Jelentős részben az új technológiák - így például a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőszolgáltatások - adaptálása, illetve a fenntarthatósági törekvések nyomán már néhány éven belül strukturális átalakulások várhatók a munkaerőpiacon - derül ki a Világgazdasági Fórum Future of Jobs Report című kutatásából.
A technológiai fejlődés az új és diszruptív technológiák fokozott alkalmazása és a digitális hozzáférés növekedése várhatóan a megkérdezett vállalatok több mint felénél a munkahelyek növekedését fogja elősegíteni, ezzel szemben a vállalatok egyötödénél átalakulhatnak a munkakörök ennek hatására. A várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek, de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re.
A tanulmány megállapításai szerint a különböző technológiák munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt évben optimális esetben nettó pozitív lehet a Világgazdasági Fórum kutatásában megkérdezett vállalatok várakozásai alapján.
Az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre a megkérdezett cégek várakozásai szerint, ezek egyedül a robotika területén számítanak munkahelyeket közvetlenül csökkentő hatással.
Ugyanakkor ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége még 2027 előtt. Az egyik legfontosabb készség a jövőben az analitikus gondolkodás elsajátítása, a második legfontosabb a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata lesz. A vállalatok kétharmada arra számít, hogy a képzésekkel kapcsolatos befektetései akár egyetlen éven belül megtérülhetnek például a munkavállalói szerepek közötti átjárhatóság, a megnövekedett munkatársi elégedettség, vagy a termelékenység javulása által.
A cégektől kapott válaszok alapján napjainkban az üzleti feladatok mintegy 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig továbbra is emberek végzik. 2027-re a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik majd az automatizáció részesedése ebben a szegmensben főként a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével.
Elkerülhetetlen a munkavállalók instant átképzése
Bár a Világgazdasági Fórum felmérésének eredményei optimisták, a fenti megállapításokból jól látszik, hogy a hazai vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk az MI és más diszruptív technológiák alkalmazásával, így az IVSZ szerint elkerülhetetlen a jelen munkavállalóinak képzése ahhoz, hogy Magyarország ne kerüljön behozhatatlan lemaradásba.
"Ezeket a lépéseket most meg kell tennünk, különben nem tudunk élni a fejlett technológiák nyújtotta hatékonyságnövelési lehetőségekkel. Az, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel rendelkezzenek, a kormányzatnak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak közös érdeke, és mindenkinek van felelőssége is abban, hogy ezen a téren előrelépés történjen. A munkahelyek elvesztésével való riogatást, amellyel az MI kapcsán gyakran lehet találkozni, nem tartjuk sem szerencsésnek, sem ösztönzőnek ebben a folyamatban, azon vagyunk, hogy arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz" - kommentálta a Világgazdasági Fórum kutatási eredményeinek hazai vonatkozásait Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A munkavállalók átképzése, továbbképzése azért is elengedhetetlen, mert manapság olyan szakmák - például gépi mélytanulás-specialista, fintech mérnök, adattárház-szakértő - vannak kialakulóban, amelyek eddig még nem léteztek, vagy képviselőire eddig nem volt szükség tömegesen. A magyar munkaerőpiacról már most jelentős számú digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányzik, amely a digitális gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja.
Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványában az IVSZ egy komplex javaslatcsomagot állított össze többek között arra vonatkozóan, hogyan lenne érdemes átalakítani a képzést, ösztönözni a fiatalokat a tudományos (STEM) pálya választására, illetve motiválni a dolgozókat és a munkavállalókat az átképzésre.
