellett a rövidebb képzések kidolgozása. Ez utóbbiak akár már 2024 első felében elindulhatnak. A további tantervek kidolgozását az ARISA-ban idén ősszel kezdjük meg. Magyarországon a BME fogja össze a majdani képzéseket, azok pontos formájáról, megvalósításának módjáról később születik döntés - fogalmaz Gyires-Tóth Bálint.
Míg a klasszikus szoftverfejlesztés is nagy mértékben gyakorlati úton történik, addig a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése esetében még kritikusabb a tapasztalat, a gyakorlat. Hiába tud valaki remekül programozni, és ismeri jól az eszköztárat, a különböző munkakörök jellemzően különböző adatbázisokhoz kötődnek, azaz minden esetben másképpen kell megközelíteni a problémákat. A BME docense szerint az MI-vel kapcsolatos oktatásnak tehát még inkább el kell tolódnia a projektalapú képzés, a gyakorlati munka, a kisebb és egészen nagy, komplex egyéni és projektfeladatok irányába. A legjobb, amikor éles problémákon dolgoznak a hallgatók, akár céges együttműködések, akár egyetemi k+f projektek keretében.
Az ARISA oktatási programjának célja, hogy partneri hálózatot alakítson ki. A konzorciumnak kezdettől fogva tagja az NVIDIA Deep Learning Institute és az Amazon Web Services. A továbbiakban arra törekednek, hogy Európa-szerte minél több kkv-t, nagyvállalatot és oktatási intézményt nyerjenek meg, és vonjanak be a partnerek közé, gyakorlati oldalról segítve ezzel az MI kutatás-fejlesztését és oktatását.
Nem félünk, hanem felkészülünk
A mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán sok olyan vélemény lát napvilágot, miszerint rengeteg munkahely megszűnésével, illetve átalakulásával kell számolni. Ez valós előrejelzés, hiszen valóban vannak olyan munkakörök, amelyeket közvetlenül érint az új technológia. - A Világgazdasági Fórum nemrég megjelent Future of Jobs kutatására hivatkozva, valamint saját tapasztalataink alapján azt is állítjuk, hogy a technológia következtében összességében több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik vagy átalakul. Az egyenleg tehát várhatóan nettó pozitív lesz, de ehhez szükség van arra, hogy a munkavállalók fejlesszék digitális készségeiket. Nem munkanélküliségre készülünk, hanem azt várjuk, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja a monoton feladatokat, és hatékonyság- és versenyképesség-növekedést hoz. Erre fel lehet és fel is kell készülni önképzéssel, vállalati és kormányzati programokkal, továbbá segítenünk kell a munkaerőpiacon már most jelenlévők széles tömegét, hogy tudjanak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az MI teremt számukra. Nem félünk, hanem inkább felkészülünk, ez a stratégiánk - hangsúlyozza Tajthy Krisztina.
A fentiek érvényesek az IKT szektorra is. Várható, hogy az egyszerűbb programozói feladatok elvégégzésére egyre inkább bevethetővé válik az MI. A megszűnő programozói feladat- vagy munkakörök helyett várhatóan újak jönnek létre, olyanok, amelyek ma még nem is léteznek, és amelyek a mostaninál magasabb szintű tudást követelnek meg a programozóktól. Az ARISA is erre a tendenciára próbálja felkészíteni a vállalkozásokat és az egyéneket. Mindazonáltal az IVSZ-nél nem számítanak rá, hogy az MI térnyerése akár itthon, akár az Európai Unióban megoldaná a világban általánosan tapasztalható tömeges munkaerőhiányt, ami az informatikai szakemberek piacát már évek óta jellemzi.
Több GPU kellene
Pozitív élmény, hogy a mesterséges intelligenciában való jártasság tekintetében az itthon képzett szakemberek versenyképesek a nemzetközi porondon - állapítja meg Gyires-Tóth Bálint. Kiválóak az elméleti alapjaik, és megállják a helyüket a gyakorlatban is. Inkább senior szinten mutatkozik némi hátrányunk: itthon még nem hozzáférhető olyan hardvereszközpark, amely az élvonalbeli eredményekhez nélkülözhetetlen. Az igazán nagyskálás kutatásoknál a mérnökök akár több 1000 GPU-t is használhatnak. A hazai kutatók tehát nehezen férnek hozzá komoly erőforrásokhoz, noha itthon is vannak olyan nagy szereplők, amelyek fogadják a téma szakértőit.
