A világ leggazdagabb embere bejelentette, hogy újabb szintet léptek a Neuralinkkel, amelynek célja az ember és a mesterséges intelligencia eddig soha nem látott szimbiózisa.

Mielőtt a Parler elhallgatott volna, még egy biztonsági incidens is érintette a közösségi szolgáltatást, miután egy hackernek sikerült hozzáférnie és publikálnia a felhasználói adatokat.

Úgy látszik, a távol-keletre is begyűrűzött a monopol-perek új hulláma. A kínai Amazonként emlegetett Alibaba elleni kereset alakulását érdekes lesz figyelni, hiszen Kínában sok minden máshogy történik, mint a világ többi részén.

A félmillió bizalmas dokumentumot egy védtelen Microsoft Azure Blob tárolón tartották. A szivárgásért a tárolót kezelő adatfejlesztő cég az elsőszámú felelős.

Hatvan év óta használjuk őket, és noha régóta próbálunk megszabadulni tőlük, egyelőre nem sikerült. A Microsoft szerint azonban már látszik a fény az alagút végén.

Jobb későn, mint soha, legalábbis ez lehetett az EU döntéshozóinak mottója: a Twitter büntetése pénzügyileg nem egetverő, de egy új korszak kezdetét jelentheti. Közel két éves huzavona után egyfajta precedens született.

Vegyes képet mutatnak a telekommunikációs, média- és technológiai cégek jelenleg elérhető pénzügyi eredményei és tőzsdei értékelései. Látszik az is, hogy mindenki arra vár, mikor lesz vége a járványnak.

Már most az látszik, hogy egyetlen hónap alatt, október végére a duplájára nőtt, éves viszonylatban pedig közel megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma.

Egy olyan világban, ahol egyetlen adatszivárgás tönkretehet egy egész céget, a biztonság kérdése kötelező. Ha viszont egy alkalmazásfejlesztőt kérdezünk erről, lefagy az arcáról a mosoly. Mondjuk, miért - és azt is megmutatjuk, hogyan lehet ezt megváltoztatni.

A cég negyedéves adatai nem rosszak, de nem is különösebben jók. A számokon nagyon meglátszik, hogy idén egy hónappal később jöttek ki az őszi új iPhone-ok.

Kettészakadni látszik a magyar munkaerőpiac: bizonyos pozíciókra akár 200-szoros is lehet a túljelentkezés, míg IT-szakemberből, műszaki végzettségűekből vagy mérnökből továbbra is nagy hiány van. Megfelelő jelöltet viszont a mostani helyzetben is nehezen találnak a cégek: a mesterséges intelligencia segíthet a keresésben.

Alexander Nix a 2016-os amerikai elnökválasztás után a Facebooknál kirobbant adatszivárgási botrány során volt az érintett adatelemző cég, a Cambridge Analytica vezetője. Úgy tűnik, alaposan kivette a részét a csalásokból.

Online működésre átálló világunkban még kiszolgáltatottabbá vált a vállalatok legsérülékenyebb pontja, az alkalmazottak felhasználói fiókja, mutat rá a Ponemon Institute globális felmérése. A mesterséges intelligencia és a védekezés automatizálása kimutathatóan enyhíti az adatszivárgás anyagi következményeit.

A legnagyobb probléma nem az, hogy az alkalmazás adatszivárgást okozhat, hanem az, hogy az Apple megpróbáltatja elhallgattatni azokat, akik erre rájönnek.

Egy friss tanulmány szerint minden második alkalmazott munkája során okozott már biztonsági kockázatot. A hibák legfőbb oka a szórakozottság volt, és a távmunka csak súlyosbította a helyzetet.

Miután az elmúlt évek arról szóltak, hogy a netes hirdetők mindent meg akartak tudni rólunk, kiderülhet, hogy nem is ez a leghatékonyabb hirdetési módszer. Persze ettől még nem rögtön áll földbe az adatgyűjtő-követő rendszer, de látszik, hogy van más út.

Egy adatelemző átnézte az elmúlt idők adatszivárgásai során nyilvánosságra került jelszavakat, amiből kiderült, hogy a felhasználók jó része egyáltalán nem ügyel a biztonságra.

Az amerikai bíróságok nemzetközi hacker-csoportokkal való együttműködés miatt tovább bővítették Julian Assange bűnlajstromát.

A Privacy Bee arra szakosodott, hogy átnézi a cégek adatbázisait és törli az ott tárolt adatainkat, hogy azok ne kerüljenek veszélybe egy esetleges adatszivárgáskor.

A biztonsági szakértők évek óta kongatják a vészharangot, ennek ellenére továbbra sem történt számottevő előrelépés az internetes hálózatra csatlakozó nyomtatók esetében.