Nemzetközi és magyar nagyágyúk hiánypótló konferencián mutatják be az aktuális trendeket.

Az egészségügyi adatok és adatelemzések felbecsülhetetlen értékűek, segíthetnek csökkenteni a sérülések valószínűségét, és javítani tudják a betegellátást.

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben várható az igazi boom.

Ahol a legnagyobb szükség van a segítségre.

Akárcsak a privát szféránkat, a szakmai életünket is átszövik a hálózatok, ám nem árt, ha tudatosan és helyesen használjuk őket, hiszen ez minden piaci szereplő számára elengedhetetlen, ha árbevételt és profitot akar növelni. Különösen igaz ez egy olyan high-tech iparágban, mint az egészségügy, ahol az üzleti hálózatok erejét kihasználva komoly versenyelőnyre lehet szert tenni.

Elkészítéséhez nem mindennapi gondolkodásra volt szükség, különösen a kommunikáció és az energiaellátás módját illetően.

A 3D nyomtatás képes porózus szilárd gyógyszerformák igény szerinti előállítására.

A WHO szerint 2030-ra 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából, ezért sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.

A projekt megvalósítása sok súlyos állapotú koronavírusos fertőzött életének megmentését teheti lehetővé világszerte. 

A pékségben a finomságok osztályozására használt mesterséges intelligencia végül tökéletes eszközzé válhat a rákos sejtek jelenlétének azonosítására az egészségügyi szakemberek számára.

A pandémia hatására az egészségügyben is megnőtt az igény a digitalizációra épülő megoldások iránt. A piac minden szereplője megpróbálja hozzáigazítani kutatás-fejlesztési tevékenységét a megváltozott helyzethez.

A jó IT-rendszer rugalmasan ellenáll a sokkszerű hatásoknak. Kialakításához az infrastrukturális fejlesztéseken kívül vezetői praktikákra is szükség van. Cikkünk a Computerworld Exchange (CWeX) kezdeményezés online tudástárának egyik írása.

A mobilokba épített technológiák folyamatosan fejlődnek, többek között a készülékbe épített szenzorok is, amelyek a megfelelő mesterséges intelligenciákkal kombinálva akár életeket menthetnek.

Pandémia idején a korábbiaknál is fontosabb, hogy a kutatók és fejlesztők közel kerüljenek a piachoz. Magyar példákat hoztunk arra, hogy ezt alátámasszuk.

Az egészségügyi dolgozók mellett az informatikusok a járvány hősei: a karantén idején világszerte az ő helytállásuknak köszönhető, hogy sikerült gyorsan és viszonylag zökkenőmentesen átállni a távmunkára. Ez az időszak számos tapasztalattal gazdagította a szakmát, most ezek közül foglaljuk össze a legfontosabbakat.

A páciensek által generált adatok, birtokolt és menedzselt elektronikus egészségügyi iratok kerültek az európai e-health trendek középpontjába a HIMSS Analytics éves diagnózisa szerint. Az IT-biztonsági infrastruktúra, a finanszírozás és a vezetés hiányosságait azonban még orvosolni kell, hogy az ágazat digitális átalakulása régiós szinten kiegyensúlyozottabbá és lendületesebbé váljon.

Alig két éve indult útjára a hazánkban úttörő egészségügyi mobilalkalmazás, a MediCall, de felhasználóik száma már több, mint 13 ezer, ráadásul 200 millió forintos tőkebefektetést kapott decemberben az alkalmazást fejlesztő cég.

A kutatók reményei szerint a technológia segíthet a pitvarfibrilláció korai észlelésében.

Három ausztrál kutatócsoport kapott 520 ezer dolláros támogatást rákbetegséggel küzdő fiatalok gyógyítására szolgáló virtuális valóság eszközök és terápiák kifejlesztésére.

Televíziókat és kifejezetten kórházi használatra tervezett klinikai és sebészeti monitorokat adományozott a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának, és Képalkotó Diagnosztikai Osztályának az LG Magyarország.