A koronavírus-járvány az élet szinte minden részére hatással volt, és nem maradhatott ki az érintett területek közül az IT-szektor sem. A karantén után sok vállalkozás, ha nem is teljes gőzzel, de újraindul, és a vezetőkre most az a feladat vár, hogy segítsék a visszatérést a normál működéshez.
Az egészségügyi válság és a szinte kizárólagossá váló home office munkavégzési forma teljesen átszabta az IT-részlegek életét, és életre szóló leckét adott a szakmának. A továbbiakban sorra vesszük azokat a tanulságokat, amelyeket az IT-vezetőknek és más iparági szakembereknek hosszabb távon is érdemes megfontolniuk.
Nyitottság, rugalmasság
Az elmúlt néhány hónap arra emlékeztette az IT-vezetőket, hogy semmit sem vehetnek biztosra: mindig készen kell állniuk a változásokra, és csak rugalmas gondolkodásmóddal tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez.
Ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatok is a rendelkezésünkre állnak. Az MVP, amely az Egyesült Államok egészségbiztosítási rendszerének része, három éve kezdte el az IT-működési kultúra átalakítását, nagy hangsúlyt fektetve a gyorsaságra és a mozgékonyságra. Szervezetét úgy alakította át, hogy a változásoknak ne ellenálljon, hanem befogadja őket. Az IT-részlegnél erősítették a vállalkozó szellemet. A csapat egész mentalitását sikerült megváltoztatni: a "miért" jellegű kérdések feltevésére és a változások iránti nyitottságra bátorították őket, és azt próbálták elérni, hogy úgy gondoljanak magukra, mintha a szervezeten belül egy önálló cég volnának.
Ez a szemléletváltás segített abban, hogy a járvány idején viszonylag simán átálljanak a home office működési módra, és míg versenytársaik küszködtek az új helyzettel, ők a válság nyerteseivé válhattak.
Struktúraváltás nélkül nem megy
A mobil- és felhőalapú megoldások terjedése már a járványt megelőzően is sok nagyvállalatot ösztönzött arra, hogy növelje a távmunka részarányát, de ezek inkább csak szórványos kísérletek voltak. Az egészségügyi válsághelyzetben viszont a home office lett az alapértelmezett megoldás, és sok vállalkozás immár a jövőjét is ennek jegyében képzeli el.
Az egyik legfontosabb lecke, amit az informatikai vezetők a járványból megtanulhattak, az, hogy a távmunka csak akkor működik hatékonyan, ha a dolgozók együttműködését megfelelő struktúra támogatja. A dolgozóknak az otthoni munka esetén is jelezniük kell naptárukban a munkaidőt és az elérhetőséget, és gondoskodniuk kell a munkaanyagok gördülékeny továbbításáról, illetve a projektek menetrendjének folyamatos frissítéséről. Ha nincs egy ilyen jól működő, bejáratott struktúra, a dolgozók egyfajta "vészüzemmódban" dolgoznak tovább, és úgy érzik, hogy a nap minden percében elérhetőnek kell lenniük. Márpedig napestig a neten lógni talán vonzó lehet egy tini számára, egy felnőtt idegzetét azonban hamar kikezdi.
Az IT-vezetők feladatai kibővültek, mert immár nem csak a munkahelyi, hanem az otthoni munkavégzés feltételeit is nekik kell megteremteniük. A tapasztalatok szerint a járvány elején a home office visszavetette a hatékonyságot, ám ahol sikerült kialakítani a megfelelő struktúrát, a hatékonyság visszatért az eredeti szintre, sőt néhol még emelkedett is. Az IT-vezetők pedig megtanulhatták, hogy a dolgozók a home office-ban is ugyanolyan keményen tudnak dolgozni, mint az irodában, feltéve, hogy megkapják a szükséges eszközöket és erőforrásokat.
Felhő és virtualizálás
A felhőszolgáltatások már korábban is jelen voltak a nagyvállalatok életében, a járvány azonban új szintre emelte használatukat. Világszerte sokfelé álltak át a Microsoft Teams munkacsoportos eszközre, mert rájöttek, hogy a helyileg telepített megoldásoknál jobban járnak az olyan felhőalapú szoftverekkel, amelyeket a fejlesztő (jelen esetben a Microsoft) folyamatosan javít és karban tart.
A felhő a kommunikációs technikák korszakváltását is felgyorsította: a hagyományos telefonálgatások mellett ma már egyre több helyen a videókonferenciázás a szabvány megoldás. A virtualizációs technológiák, köztük például a VMware virtuális asztali eszközei pedig a digitális oktatásban váltak nélkülözhetetlenné, és internetes hotspotokat kínáltak azoknak a diákoknak és dolgozóknak, akik nem rendelkeznek nagysebességű interneteléréssel.
Rugalmas szoftverplatformok és stratégiák
A járvány kevés időt hagyott az IT-csapatoknak az átállást segítő változtatások végrehajtására, és a vészhelyzettel azok a szervezetek tudtak könnyebben megbirkózni, amelyek gyorsan telepíthető, méretezhető megoldások birtokában voltak. A rugalmasság két szempontból is kamatozott: lehetővé tette az új megoldások gyors üzembe helyezését, és segített megosztani a munkaterheket a különböző csoportok között.
Mindig volt, aki kicsit szusszanhatott, hogy később kipihenten, újult erővel folytassa munkát. A home office-ban a tapasztalatok szerint meghosszabbodott a munkaidő (egyes felmérések szerint ijesztő mértékben, akár 30-40 százalékkal!), és a jó vezetőknek arról is gondoskodniuk kellett, hogy senki se roppanjon össze a túlterhelés miatt.
A járvány felfokozta a technológia iránti igényt, és a magas szintű elvárásoknak csak ott tudtak megfelelni, ahol kiegyensúlyozott alkalmazás-készlet és képzett munkaerő állt rendelkezésre az applikációk kiszolgálásához és a testre szabott megoldások kifejlesztéséhez. Ez is a válság fontos leckéje, amit a vezetőknek nem árt megtanulniuk.
Egyszerűség és szabványosítás
Sokszor megtapasztalhatták az IT-vezetők, hogy többnyire a legegyszerűbb megoldás a legjobb, és az egészségügyi válsághelyzet újból visszaigazolta ezt a régi bölcsességet. A már említett egészségbiztosító, az MVP Health Care a Microsoft-termékekre történő átállás előtt rengeteg pénzt költött különböző fejlesztőktől származó szoftverek tömegének beszerzésére, amelyek az üzleti működés más-más részterületére kínáltak megoldást.
A váltást követően inkább az egyszerűsítésre és a szabványosításra fordították energiáikat, és partneri viszonnyá erősítették kapcsolatukat a Microsofttal. A cég a Dynamics 365-öt választotta a fogyasztói kapcsolatokat kezelő (CRM-) platformjának. Ez a sok befektetés a járvány idején busásan megtérült, mert megkönnyítette a dolgozók számára az átállást az otthoni munkavégzésre.
Emberközpontú megközelítés az IT-biztonságban
Általános tapasztalat, hogy a távmunkások elhanyagolják a biztonsági procedúrákat, és ha tehetik, kicselezik azokat az adatvédelmi szabályokat, amelyek hátráltatják őket a munkában. A nagyvállalatoknál a rendszerek biztonsága hagyományosan súlyponti kérdés, a cégek rengeteget költenek rá, és rendszereik védelme általában szilárd alapokon áll. A hackerek ezért újabban az otthonról dolgozókat veszik célba, létfontosságú tehát, hogy a munkatársak a home office-ban is betartsák a biztonsági előírásokat.
Amikor valamilyen esemény történik, általában a dolgozót hibáztatják, amiért nem követte az előírásokat. Érdemes azonban górcső alá venni az okokat: megvizsgálni a rés természetét, és megfejteni, hogy mi okozta a dolgozó figyelmetlenségét. Lehet, hogy a protokoll túlbonyolítottsága?
Az otthoni munkát az IT-csapat úgy tudja biztonságosabbá tenni, ha olyan védelemről gondoskodik, ami nem akadályozza túlságosan a dolgozót, és emiatt nem csábít a szabályok kijátszására. Vagyis a védelem középpontjába az embert állítja.
Új technológiák, újfajta igények
Már a járvány előtt is sok nagyvállalat kacérkodott a folyamatok és az adatelemzés hatékonyságát javító mesterségesintelligencia- (AI-), és gépi tanulási (ML-) eszközökkel. A koronavírus-járvány idején viszont felgyorsult ezeknek az új megoldásoknak az adaptációja: néhány hét alatt lejátszódott az, ami a vírus nélkül évekbe telt volna. És ennek a hasznát mindenki élvezheti: az egészségügyben például a fejlett elemzőeszközök segítségével proaktív üzemmódba válthatnak át, előre jelezhetnek bizonyos betegségeket, és a kezelést is hatásosabbá tehetik. A karantén alatt elterjedt a távgyógyítás, ami a járvány után is jelentős terheket vehet le az egészségügy válláról.
A koronavírus-járvány rengeteg fájdalmat és kárt okozott világszerte, de eltagadhatatlan pozitívuma, hogy nagy lökést adott az új technológiák terjedésének. A korlátozott szaktudással rendelkező dolgozókat persze nem egyszerű az újfajta eszközök használatának minden részletébe beavatni, de a megfelelő motiváció csodákat tehet. A legfontosabb az, hogy értsék, miért fontos, mire jó az új eszköz. Akik pedig megtapasztalták az új technológiák előnyeit, másként viszonyulnak majd az újdonságokhoz - ahelyett, hogy elutasítanák, maguk követelik majd az innovációkat.
