Hirdetés
. Hirdetés

Versenyben az egyetemek az informatikai tudáspiacon

|

Informatikusokat korábban csak a felsőoktatásban képeztek. Bár a munkaerő-piaci igények miatt új szereplők jelentek meg az oktatásban, a lényeg nem változott: fejlesztői csapatok vezetésére csak naprakész szakmai ismeretekkel bíró és a születő technológiákból víziókat alkotni képes szakemberek alkalmasak.

Hirdetés

Arról kérdeztük Horváth Zoltánt, az ELTE Informatikai Karának dékánját, az EIT Digital magyar csomópontjának igazgatóját, milyen helyet, milyen szerepet töltenek be az egyetemek a 2000-es évek informatikusképzésében.

Computerworld: Egyre többféle képzéssel találkozik, aki ma informatikát szeretne tanulni. Hogyan igazodjon el a sokféle lehetőség között a pályaválasztó vagy pályamódosító jelentkező?

Horváth Zoltán: Valóban nagyon nagy átrendeződés figyelhető meg az informatikai tudáspiacon. Évtizedeken át hagyományosan a felsőoktatásban zajlott az informatikusképzés; azt neveztük informatikusnak, aki a három plusz két éves képzést sikeresen elvégezte, és felsőfokú végzettséggel lépett a munkaerőpiacra. Az utóbbi években viszont számtalan új szereplő jelent meg az oktatásban, amelyek pár hónapos, esetleg egy-két éves informatikai képzéseket kínálnak, és kódolókat képeznek. A különbségtétel nagyon fontos, miközben nyilvánvaló, hogy a képzési térkép átalakulása valós munkaerő-piaci igényekre válaszol.

Az egyetemeken folyó informatikusképzés arra a munkaerő-piaci szegmensre fókuszál, ahol magas szinten képzett, innovációképes fejlesztőket keresnek. Ők azok, akik meghatározó módon befolyásolják egy-egy cég technológiai arculatát, vezetik a fejlesztői csapatokat, és az alapvetőnek számító naprakész ismereteken túl akár a születő technológiák területén is van víziójuk. Erre a szintre egy tanfolyami képzéssel a hátuk mögött csak nagyon kevesen tudnak eljutni, márpedig az informatikus munkaerőhiány minden szinten nagyon erősen érezteti a hatását.

 

CW: Ennek fényében beszélhetünk arról, hogy az egyetemek élesedő versenyhelyzetbe kerültek az elmúlt években? Gyakran halljuk, hogy az egyetemi képzés túl elméleti, és a gyakorlati tapasztalatszerzés hiánya miatt léptek színre az alternatív képzési formák.

HZ: Kifejezetten gyakorlatorientált, rövid ciklusú képzési forma is elérhető a felsőoktatásban, az ELTE is hamarosan újraindítja a korábban már sikeresen működő kétéves felsőoktatási szakképzését. A képzés újszerűségét az adja, hogy tantervét ipari partnereinkkel egyeztetve dolgoztuk ki, sőt partnereink részt vesznek az oktatásban is. Ebben a képzési formában tehát az ELTE fémjelezte minőség és a konkrét ipari igényekhez való illeszkedés optimális módon találkozik.

Az ELTE modellben egyébként a gyakorlati képzés sokkal többet jelent annál, mint hogy hallgatók feladatokat oldanak meg csoportokban, meghatározott eszköztár segítségével. Mivel egyetemként alaptevékenységünk az oktatás mellett a kutatás is, így számos ipari kutatás-fejlesztési együttműködésünk van, amelyekbe tehetséges hallgatóink már akár BSc-sként is bekapcsolódhatnak. Ez egy nagyon jól működő rendszer, és úgy gondolom, hogy ezt a fajta, magas szintű és konkrét vállalati feladatok megoldását kívánó gyakorlati tapasztalatot csak a felsőoktatásban lehet megszerezni. Az Ericcsson például aktívan használja azt az eszközt, amelyet az IK-n hallgatókkal együtt fejlesztettünk a Szoftvertechnológiai Laborban. Szintén a képzésünk gyakorlati oldalát erősíti, hogy egyre több iparban dolgozó szakember vállal egyetemi oktatói feladatokat.

A másik, csak a felsőoktatásban elérhető előny a hallgatók számára a nemzetközi lehetőségekben rejlik. A támogatott külföldi részképzések hagyományos formái (Erasmus, CEEPUS) mellett, például az ELTE EIT Digital Master Schoolban, a hallgatók egy évet egy vezető európai egyetemen tanulhatnak tandíjmentesen olyan kurrens területeken, mint biztonság és adatvédelem, vagy szoftver-és szolgáltatás-architektúrák. E mellett vállalkozói ismereteket is tanulnak, sőt támogatást kapnak saját startup cég indításához. 2017-ben az ELTE vezette magyar EIT Digital csomópont az európai infokommunikációs csúcsszervezet teljes jogú tagjává lépett elő. A képzési kínálatunk alkalmazkodik a változó igényekhez. Önjáró autók szoftvereit fejlesztő szakunk indul 2018-ban, tavaly pedig megalakult a karon az egyetem első ipari tanszéke, az Adattudományi- és Adattechnológiai Tanszék. Az ELTE IK egy dinamikus, nyitott és ugyanakkor a hagyományosan magas ELTE színvonalat képviselő informatikus képzőhely, amely mára az innovációs folyamatok aktív szereplőjévé vált. Ezt igazolja az a tény is, hogy karunk a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a programtervező informatikus szakra jelentkezők körében.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.