A technológiák éretté válásának, az új technológiák megjelenésének és a vállalati költségcsökkentési törekvéseknek köszönhetően jelentős változások történtek az utóbbi időben a toborzási módszerekben.

Mindenekelőtt a kevéssé integrált IT-biztonsági eszközök és a nem eléggé szabályozott folyamatok rontják a védelem hatékonyságát, de gondot okoz a kompetenciák és általában az erőforrások hiánya is. A kiberbiztonsági szakemberek a feltárás és a válaszadás automatizálásával lennének úrrá a biztonsági események áradatán.

Hosszú távon egyértelműen közösek az informatikusokat foglalkoztató cégek és az informatikusokat képző felsőoktatási intézmények céljai. A jelenlegi gyakorlat mégis mutat némi feszültséget a két oldal között.

Nincs változás, a munkaerőhiány az informatikában folyamatosan növekszik. A jelenség globális, olyan, mint a Föld légkörének felmelegedése. Beszélünk róla, s közben a helyzet nem látszik javulni, elszenvedjük az egyre súlyosabb következményeit. Halovány reményt adhat egy újfajta vállalkozási forma, amely valamelyest enyhítheti a tehetséghiányt az informatika bizonyos szegmenseiben.

Aki nem érti 2017-et, az képtelen olyan digitális gyárat építeni, amely 2030-ban is jól működik majd, és versenyképes lesz a piacon. A technológia adott, a szakemberhiány sem megoldhatatlan probléma. A kulcs a felsővezetők kezében van.

A Budapesti Metropolitan Egyetem az informatikai ágazat elvárásaira alapozva indítja el idén ősztől a METU JUMP junior szoftverfejlesztő képzését. A program célja, hogy enyhítse a hazai fejlesztőcégek növekedését korlátozó, kritikus szakemberhiányt, valamint magas hozzáadott értéket teremtő munkalehetőségekhez juttasson pályakezdő fiatalokat és karrierváltókat egyaránt.

Bár a cégek 90 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a digitális transzformációt, mindössze 15 százalékuknál áll rendelkezésre a digitális átálláshoz szükséges tudás, derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem és az SAP szoftvergyártó közös felméréséből.

Walldorf, Németország- Bár a cégek 90 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a digitális transzformációt, mindössze 15 százalékuknál áll rendelkezésre a digitális átálláshoz szükséges tudás– derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem és az SAP szoftvergyártó közös felméréséből.

- Az oktatási intézmények ambiciózus tervekkel rendelkeznek a digitális oktatás terén, de több mint 50%-uk nehezen tart lépést a technológiai változások ütemével - Az erőforrások és a szaktudás hiánya lassítja a személyre szabottabb, interaktív oktatást támogató, új technológia bevezetését - Az iskolák 80%-ának még ma is olyan alapvető dolgokra kell költenie, mint a hálózatai csatlakozás vagy az iskolai laptopok

Megnőtt a kereslet az adattudósok iránt, és persze a bérek is a magasba szöktek, hiszen egyébként is szakemberhiány van. Magasan képzett, jó soft skillekkel rendelkező nagyadat-mágus pedig végképp nincs minden utcasarkon. Összefoglalónk az IDG lapjaiban megjelent írások alapján készült.

Munkáltatói és munkavállalói oldalon egyaránt átformálják az elvárásokat az újgenerációs technológiák az IT-szakemberek hiányával küszködő munkaerőpiacon. A nagy adattömegeket elemző analitikai és mesterségesintelligencia-megoldások ezért a toborzásban is mind nagyobb szerephez jutnak, de a fejvadász botok kora még nem jött el.

A Vodafone Magyarország bemutatta az AppTár alkalmazás-gyűjteményt, amelynek célja a digitális oktatás támogatása. A diákok és pedagógusok körében végzett hiánypótló kutatásból kiderült, hogy a tanárok kivétel nélkül hasznosnak tartották a tabletek alkalmazását az órákon, a gyerekek pedig a jegyeik javulásáról számoltak be a digitális eszközök használatának köszönhetően.

Tudásátadással fejleszti a magyar vállalkozásokat a Telekom: Hello Biznisz néven hiánypótló, kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásoknak szóló egyedülálló edukációs portál és szakmai műhely indul.

A munkaerőpiaci hiány átformálja az álláskeresés folyamatát és jobb, ha a munkaadók is követik a trendeket. Az önéletrajz és többkörös állásinterjúk helyét átveszik a hatékony gyors okostelefonos megoldások a kékgalléros, azaz a szakmunkás, fizikai munkás és adminisztrációs állásoknál is. A jelentkezők sok esetben elvárják, hogy telefonon is lehessen érdeklődni a meghirdetett pozícióról.

Több ember halálát okozza a szükséges adatok hiánya, mint amennyi haláleset az adatok jogos vagy illegális megosztása miatt következik be - hangzott el nemrégiben egy egészségügyi informatikai konferencián.

Önjelölt IT-biztonsági szakértőből több van a kelleténél, igazi szakemberből annál kevesebb. A hiány házon belüli toborzással is csökkenthető.

Nincs feltétlenül szükség egyetemi vagy főiskolai informatikus végzettségre ahhoz, hogy valaki szoftverfejlesztőként dolgozzon.

Nem csupán a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatokat és a biztonsági cégeket érinti a krónikus, előreláthatólag több évig tartó informatikushiány.

Az informatikusok több szinten mozognak, számos területre specializálódnak. Gondjaik azonban közösek: kevesebben vannak, mint ahány munkakört el kellene látniuk. Ráadásul a piac olyan informatikusokat keres, akik profik, naprakészek és fejlődőképesek a maguk területén. Ma már egyre több egyetemen kívüli képzőhely is dolgozik a probléma orvoslásán.

Informatikusokat korábban csak a felsőoktatásban képeztek. Bár a munkaerő-piaci igények miatt új szereplők jelentek meg az oktatásban, a lényeg nem változott: fejlesztői csapatok vezetésére csak naprakész szakmai ismeretekkel bíró és a születő technológiákból víziókat alkotni képes szakemberek alkalmasak.