Athanassios S. Fokas a PNAS Nexus című folyóiratban nemrégiben megjelent új tanulmányában egy időszerű kérdést vizsgál: a mesterséges intelligencia (AI) azon lehetőségét, hogy elérje és esetleg túl is szárnyalja az emberi kognitív képességeket. Fokas szerint ennek a megközelítésnek van egy kulcsfontosságú módszertani korlátja. Bármely mesterséges intelligenciát minden egyes elképzelhető emberi célon tesztelni kellene, mielőtt bárki azt állíthatná, hogy a program ugyanolyan jól gondolkodik, mint egy ember.
Ezért alternatív módszerekre van szükség.
Ezen túlmenően az "összetett cél" fókusza nem ragadja meg az emberi gondolkodás olyan jellemzőit, mint az érzelmek, a szubjektív tapasztalat vagy a megértés.
Továbbá a mesterséges intelligencia nem igazán kreatív: A mesterséges intelligencia nem képes olyan módszerekkel, mint a metafora és a képzelet, összekapcsolni egymástól nagyon eltérő témákat, hogy olyan újszerű eredményekre jusson, amelyek soha nem voltak kifejezett célok.
Jó példa erre a 2023-as őszi SAP NOW konferencián elhangzott nyitóelőadás, amelyben Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója egy igen látványos példát hozott. A mesterséges intelligencia a "síró gyermek és tojások a földön" szavakra nagyon szép képeket generált, amelyen síró gyermekarc és több egész tojás volt látható a padlón.
A mesterséges intelligenciamodelleket gyakran mesterséges neurális hálózatokként fogalmazzák meg, de az emberi gondolkodás nem korlátozódik a neuronokra; a gondolkodásban az egész test és számos olyan agysejt-típus, például a glia-sejtek is részt vesznek, amelyek nem neuronok.
Fokas szerint a számítógépek a tudatos gondolkodás egy kis részét tükrözik, és maga a tudatos gondolkodás csak egy része az emberi megismerésnek. Fokas arra a következtetésre jutott, hogy a mesterséges intelligencia még messze van attól, hogy gondolkodásban felülmúlja az embert.