Azt valamilyen szinten már megszokhattuk, hogy a kapitalista világban időről-időre felbukkan valamilyen versenyjogi vizsgálat, antitröszt-per és hasonló eljárás az olyan vállalatokkal szemben, amelyek a gazdasági rendszer egyik alapjául szolgáló piaci verseny megóvására szolgál. A tech-vállalatoknál sem újdonság az ilyesmi, a 90-es években például a Microsoft került a célkeresztbe, manapság pedig a Facebook, a Google és sok egyéb vállalat kapja meg azokat a vádakat, miszerint túlzott dominanciával, több szegmens egyidejű lefedésével uralja a piacot, és nem hagy lehetőséget más szereplők felemelkedésére. Kínában viszont más rendszer működik, így eddig onnan nem hallhattunk ilyesfélét.
A kínai politikai rendszer alapvetően kommunistának határozza meg önmagát, ám gazdasági berendezkedése egyfajta nagyon furcsa kommunista-kapitalista hibrid. A központi irányítás és a nagyon erős, felülről érkező piac-irányítás mellett az elmúlt évtizedekben technológiai és gazdasági nagyhatalom lett az ország, pont a hihetetlenül sikeres vállalatainak köszönhetően. De pont a hibridség, az erős állami kontroll miatt eddig antitröszt-perek, túlzottan óriásira dagadó magán-monopóliumok nem jellemezték a kínai piacot - ezért is érdekes lesz követni az Alibaba elleni kereset alakulását.
Alibaba és a negyven... leányvállalat
Az Alibaba vállalatot nem véletlenül nevezik "a kínai Amazonnak". A három legnagyobb cégcsoport egyike az országban (a BAT néven emlegetett nagy trió további tagjai a Baidu és a Tencent). A Jack Ma által alapított, mára hatalmas konglomerátummá növekedett Alibaba Group alá tartozik az Alibaba.com webáruház, az itthon is már egyre többek által ismert AliExpress hirdetési és termékküldő oldal, a TaoBao és Tmall kereskedelmi oldalak, de idővel olyan tevékenységeket is elindított a vállalat, mint az Ant Financial fintech-szolgáltatás, az AliPay fizetési rendszer, a YouTube kínai megfelelőjeként definiálható Youku, valamint az Alibaba Cloud felhőszolgáltatás. Még saját kiadású újsággal (South China Morning Post) és mozifilm-produkciós leányvállalattal (Alibaba Pictures) is rendelkeznek, ahogy már komoly csápokkal rendelkeznek egy csomó egyéb területen, így a videojáték-iparban is. A csoport árbevétele (már amennyit látni engednek belőle) a legnagyobb amerikai óriásvállalatokéval vetekszik, az alapító, Jack Ma pedig a Földgholyó egyik leggazdagabb embere.
Az üzlet idáig szépen ment is a maga útján, a kínai állammal is nagyon jóban volt a csoport, ami a fent vázolt furcsa berendezkedés ismeretében nem is csoda. Az már annál inkább csoda viszont, hogy a kínai állami piacfelügyelet weboldalán egy tömör közlemény jelent meg, amelyben bejelentik, hogy monopol-ellenes keresetet indítanak az Alibaba csoport ellen.
Az eddig elérhető információk szerint azért indul eljárás a vállalatcsoport ellen, mert egy szolgáltatási körön belül akár két saját megoldást is indítanak egymás mellett, olyan érzetet keltve az ügyfelekben, mintha versenytársak lennének, pedig ezzel is csak azt erősítik, hogy a vevők végül náluk költik el a pénzüket.
Legfőképpen az Alibaba eredeti terepe, a webes kereskedelem terén jellemző mindez, ahol pedig lenne Kínán belül is konkurencia, például a JD.com vagy a Pinduoduo - ők viszont képtelenek kitörni az A-betűs óriás árnyékából.
Emellett egyébként az elmúlt hónapokban szép csendesen más irányokból is elkezdtek vizsgálódni a kínai hatóságok a csoport környékén. Novemberben például megállították azt a folyamatot, amellyel leányvállalatból az alap-cégbe akarták beolvasztani az AliPay digitális fizetési szolgáltatót, ezen kívül pedig több más online vállalkozással együtt az Alibabát is elővették azért, hogy bizonyítsa, milyen adatokat gyűjt a felhasználóiról és mire használja azokat.
Torzít-e a keleti tükör?
A szakértők most azért várják nagy kíváncsisággal az Alibaba elleni eljárások folytatását, mert ebből kiderülhet, hogyan is működik a hagyományosnak mondható nyugati kapitalizmushoz képest a kínai hibrid rendszerben egy efféle folyamat. Ha egy kínai gigacégre, amely alapvetően ezer meg ezer szállal kötődik az ország politikai és gazdasági vezetéséhez, megharagszik ez a bizonyos politikai-gazdasági vezetés, vajon lesz-e valódinak és pártatlannak nevezhető eljárás? Hogy alakul ennek fényében a többi helyi versenytárs helyzete?
Kína régóta igyekszik azon, hogy mind politikai, mind pedig üzleti szempontból a nyugati országok számára is "elfogadhatóvá" és "szalonképessé" kozmetikázza önmagát, és annak ellenére tegye vonzóvá a vállalkozásait, hogy a nyugati gazdasági szereplők tisztában vannak a kínai cégek állami összefonódásaival. Láttuk, hogy ez sok esetben komoly háborúskodásokhoz is vezethet, ennek leghangosabb példája a Huawei-féle teljes frontos letámadás. Azt persze nem hinnénk, hogy csak egy olyan kirakatperről van most szó, amely azt mutatja kifelé: "nézzétek, mi is tudunk antitröszt-pert csinálni, mert nálunk is igazi piaci verseny folyik", de egyelőre senki nem lát bele abba, hogy hogyan jutott el idáig az Alibaba és a kormányzat viszonya, és miért most csapnak le az óriásvállalatra a hatóságok. Mindenesetre tanulságos lesz követni a folyamatot, az biztos.
