Vegyes képet mutatnak a telekommunikációs, média- és technológiai cégek jelenleg elérhető pénzügyi eredményei és tőzsdei értékelései. Látszik az is, hogy mindenki arra vár, mikor lesz vége a járványnak.

Már most az látszik, hogy egyetlen hónap alatt, október végére a duplájára nőtt, éves viszonylatban pedig közel megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma.

Egy olyan világban, ahol egyetlen adatszivárgás tönkretehet egy egész céget, a biztonság kérdése kötelező. Ha viszont egy alkalmazásfejlesztőt kérdezünk erről, lefagy az arcáról a mosoly. Mondjuk, miért - és azt is megmutatjuk, hogyan lehet ezt megváltoztatni.

A cég negyedéves adatai nem rosszak, de nem is különösebben jók. A számokon nagyon meglátszik, hogy idén egy hónappal később jöttek ki az őszi új iPhone-ok.

Kettészakadni látszik a magyar munkaerőpiac: bizonyos pozíciókra akár 200-szoros is lehet a túljelentkezés, míg IT-szakemberből, műszaki végzettségűekből vagy mérnökből továbbra is nagy hiány van. Megfelelő jelöltet viszont a mostani helyzetben is nehezen találnak a cégek: a mesterséges intelligencia segíthet a keresésben.

Alexander Nix a 2016-os amerikai elnökválasztás után a Facebooknál kirobbant adatszivárgási botrány során volt az érintett adatelemző cég, a Cambridge Analytica vezetője. Úgy tűnik, alaposan kivette a részét a csalásokból.

Online működésre átálló világunkban még kiszolgáltatottabbá vált a vállalatok legsérülékenyebb pontja, az alkalmazottak felhasználói fiókja, mutat rá a Ponemon Institute globális felmérése. A mesterséges intelligencia és a védekezés automatizálása kimutathatóan enyhíti az adatszivárgás anyagi következményeit.

A legnagyobb probléma nem az, hogy az alkalmazás adatszivárgást okozhat, hanem az, hogy az Apple megpróbáltatja elhallgattatni azokat, akik erre rájönnek.

Egy friss tanulmány szerint minden második alkalmazott munkája során okozott már biztonsági kockázatot. A hibák legfőbb oka a szórakozottság volt, és a távmunka csak súlyosbította a helyzetet.

Miután az elmúlt évek arról szóltak, hogy a netes hirdetők mindent meg akartak tudni rólunk, kiderülhet, hogy nem is ez a leghatékonyabb hirdetési módszer. Persze ettől még nem rögtön áll földbe az adatgyűjtő-követő rendszer, de látszik, hogy van más út.

Egy adatelemző átnézte az elmúlt idők adatszivárgásai során nyilvánosságra került jelszavakat, amiből kiderült, hogy a felhasználók jó része egyáltalán nem ügyel a biztonságra.

Az amerikai bíróságok nemzetközi hacker-csoportokkal való együttműködés miatt tovább bővítették Julian Assange bűnlajstromát.

A Privacy Bee arra szakosodott, hogy átnézi a cégek adatbázisait és törli az ott tárolt adatainkat, hogy azok ne kerüljenek veszélybe egy esetleges adatszivárgáskor.

A biztonsági szakértők évek óta kongatják a vészharangot, ennek ellenére továbbra sem történt számottevő előrelépés az internetes hálózatra csatlakozó nyomtatók esetében.

A január 28-i Adatvédelmi Nap remek alkalom a szervezetek számára, hogy megvizsgálják, vajon minden szükséges lépést megtettek-e azért, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják érzékeny információikat, és minimálisra csökkentsék az adatszivárgási kockázatokat.

Dübörög a digitalizáció a fejlett IT-val és üzleti kultúrával bíró országokban. A csapatok harcban állnak, magukat is csapágyasra hajtva küzdenek szervezetük működésének digitalizálásáért. És a terhek nem csökkennek átlépve az új évbe, évtizedbe sem, a strapa nem látszik enyhülni. A nemzetközi szaksajtó elemzésáradatot zúdít az informatikai vezetők nyakába, felhívva a megcélzottak figyelmét arra, milyen trendek jellemzik majd a harci cselekményeket 2020-ban a digitalizáció hosszabbodó frontvonalain.

Új, digitális telekommunikációs hálózatok fejlesztésével foglalkozó IT Kompetencia Központ létrehozását jelentette be a Nokia Budapesten. Az egység fontos szerepet játszik majd a Nokia új globális üzleti céljainak megvalósításában. A bővítés keretében a vállalat legalább 120 új pozíciót alakít ki Magyarországon magasan képzett informatikai szakemberek számára. A központ a Nokiában világszerte használt IT megoldások, technológiák és szolgáltatások fejlesztését fogja támogatni.

Akinek halálhírét keltik, az hosszú életű lesz - tartja egyik közmondásunk, amelyet hiba volna elhamarkodottan a technológia világába átültetnünk. Vannak ugyanis egykoron korszerűnek mondott technológiák, amelyekről megírták, hogy idejük letelni látszik, és mit ad Isten, úgy is lett, úgy eltűntek a digitális süllyesztőben, mint a pinty. Az üzleti intelligencia egyelőre állja a sarat, pedig elparentálták már nem is egyszer.

A német ipart meglehetősen pesszimista hangulat jellemzi: 2018 közepe óta meredeken romlik az üzleti bizalom és idén szeptember-októberben a mutató 2009 vége óta nem látott szintekre süllyedt. A hazai export ugyan a nyár közepéig ellenállónak tűnt a németországi tendenciával szemben, az augusztusi adatokban azonban már világosan látszik a kedvezőtlen hatás, jövőre pedig az OTP Bank Elemzési Központja szerint 3% közelébe csökkenhet a magyar GDP-növekedés üteme az idei 5%-ot megközelítő szintről.

Magyarországon mintegy hatezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, és egyelőre még nem látszik, honnan lehet őket pótolni. A műszaki szakokon ma még csak a felvételt nyert hallgatók 29 százaléka tanul, viszont a valós szükségletek miatt 40 százalék feletti arány kellene. Szakmai érdekképviseletként az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ennek a kihívásnak a megoldására fókuszál.