A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) a villamos-elektronika-informatika tengely mentén folyik az oktatás. A 70 éves kar dékánja büszke arra, hogy a villamos alapokról építkezve közelítik meg az informatikát. Az itt végzett mérnökinformatikusok jól értik a billentyűzet alatti tartományt is, vannak hardveres ismereteik, akár forrasztani is tudnak. A kar vezetőinek feltett szándéka, hogy ezt a hagyományt továbbra is követik, informatikusaik a jövőben is mérnöki szemléletet kapnak. Charaf Hassan dékán a BME VIK diploma értékéről, a jelen és a jövő oktatási kérdéseiről, valamint a kar és az ipar együttműködéséről beszélt lapunknak.
Charaf Hassan: Ha valakinek a 238 éves múltú BME pecsétje kerül a diplomájára, az útlevelet jelent a világba. A BME VIK brandre ez fokozottan igaz. Nálunk igazi nehézsúlyú képzés folyik. Ezen már csak azért sem kívánunk változtatni, mert az országnak szüksége van a gazdaság motorját képező, jól képzett műszaki és informatikai szakemberekre.
Computerworld: Hány mérnökinformatikus hallgatót vettek fel a 2020-2021-es tanév alapképzésére (BSc)?
ChH: Míg 2019-ben 640 főt vettünk fel, addig idén 674-et. Tavaly nagyon magas, 402 volt az alsó ponthatár, idén ezt leengedtük 374-re, ami országosan még mindig a legmagasabb ezen a szakon. Egyrészt minél több jó képességű fiatalt szeretnénk bevonzani a BME VIK-re, másrészt figyelembe vettük, hogy az országnak kell a termelő ember, nagy a munkaerőhiány a műszaki területeken, főleg az informatikában. A felvettek átlagpontszáma 433. Egy ilyen nehéz képzés iránt érdeklődőknek tehát a krémje van nálunk. Megjegyzem, hogy idén országosan kevesebb hallgatót vettek fel a diplomát adó informatikusképzésekre, mint tavaly. Kevesebben is jelentkeztek, akárcsak a felsőoktatás egészébe. Első helyen 2800-an jelölték meg a mérnökinformatikus szakot, közülük 2300-an nyertek felvételt valamelyik intézménybe. Nagyjából 35 százalékuk kezdi meg tanulmányait a VIK-en.
CW: Milyen irányba halad Magyarországon az informatikusképzés a létszámot, illetve a tudást tekintve?
ChH: Az informatikus szakma nagyon sokféle, különböző szintű szakértelmet takar. Mivel én egy egyetemi kar vezetője vagyok, csak a diplomás képzésekkel szeretnék foglalkozni. Idén 700 diplomát adtunk ki, és ez jó eredmény. Az alkotó mérnökök, informatikusok terén jól állunk. Természetesen volna még hely a piacon további szakemberek számára is, de az irány egyértelműen pozitív.
CW: Tudnák még növelni a hallgatói létszámot?
CH: Tudnánk, de két okból nem akarjuk. Az egyik, hogy teret kell engedni a többi képzőhelynek. Nagy szükség van rájuk, többek között a regionális képzőhelyekre. A másik, hogy már a mostani, meglehetősen heterogén populációt is komoly kihívás egyben kezelni. Hallgatóink között nem kevesen vannak, akik 500 ponttal, vagy ahhoz közeli eredménnyel érkeznek, és ott vannak a 374 pontosak is. Ennél szélesebb sávot a heterogenitás szempontjából már nem tudnánk megfelelően kezelni. Vannak bevezető, felzárkóztató kurzusaink, tankörökbe szervezzük a hallgatókat. Mindent megteszünk azért, hogy minél többen jól érezzék magukat, beilleszkedjenek, felvegyék az egyetemi ritmust, és minél kevesebben morzsolódjanak le. Célunk, hogy a lehető legtöbben diplomát szerezzenek. Egy feltétellel: a BME minőségből nem engedünk. A hagyományokra építve, a lehető leggyorsabban vezetjük be az oktatásba a legújabb technológiákat. A VIK-re jelentkezők egyébként tudatosan választják ezt a szakmát, ezt az egyetemet. Tudják, mi vár rájuk. Ennek is köszönhető, hogy karunkon folyamatosan csökken a lemorzsolódás.
CW: Az oktatói oldal nem jelent szűk keresztmetszetet az esetleges létszámbővülésnél?
ChH: Egyáltalán nem, van oktatási kapacitás. A 370 fős oktatói-kutatói csapatban vannak, akik főként kutatással foglalkoznak, de ők is aktívabb szerepet tudnak vállalni az oktatásban. Van tehát tartalék a rendszerben.
CW: Mi a helyzet a két éve indított üzemmérnök-informatikus (BProf) szakon?
ChH: A BProf fontos irány a karon, de nem ez a fő irány. Mi a BSc, az MSc és a PhD képzésre fókuszálunk. Azt szeretnénk, hogy az alapképzést elvégzők többsége folytassa tanulmányait a mesterképzésben, és ha lehet, a PhD képzésben is. Idén a BProf képzésben 330 pontban húztuk meg az alsó határt. A felvett 130 hallgató átlagpontszáma 378. Itt sem akarunk egy bizonyos szint alá menni, a BME VIK pecsétjének az üzemmérnök-informatikusok számára is BME értéket kell képviselnie a munkaerőpiacon. A BProf képzés utolsó, harmadik éve úgynevezett kooperatív év, amikor a hallgató ideje nagyobbik részét valamely cégnél tölti. Az első, közel 100 hallgató idén szeptemberben kezdi meg a kooperatív évet. A piacról óriási, másfélszeres volt az érdeklődés. Ez is jól jelzi, hogy a VIK körül szélesedik a partneri kör.
CW: Jellemző még ma is, hogy egyes cégek jól fizető munkát ajánlanak a hallgatóknak, akik elcsábulnak, és végül nem fejezik be tanulmányaikat?
ChH: Ez a kedvezőtlen jelenség enyhült némileg, de nem szűnt meg. Az ipar rossz stratégiai megközelítése vezetett oda, hogy a cégek ne partnerei legyenek az egyetemnek, hanem elszipkázzák a hallgatókat. Több kezdeményezésünk, így például a BProf is abba az irányba hat, hogy a cégekkel valódi partnerséget alakítsunk ki, és a partnerek számára megfelelő számú képzett embert biztosítsunk.
CW: Lehet pusztán anyagi oka is egy tehetséges, már piacképes tudással rendelkező hallgató kiugrásának, nem?
ChH: E probléma megoldásán is dolgozunk. Néhány éve indítottuk a legtehetségesebb hallgatóknak az integrált BSc-MSc, azaz IMSc képzést. A mostani dékáni ciklusban - a VIK saját bevételeiből - külön ösztöndíjat hoztunk létre az IMSc hallgatók számára. Ez az ösztöndíj, az egyéb ösztöndíjakon felül, a mesterszint végére - a teljesítménytől függően - elérheti a doktoranduszi ösztöndíj mértékét, azaz a havi 140 ezer forintot. Lentről felfelé építkezve elindítottuk az úgynevezett PhD Duplex programot is, amelynek keretében a 140 ezer forint állami PhD ösztöndíjat további 140 ezer forinttal toldjuk meg. Célunk mindezzel, hogy a legtehetségesebbek, a kutatási, oktatási affinitással rendelkezők a környezetünkben maradjanak.
CW: Milyen további kezdeményezésekkel próbálnak a cégekkel valódi partnerséget kialakítani?
ChH: Négyszintű kapcsolatrendszerben gondolkozunk. A legalsó szint, amikor egy cég hat-nyolc hetes szakmai gyakorlaton fogadja a hallgatót. A következő szinten a cég önálló labor-, szakdolgozat- vagy diplomatervtémákat ad ki. A hallgatók így ipari projekteken dolgozhatnak, ellenőrzött formában, és az elvégzett munkáért kreditet kapnak. A harmadik szinten közös kutatás-fejlesztési projekteken dolgozunk a céggel. Az együttműködés keretében néhány napos képzéseket is vállalunk a cégek munkatársai számára, de - mérnöki hátterünkkel - a megoldások implementációjába is be tudunk kapcsolódni. A legfelső szint, amikor a cégnek dedikált laborja van a VIK-en. A harmadik és negyedik szinten a cégek órákat is tarthatnak a hallgatóknak, meghívott előadóként. Ez a konstrukció már működik a VIK-en. Mindenre nyitottak vagyunk, ami beilleszthető a képzési formánkba.
CW: A márciusban bevezetett távoktatásnak milyen hatása lesz a VIK-en folyó oktatás jövőjére?
ChH: Kényszerpályára kerültünk, aminek során azok is nyitottak a digitális oktatás felé, akik korábban ellenálltak. Le a kalappal a kollégáim előtt, tíz napunk volt az átállásra, ami zökkenőmentes volt. Májusban elindítottunk egy projektet, amelynek keretében a képzésünk összes tárgyát felkínáljuk e-learning formájában is. Első körben a szoftveres témákat, azután a többit. A kurzusaink zöme év végéig elkészül elektronikus tananyag formájában is. A műszaki szakma speciális abból a szempontból, hogy a laborkörnyezetet nem lehet nélkülözni. De vannak olyan elemek, amelyeket körültekintően megtervezett e-learningben is lehet oktatni, a megfelelő módszertani elemeket alkalmazva. A fő cél ezzel, hogy amennyiben valaki indokoltan nem tud személyesen részt venni az órán, ne kerüljön lehetetlen helyzetbe. Hangsúlyozom: ez nem távoktatás, hanem távolléti oktatás. Ezzel is partnerei kívánunk lenni a hallgatóknak, kötelességünk segíteni nekik, hogy sikeresek legyenek. Arra számítunk, hogy szeptembertől - a megfelelő biztonsági óvintézkedések betartásával - a hallgatók bejárhatnak az órákra, a gyakorlatokra és a laborokra.
Szakmai élet a Schönherz Iskolaszövetkezet támogatásával
A Bprof üzemmérnök-informatikus hallgatókat a kooperatív képzési szakasz optimális eltöltésében a Schönherz Iskolaszövetkezet segíti. A kar és a szakmai munkákra szakosodott iskolaszövetkezet együttműködésének köszönhetően az egyetem hallgatói mélyebb betekintést nyerhetnek a munkavállalás gyakorlati világába. A Schönherznek ebben óriási tapasztalata van, hiszen 25 éve köt már össze munkát, szakmai gyakorlatot kereső felsőbb éves informatikus és villamosmérnök hallgatókat junior munkaerőt kereső vállalatokkal. Elsősorban az ICT-szektorban mozognak, jelenleg több mint 500 céggel és 4500 diákkal állnak kapcsolatban.
Az iskolaszövetkezet nem csupán munkaközvetítő, hanem a piac aktív szereplője, amely releváns tapasztalatokat tud továbbadni mind a cégeknek, mind a hallgatóknak. Közös érdek, hogy a vállalatok vérkeringésébe magas szinten képzett hallgatók kerüljenek (és a BME ezt nyújtja!), de az is, hogy a diákok megtalálják számításaikat: méltó munkakörülmények között, a tanulmányi kötelezettségeket szem előtt tartva, tisztességes fizetésért dolgozhassanak. Az eredményesség mutatója, hogy az iskolaszövetkezet által delegált diákok 73 százalékát diplomázás után főállású állományba veszik a cégek.
A BME VIK-kel folytatott együttműködés keretében a Schönherz Iskolaszövetkezet vállalta, hogy személyre szabott segítséget nyújt a hallgatóknak: felmérik technológiai tudásszintjüket, humán készségeiket, hozzájárulnak önéletrajzok készítéséhez, próbainterjú-lehetőségeket biztosítanak (akár angol nyelven is), és orientációs tanácsokkal látják el őket.
Az iskolaszövetkezet a cégeket is folyamatosan segíti információkkal. Nemrégiben például oktatóvideót készített, amely segítséget nyújt a munkavállalók teljesítményének optimalizálásához és az egyén motiválásához. Aki informatikus, illetve villamosmérnök junior munkavállalót keres, megalapozott tudással, az a partner@schonherz.hu e-mail címen tud érdeklődni.
